Reményt ad embernek, vígaszt koldulóknak,
annak, ki bízik még: fényesül a holnap.
Néma táj, szél pihen, minden mozdulatlan:
hó szitál, gyertya ég, szép éjszaka - csönd van.

***

Karácsony fényei, jöjjetek,
szívünket békesség töltse meg:
szeretnénk boldognak látszani,
s lehetnénk egymásnak társai.

***

Éjféli szentmise harangszava várja
azt, aki a lelkét szeretetre tárja.
Nagykendők mozdulnak, s apró lábak lépnek,
sok helyen csendül fel öröm-, s hálaének.

***

Otthon ma csilingel a csengő,
Otthon ma rózsás gyerekarcok
Izgalmas csendben várnak valakit.
Ajkuk mosolya édesen nevet,
Szemükben az ég színe derengő,
Otthon ma csilingel a csengő…

***

Rólad szól már régen minden szó,
a szívem mélyén tőled hull csak hó.
Az ünnepem vagy már, kit vártam rég,
ajándéknak szíved, hidd el, épp elég.
Téged, csak ez, amit kérek!
Semmi más nem kell, csak veled egy élet.

***

Édesebben szól a harang
szent Karácsony éjszakáján,
békességről szól az ének
az angyalok kicsi száján.

***

A szeretet akkor él, ha minden nap igaz,
néhány szép pillanat az évekre nem vigasz.
Akit sokszor megbántottál, talán ma megbocsát,
de ha elfújtad a gyertyát, őrizd meg a fényt tovább!

***

Fújhat bármiféle szél, válhat gonosszá a tél, az este békét igér.
Lassan itt a pillanat, talán ma felenged a fagy az összes jég szív alatt.
Kinn a hóesés minden lábnyomot befed, ahogy a hit a sok sebet,
És a fák felett valahol ott lebeg a halk csengőszó.

***

Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál
Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Békés karácsonyt mindenkinek!

***

Azt mondják holnap lesz karácsony -
Tornyos fenyőfám fölcicomázom
csillaggal angyalhaj-felhőkkel,
tutipán-szívű csengőkkel
s alárakom a kerék Földet,
ajándékként ígért jövőnket,
kicsomagolt vad álmainkat,
értünk vérző hatottainkat,
lemondásaink jaj-nyugalmát,
mint horpadt, sápadt aranyalmát.

***

Üzenget a tájnak a tél,
közeleg a kegyes Karácsony.
Az utolsó megtűrt levél
első cicomája a fákon.
Fácánok, őzek, kósza nyulak
ámuldoznak avítt csodákon:

Békével töltözik a völgy,
csönd gyűlik földünkre, bársony, -
egyszer csak, egyszer, angyalok
szállnak alá zizegő szárnyon,
Fehér lesz, fehér lesz, minden fehér, -
kivirágzik minden madárnyom.

***

Karácsony van. Mint valaha.
De valami szívemben csörren.
Ránézek. És már sehova.
Előttem, mögöttem, köröttem
felemelt karral áll a fa.

***

Karácsony este van. Manók
és mókusok csöngetyűznek
ezüst dióval.
te itt állsz álmaim között
diszítve aranyozott útravalóval.

***

Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!

***

Minden szívből szóló karácsonyi énekben,
A kandalló ropogásában és melegében,
Az ünnepi ebéd közben,
A beszélgetésben és nevetésben,
Minden képeslapban amit egy barát, vagy a család küldött,
Minden, amit ebből meghallunk,
és ami elgondolkodtat bennünket,
az maga a szeretet.

***

Karácsonyi ajándék ötleteim:
az ellenségednek megbocsátás,
az ellenfelednek türelem,
a barátodnak szeretet,
a partnerednek szívesség,
mindenkinek jóindulat,
minden gyermeknek egy jó példa,
magadnak tisztelet.

***

Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.

***

Karácsonyi ajándék ötleteim:
az ellenségednek megbocsátás,
az ellenfelednek türelem,
a barátodnak szeretet,
a partnerednek szívesség,
mindenkinek jóindulat,
minden gyermeknek egy jó példa,
magadnak tisztelet.

***

Havat terel a szél az erdőn,
mint pehely-nyájat pásztora,
s néhány fenyő már érzi sejtőn,
miként lesz áldott-fényű fa,
és hallgatózik. Szűz utakra
feszül sok ága, tűzhegye –
szelet fog – készül, nő magasba,
az egyetlen szent éj fele.

***

Fedő alatt leves ázik,
jön az angyalhajas alkony,
s a Karácsony lehintázik
faggyúszagú fenyőgallyon.

***

Küldj szeretetet mindenfelé,
Északra, délre, keletre, nyugatra.
Csodálatos perceket élhetsz majd át:
Tapasztald meg, milyen a világmindenség
Abszolút középpontjában lenni.

***