|
Percek, órák, napok…nélküled.
Olyan vagyok, mint egy szerelmes tini, pedig…Nagyon nem tini vagyok, hanem nő. Nagyon nő…melletted. Mégis…Megnyitom az Interneten a fotódat és nézlek…ha már másképp nem láthatlak. Néha már olyan, mintha megmozdulna a kép, és már nem egyszerűen mosolyogsz, hanem…mint aki épp titkunkra gondol. Nézlek és eszembe jut, hogy ez a száj csókolt, ez a kéz ölelt, simogatott engem. Eszembe jut minden, ahogy próbáltam még gondolkodni, józanul, de nem ment. Megadtam magam annak a vágynak, amit Te is éreztél. Még ennyire nem vágytam…senkire és semmire. Még ennyire nem szerettem ölelni, csókolni…Most is erre vágyom, mindig erre. Szeretni és szeretve lenni.
| |