A hirtelen támadt szerelem,
amely házasságot indít, igazgyöngy,
gyémánt, drágakő, melyet a legnagyobb
művész csiszolt, kincs, amelyet a szív
legmélyén kell elrejteni.
(Honoré de Balzac)
Veled boldog vagyok,
Veled szelid vagyok,
Veled erős vagyok,
Veled nyugodt vagyok,
Veled mindig mosolygok.
Veled én,énmagam vagyok.
Nincs többé olyan,hogy nélküled,
Tervem és jövőm van veled.
(Honoré de Balzac)
Rád gondolok! - Úgy indázlak körül
gondolattal, mint vadszőlő a fát:
nagy levelek, s a szem semmit se lát
a zöldön túl, amely a törzsre ül.
de értsd meg, pálmám: vágyam nem hevül
gondolatért - a szebb valót magát
kívánom : Téged! Jössz-e, jössz-e hát
hozzám, de tüstént? Mezítelenül
álljon derekad, s minden ágadat
zúgasd, erős fa, s lombos köteled
szaggasd el s dobd a földre, mert e vad
örömben: - látlak, hallak s új leget
kortyol tüdőm friss árnyékod alatt! -
nem gondolok Rád - itt vagyok veled.
(Elisabeth Barrett Browning)
***
Ismételd! Szeretsz. Ki fél,
hogy a rét túlsok virággal veres
s az ég túlsok csillaggal ékszeres?
Mondd, szeretsz, szeretsz... Hangod úgy zenél,
mint ezüst csengő, ujrázva... Beszélj:
de ne feledd, hogy némán is szeress!
(Elisabeth Barrett Browning: 21. portugál szonett)
***
Mennyire szeretlek? Hadd számoljam csak!
Magosában, hosszában s széltében szeretlek.
A térnek hová lelkem elér, ha száll s felkél
a lét határa, az Úrhoz, ki elvesz s ad.
Szeretlek halk vágyában a köznapoknak,
mikor a nap ragyog s a gyertya ég.
Szeretlek lángragyúló szenvedéllyel,
bánatom erejével, gyermekkorom hitével.
Szeretlek lélegzetemmel, mosolyommal s könnyemmel,
szeretlek elveszett szentjeim helyett.
Ennél jobban csak az Úr kegyelmével
halálom órája után szerethetlek.
(Elisabeth Barrett Browning: 43. portugál szonett
Házasságot kötöttem veled, hogy Istenben és a szívem szüksége szerint szerethesselek, s hogy az idegen világban szívemnek helye legyen.
(Otto von Bismarck)
A boldog házasságaz élet legszebb ajándéka.
Az évek során egyenként épülnek bele a téglák,
és a gyengédség meg a bosszúság pillanatai
egyaránt összetartják őket.
(Jilly Cooper)
Eladtam magam Neki,
S Őt kaptam ár gyanánt.
Az ünnepélyes szerződés
Megköttetett tehát.
(Emily Dickinson: Eladtam magam neki)
(Emily Dickinson: I gave myself to Him))
***
Szétválunk egyre-másra -
Időszak ez csak itt.
Az örök élet majd erős
Kötéssel egyesít.
(Emily Dickinson: Sír az én kisded lakom)
(Emily Dickinson: The grave my little cottage is)
A vágy titka: bár szívünk messzi megy,
Ő mégis ittmarad, nem vész elvesztve sem;
Szívet cserélni nékünk túl szerény -
Eggyé kell válnunk, így lehessek én
A Mindened s te az Enyém.
(John Donne: Szeretők a végtelenségig)
(John Donne: Lovers Infinitenesse)
***
S így zeng minden: Ti, kiket szeretet
Tett egymás remetéivé;
Kiknek békéjét harag elnyelé,
Akik egész földünket szemetek
Tükrébe öltétek bele,
(És egymással tele
Mindent megláttatok vele),
A Világot: kérjétek az eget,
Óvja szerelmetek!
(John Donne: A szerelem megszentelése)
(John Donne: The Canonization)
***
Hogy élhettünk, te meg én, mielőtt
Szerettük egymást?
(John Donne: Jó reggelt!)
(John Donne: The good Morrow)
***
Így volt s mindez az öröm árnya csak,
Ha szépet láttam, téged láttalak,
Minden szépségbe beleálmodtalak.
(John Donne: Jó reggelt!)
(John Donne: The good Morrow)
***
S most jó reggelt, felébredt lelkeink,
kik egymást még félénken nézitek;
és mindenben szerelmetek kering,
s egy kis zugból a bárhol-t érzitek.
Felfedező új földet látogat,
más térképen néz új világokat -
világod én vagyok, s világom már te vagy.
(John Donne)
Oly sok szépet ígértünk egymásnak
forrón lángol szerelmünk tüze,
ha mindig ily szép lenne az élet
tán nem is lenne szükség esküre.
Legyen bármily hosszú is az élet,
sírig tartó boldogságot ad,
bátran nézhetsz az emberek szemébe,
mindaddig, míg betartod szavad.
(Drayton)
Egyedül félszárnyú
angyalok vagyunk,
s csak úgy tudunk szárnyalni,
ha összekapaszkodunk.
(Goethe)
***
Volnék bármilyen,
Tiéd volnék, szivem.
Királyi adománnyal
Adnám magam által.
Volnék bármilyen,
Tiéd volnék, szivem.
(Goethe)
***
Szeretném, ha az életed alkonyán
ezüst hajjal majd megállsz,
még akkor is áldanád a napot,
melyen a sors téged velem összeadott.
Ha majd felemelem a fehér fátylad
és az elhangzott igent csókkal pecsételem meg,
ne ejts könnyet, csak halkan szólj,
ez kettőnk kívánsága volt.
(Goethe)
***
Legyen tanúm az ég, a föld, a tenger,
a sok madár, hal, s minden ember,
neked adom a szívemet, senki másnak,
az életemet meg mellé ráadásnak!
(Goethe)
***
Semmi nem ér többet a mai napnál.
(Goethe)
***
A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.
(Goethe)
***
Idő, állj meg egy pillanatra,
s ti, suhanó percek, várjatok,
amíg ők ketten esküt tesznek,
hogy egymáshoz örökké hűek lesznek,
csak addig várjatok!
(Goethe)
***
Rád gondolok, ha fényét füröszti a tengerár,
rád gondolok, forrás vizét ha festi a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol utakat,
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor lába alatt.
Téged hallak, ha tompán zúg a hullám és partra döng,
a ligetben ha néma csönd borul rám téged köszönt.
Lelkünk egymástól bármi messze válva összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Óh, jössz-e már!
( Goethe)
***
Tiéd volt a szív tavaszán nyílott első érzelem,
az utolsó dobbanás is a tiéd lesz kedvesem.
Te azért születtél, hogy szeressenek,
én azért születtem, hogy téged szeresselek.
S csak annyit ér az életem,
amennyi boldogságot adsz te nekem.
Azt adom, mi legnagyobb: a szívemet,
mely útra kelt és felkutatta tiedet.
Rejtsd el, őrizz, éltess engem kedvesem
én veled leszek, te leszel a mindenem.
( Goethe)
***
Szeress örökre
s boldog maradsz
(Goethe)
***
Minden nap szép, de a legszebb, amit a mai ad nekünk.
Reméljük, hogy hosszú lesz, és örökre együtt leszünk.
(Goethe)
***
Az ember egy napon rádöbben arra,
hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az,
hogy valaki szeresse őt igazán.
(Goethe)
***
Volnék bármilyen,
Tiéd volnék, szívem.
Királyi adománnyal
Adnám magam által.
Volnék bármilyen
Tiéd volnék, szívem.
(Goethe)
***
Te vagy az egyetlen a földön,
Akiért mindent megteszek,
Veled életemet töltöm,
Nem csak a múló perceket.
Nem ígérek kincset, csillagot,
Csak hű szívet adhatok,
Érzem másé nem lehetsz,
Én is csak a Tied, ha igazán szeretsz.
Nem tudjuk még, de jó nagyon,
itt vagy velem, s kezedet foghatom,
ezer veszély, szakadék mélye vár,
le fogjuk győzni, hiszen ketten vagyunk már.
(Goethe)
"Lelkünk tiszta szerelmével oltár elé megyünk,
hogy egymásnak hűségesküt tegyünk,
S ha szerelmünk lángja parázzsá csitulna,
Gyermekünk szemében újra, s újra lobogna."
Összedőlhet fenn a magas ég,
Leomolhat minden ami ép,
Egy a fontos, hogy Te szeress,
Minden más csak semmiség
Örök életet élsz velem,
Vár ránk a kéklő végtelen,
Mert a sors egymásnak szánja
Kiket összeköt a szerelem.
Edith Piaf
|