Emlékalbum

Gondolatom emlékkönyvébe

lapozok bele

Rendezgetem a benne élő

emlékképeket…

Nézd! Ez az első találkozás

azon a szombat reggelen

Kíváncsian néztem ki vagy,

minden szavadra figyeltem

Akkor még nem gondoltam

hogy szívem halkan ébresztgeted

De egyre jobban és jobban vártam

hogy újra ott legyek veled

Nézd! Itt az első csókunk…

De régen is volt már!

Fakó képre az új színeket

emlék-érzés festi rá

S újra éled minden perce

ahogy elvesztem az ölelésben

S régi szobám félhomályát

szenvedélyes titkunk lepte

Nézd! Ez az első álmom:

Szeretsz te is, mint én téged…

De két kezemmel szétszaggatom

Ne nyugtasson fals reménye

S egy bújó könnycseppet szememből

meztelen válladra hullajtok

S hogy ne érezd meg, letörlöm

kendője égő, puha csók

Nézd! Ez az első éjszakám

melyben kegyelmét kérem a Holdnak

hogy oltsa szívem minden lángját

hogy szerelmem elvigye a holnap

S az első búcsúnk is látom

hol tagadom, mit szívem rejt

S egy képzelt mosolyba zárom

az elfojtott könnyeket

Nézd! Itt eltelt néhány év

Könnyed pillantása ér szememnek

Megszépült minden emlék

S mint barátom köszönthetlek

De mégis…Akkor miért éget

egy új találkozás?

Mért nyújtanám a perceket,

mért kérném, hogy  találj rám?...

Nézd! Egy újabb csókunk

és még egy, és még több

Összefonódom karjaiddal

s lelkemig vetkőzöm

De jaj!− Mit eddig rejtett

most szívemből hull eléd

S késő már, hogy összeszedjem…

Csak vigyázz!− Rá ne lépj!

Nézd! Mennyi kép van itt!

Megőriztem minden percet

Itt épp törlöd könnyeim

míg azon vágyakozva ölelsz

S ezen nevetni tanítasz épp,

Azon búcsút intesz…

S hogy mért jó, hogy szeretlek még

talán most sem érted…

…gondolatom emlékkönyvét

naponta nézem én

s átölelem gondolatban

szívednek rejtekét.