Két barát beszélget: - Képzeld, milyen szerencsétlen vagyok! Tegnap jövök haza a Balatonról, és egy szexis lány stoppolt az úton. Felvettem, és behoztam Budapestre. Itt elvittem egy előkelő étterembe, virágot vettem neki, és megkérdeztem, hogy feljön-e a lakásomra. És tudod mit válaszolt? - Nem. - Hogy találtad ki?
Egy baleset után így szól egy férfi a női vezetőhöz: - Mondja, asszonyom, mióta vezet autót? - Öt perce, uram. Akkor esett ki a férjem a kocsiból.
Egy japán megy a Hondáján az országúton, és egyszer csak egy székely legény elhúz mellete egy Rigán. Gyorsít a japán, és leelőzi a székely legényt, de alig megy egy keveset, a Riga megint elhúz mellette. Még inkább gyorsít, de a Riga lerázhatatlan. Kicsit később látja a japán, hogy a székely legény áll az út szélén. Odamegy hozzá, és felajánlja, hogy cseréljenek motort. Áll a vásár, ám amikor a japán akarja indítani a motort, az csődöt mond. Szól a székely legényhez, hogy mutassa meg, miként működik. Mire a legény: - Ja! A nadrágtartót elfelejtettem odaadni.
XVI.Lajost mérnökei próbálják meggyőzni, hogy építtessen vasutat Párizs és Lyon között. Amikor már minden érvük kifogyott, megjegyzik: - Uram! Képzelje el, hogy azután 2 órával hamarabb érhet Lyonba. A király: - Na és? Mit csináljak én két órával hamarabb Lyonban?
A stopposnak megáll egy kocsi. A stoppos beszáll, a vezető elindul és mennek. Egyszer csak észreveszi a stoppos, hogy a sebességmérő elkezd felfelé kúszni, és 180-nál a vezető felesége hátraszól: - Ne izguljon, a férjem álmában is elvezetné ezen az úton a kocsit, igaz Hans? Hans!
Járókelő kérdezi egy másiktól: - Meg tudná nekem mondani, melyik a legrövidebb út az állomásra? - Nem tudom. - Miért, nem idevalósi? - De igen, csak én taxisofőr vagyok.
Idős néni száll fel a buszra. Pistike az egyik ülésről megkérdi: - Néni kérem, le tetszik ülni? - Igen, fiam - mondja hálásan a néni. - És hová?
Robog egy 125-ös Polski Fiat. - Apa, apa! Mi ez a magas fal mellettünk? - A járdaszegély, fiam...
Az egyik utas megkérdi a kalauzt a vonaton: - Elnézést, meg tudná nekem mondani, mikor érünk a Victoria állomásra? - Egy óra múlva, de sajnos a vonat nem áll meg ott! - mondja a kalauz. - Úristen! Pedig nekem nagyon fontos ügyem van Victoriában, muszáj ott leszállnom! A kalauz gondolkodik, majd előáll egy javaslattal: - Nézze uram! Sajnos nem állíthatom meg a vonatot bárhol, de tudok szólni a vezetőnek, hogy lassítson le. Ketten kilógatjuk, ekkor maga elkezd szaladni a levegőben. Amikor már elég gyorsan fut, akkor letesszük, így nem fogja magát megütni, mert a sebessége akkora lesz, mint a vonaté. Így is tesznek. Amikor a vonat Victoria állomáshoz ér, lelassítanak, kitartják az utast, aki elkezd futni a levegőben. Ekkor lerakják, emberünk cipői füstölnek, de nem esik el. Elkezdi a lassítást, ám az utolsó kocsiból kinyúl egy vaskos kéz és felrántja, a következő szavak kíséretében: - Ember, marha nagy szerencséje van, hogy itt vagyok! Nem tudta, hogy a vonat nem áll meg Victoriában?
Nagy bozóttűz van, amit a tűzoltók nem tudnak eloltani. Segítségül kihívják a szomszéd falu önkéntes tűzoltóit, akik egy ütött-kopott tűzoltóautóval, hatalmas szirénázással meg is érkeznek. A tűzoltóautó nagy hévvel behajt a lángok közé, megáll a tűz gócpontjában, leugrálnak róla a tűzoltók és elkezdik locsolni a tüzet, amin némi viaskodás után sikerül is úrrá lenni. A közelben lakó farmer annyira meghatódik az önkéntesek bátorságán, hogy a parancsnokuknak átnyújt egy 1000 dolláros csekket. A közelben levő riporter azonnal lecsap a szenzációra, és interjút készít a parancsnokkal: - Ez nagyon bátor dolog volt, ahogy egyenesen behajtottak a tűzbe! Tudja már, mit fognak kezdeni ezzel a nagylelkű adománnyal? - Nos, igen. Először is megjavíttatjuk ennek a nyavalyás autónak a fékjét...
A rendőr a jogosítványt kéri a kormánynál ülő embertől. - Hogyhogy jogosítvány? Azt hittem, azt csak 16 év felettiek kaphatnak.
Egy pasas lélekszakadva rohan a lejtőn haladó busz után. Odaszól egy járókelő: - Mit erőlködik annyira? Mindjárt jön a következő! - Az lehet, de annak nem én vagyok a vezetője!
Egy motoros átkiabál a sisakja alól a másiknak: - Szia. Hogy jutok el a Váci útra? - Tessék? Nem értem - kiabál a másik. - A Váci útra akarok menni - kiabál most már hangosabban. - Jó! Menjél!
Vidám társaság érkezik a Keleti Pályaudvar indulási oldalához, akik a Nyíregyházára induló vonatot keresik. - Még nem tolták be! Csak háromnegyed óra múlva! - válaszolja az egyik vasutas. A legények beülnek a restibe, és egyik sört rendelik a másik után. Letelik a háromnegyed óra, és akkor rohannak ki a restiből. Épp hogy sikerül felkapaszkodniuk az utolsó kocsira. A harmadik lemarad, ott áll a peronon, néz a vonat után, és harsogó nevetésben tör ki. - Mit tud maga ezen nevetni? - kérdezi az egyik vasutas. - Hát csak azt, hogy a haverjaim azért jöttek ki a pályaudvarra hogy engem kikísérjenek!
Egy ember felszáll a vonatra, de mielőtt végleg nyugovóra térne, megkéri a kalauzt: - Volna oly szíves felébreszteni, ha Linzbe érünk? - Természetesen! - válaszolja készségesen a kalauz. - De én hajnalban sajnos egy kicsit morcos vagyok, ne törődjön velem - mondja a férfi és aludni tér. Másnap délben arra ébred, hogy a vonat Bécsben vesztegel. Azonnal megkeresi a kalauzt, és ordítva támad rá: - Mit képzel maga nyomorult disznó? Miért nem keltett fel, maga büdös csirkefogó? A kalauz a sértésekre mit sem válaszol, hanem bűnbánóan néz a férfire. A férfi lehiggad, elszégyelli magát és elnézést kér, amiért így kiborult. - Sose mentegetőzzék, uram! - feleli a kalauz - Már megszoktam az ilyesmit! Hallotta volna, mit vágott a fejemhez az az utas, akit Linzben Ön helyett leszállítottam!
A vonaton egy vagány csőbe akar húzni egy fiatal srácot. Odamegy a vészfékhez, és úgy tesz, mintha meg akarná húzni. Belekapaszkoik, rángatja, nyög, de nem megy vele semmire. A srác látván ezt, félrelöki a vagányt, és megrántja a vészféket. A vonat csikorogva megáll. Kisvártatva berohan a kalauz: - Ki húzta meg a vészféket? Mire a srác kihúzza magát: - Én! Méghozzá fél kézzel!
Kovács vesz egy új Porschét, amire nagyon büszke. Úgy dönt, hogy azonnal ki is próbálja, és lemegy vele a Balatonra. Rátér az M7-esre, mikor látja, hogy egy motoros szorosan jön mögötte. Kovács gyorsít, ám a motoros lerázhatatlannak bizonyul. Végül Kovács méregbe gurul és maximális sebességre kapcsol, de a kis MZ motorkerékpár hajthatatlan. A következő parkolónál le is áll a kocsijával, és megkérdezi a motorost: - Mondja, hogyan csinálta ezt? - Hát úgy - válaszolja a motoros -, hogy még Budapesten beakadt a bőrkabátom széle a maga kocsijának az ajtajába.
A falu bolondja kap egy ócska biciklit, hogy legyen mivel közlekednie a faluban. El is indul, ám pár méter megtétele után integet neki egy gyerek. A bolond felveszi a gyereket a vázra, majd tovább hajt. A következő utcában megint egy gyerek integet neki, akit a csomagtartóra ültet. Így haladnak, mígnem meglátja őket a rendőr, aki már messziről lengeti a karját. A bolond odaszól neki: - Nem látja, hogy tele vagyunk?
Alagúthoz ér a kamion. Pár méternyire egy magasságkorlátozó KRESZ-tábla piroslik, rajta hogy négy méter. A sofőr megáll, kiszáll és gondolkozni kezd, hiszen az ő kocsija magasabb mint öt méter. Szól a kísérőjének, hogy ő is szálljon ki és nézzen körül. A kísérő pár perc múlva visszajön: - Indíts gyorsan! Nincs rendőr a láthatáron!
Az országúton lerobban Kovácsék kocsija. A férj próbál rajta bütykölni valamit, de nem találja a hibát. Szerencséjükre arra jön egy teherautó. A sofőrje vállalja, hogy bevontatja őket a legközelebbi városba, de nem ingyen. Ezer forintot kér a szívességért. Felteszik a vontatókötelet és elindulnak. Megszólal Kovácsné: - Azért pofátlan alak ez a sofőr! Egy ezrest volt képes leakasztani tőlünk. - Ne félj semmit - szól Kovács -, kiszúrtam vele! Behúzva hagytam a kéziféket.
|