| Szállnék veled
Csak szállunk a felhők közt
de más utakat járunk
Megpihenni egy faágon
néha leszállunk
Kétszer ugyanarra az
ágra szálltunk le
Ringatott a tavaszi szél,
szédített engem
Lezuhantam, s Te hagytad
nem szálltál utánam
Hogy szárnyaidban ringass tovább
abba kapaszkodjak
A fa alatt fekszem
eltört mindkét szárnyam
Szállnék, de nem tudok
csak nézek utánad
| |