Egyetemista kislány levele szüleinek:



Drága Szüleim!



Már 3 hónapja itt vagyok az egyetemen, és még nem írtam Nektek.

Nagyon szégyellem magam, de ígerem, hogy most mindent bepótolok!

De mielőtt még folytatnám a levelet, kérlek, üljetek le! Semmi esetre se

olvassátok tovább a levelet állva!!

Már majdnem teljesen rendbe jöttek az égési sérüléseim, és a sokkot,

amit az okozott, hogy ki kellett ugranom a negyedik emeletről, szinte

egészen kihevertem.



Csak 2 hetet kellett a kórházban feküdnöm, már majdnem jól látok, és az

a szörnyű hányás is csak egy héten egyszer jön rám.

Mivel a tüzet én okoztam, 1 milliót kell fizetnünk az egyetemnek a

károkért, de ez mind semmi, hiszen az a lényeg, hogy életben maradtam.

Az volt a szerencsém, hogy a szemközt lakó férfi észrevette, mi történt,

és kihívta a mentőket és a tűzoltókat. Ő volt, aki aztán meglátogatott a

kórházban, és mivel, nem volt hova mennem (a szobám hamuvá égett),

olyan kedves volt, hogy felajánlotta, lakjam vele. Egyszobás lakása van,

de azért nagyon jól megvagyunk. Ő vagy kétszer olyan idős, mint én, de

őrülten egymásba szerettünk, és össze szeretnénk házasodni.

Még nem döntöttük el, hogy pontosan mikor, de még azelőtt megtartjuk az

esküvőt, mielőtt túl feltünővé válik, hogy terhes vagyok

Bizony drága szüleim, anya leszek!!!



Tudom, hogy alig várjátok már, hogy nagyszülők lehessetek, és biztos

vagyok benne, hogy a kisbabákat (merthogy hármas ikrek leszenek) azzal a

szeretettel fogjátok körülvenni, amivel engem is kiskoromban.

Az egyetlen dolog, ami egy kicsit késlelteti az esküvőnket az egy

fertőzés, amit a vőlegényem szedett össze valahol. Emiatt most megint

kórházban vagyunk, mert persze én is elkaptam, de már sokkal jobban

vagyunk az antibiotikumoknak köszönhetően, amit vénásan adnak nekünk.

Az orvosok valami szifilisznek hivják a betegséget, azt hiszem.



Tudom, hogy a férjemet tárt karokkal fogadjátok majd, és hamarosan olyan

lesz majd, mint egy igazi családtag.

Nagyon kedves ember, és bár nem végezte el a 8 általánost sem, rendkívül

ambíciózus.

Természetesen más vallású, mint mi, de tudom, hogy milyen toleránsak

vagytok, és így az sem fog titeket zavarni, hogy sötétebb a bőre, mint a mienk.

Biztos vagyok benne, hogy legalább annyira fogjátok majd szeretni, mint én!!!

Mivel nagyjából a ti korotokbeli, biztos nagyon jól kijöttök majd

egymással, ha majd hazaköltözünk hozzátok a gyerekekkel (mert hát a mi

lakásunk túl kicsi ennyi embernek).

Az ő szülei is nagyon rendes emberek, azt hiszem, az apja valami híres

kábítószercsempész Afrikában, ahonnan a jövendőbelim is származik...





Most, hogy már mindenről részletesen beszámoltam, azt hiszem itt az

ideje, hogy bevalljam nektek, hogy nem égett le a lakásom, és így nekem

kutya bajom, nem is voltam kórházban egy napot sem, nincs se vőlegényem,

se szifiliszem, se semmilyen néger pasim. Az igazság az, hogy meghúztak

analízisből meg makroból, és kettest kaptam informatikából, és csak azt

szerettem volna tudatosítani bennetek, hogy vannak ennél a világon

sokkal rosszabb dolgok is!



Sokszor csókol



Lányotok