Bálint és a szerelmesek

Ajándékozni öröm. Mármint akkor, ha kézben az illatozó virágcsokor, égnek az ünnepi gyertyák, s mutatós csomagolásában  a kitalálására, felkutatására, beszerzésére fordított több heti igyekezet után  már csupán az átadás felemelő pillanatát várja az alkalom hagyományaihoz illő, ám mégis egyedien szellemes, a "célszemély" ízlésének és vágyainak pontosan megfelelő, maradandó emléket jelentő, ugyanakkor a tervezett költségkereten belül megszerzett  azaz jobbára csak az ajándékozó illúzióiban, mint a gyakorlatban létező  kedves meglepetés.

A fejtöréssel kísért készülődés középpontjában februárban az itthon még friss ünnepnek számító a Valentin-nap áll. A nálunk csupán a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején meghonosodott Valentin (voltaképpen: Bálint) napi kedveskedést - a fogyasztói társadalom mesterségesen gerjesztett import-giccsünnepének és a virágárusok összeesküvésének titulálva - kezdetben sokan kritizálták. Teljesen alaptalanul.

A tavaszváró szerelemünnepnek ugyanis évezredes hagyománya van. Rómában február 15-én tartották Luperca, az erdők, mezők, tüzek urának, Faunus hitvesének ünnepét, amelyen a férfiak - a mai udvarlói kedveskedéstől igencsak távol álló módon - az áldozati kecskék bőréből hasított szíjakkal csapkodták meg a lányokat. Akik azonban cseppet sem bánták, hiszen - az ismerkedést megkönnyítendő - az e célra szolgáló faládákból a fiatal nőtlen férfiak egymás után húzták ki lehetséges párjuk nevét. S ha komolyra fordult a dolog, a következő évi ünnepén meg is kötötték a házasságot. Így lett Luperca napja a szerelmeseké is.

A legendakör ma névadójának jóvoltából nemsokára új elemmel gazdagodott. Valentinus római papként pártfogolta a keresztényeket, ezért II. Claudius császár börtönbe záratta, ahol a halálraítélt csodát tett: visszaadta a börtönőr lányának látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, szívből szóló búcsúüzenetet is küldött neki, "a te Valentinod" aláírással. Róma keresztényei nem feledték el a vértanút, akinek halála napját nemcsak nevével jelölték meg, hanem kikiáltották a szerelem és szeretet ünnepének is. 496-ban Celasius pápa elrendelte el, hogy Luperca ünnepe helyett egy nappal előbb Szent Valentinusra emlékezzenek. Bár ezzel az egyház elvágta a pogány gyökeret, a néprajz a Bálint-napot ma is a tavaszvárás ősi ünnepkörébe sorolja.

Igaztalan volt a giccsvád

Az első itthoni Valentin-napokat köszöntő szív alakú piros műanyag lufik és a kezdeti nehézségeket tükröző, bizonytalan stílusérzékről tanúskodó üdvözlőkártya-szövegek alapján az egykori giccsvád részben érthető. Ma már azonban egy szava sem lehet senkinek, hiszen az eltelt több mint egy évtized alatt lassan, de biztosan elfogadottá vált ünnep ajándéktárgyai az ünneplők fantáziája, a kereskedelem profizmusa no meg a kommunikáció jóvoltából sokat finomodtak.

A „kereskedelmi összeesküvés” rosszindulatú teóriáját végleg felülírta például az történelmi tény, amely szerint a Valentin-napi ajándékozás szokását nem a mai hipermarketek, hanem az angol fiatalok honosították meg, mégpedig már a XV. században. Miután a szigetországban divattá vált, hogy Valentinkor a fiatalok apró ajándékkal, versekkel köszöntsék egymást, Franciaországban - részben visszatérve a gyökerekhez - egy szív alakú piros dobozból húzták ki a fiúk és lányok leendő kedvesük nevét. Az 1700-as évektől jelennek meg Valentin-napi verseskötetek, az üdvözlőkártya pedig a XIX. században jött szokásba. Ettől kezdve a köszöntöttek köre egyre szélesedett: ma már a családtagoknak, jó barátoknak is kijár egy kis Valentin-napi figyelmesség.

Előtérben a romantika

Igenám, de mi legyen az? Ebben a bonyolult kérdésben Valetin és a szerelem ünnepén jól eligazítanak a hagyományok, a választást pedig megkönnyíti, hogy Bálint napján a nemek harca is szünetel. Ilyenkor egyformán ellágyultan köszöntheti fiú a lányt és lány a fiút - a lényeg az év e kitüntetett napján akár a meghatottságig felvállalható, őszinte romantika. A Valtentin-nap egyezményes szimbóluma a szív, jelképes színe pedig a piros. A választást megkönnyíti, hogy könnyű szívvel szemlélgethetjük az üzletek kínálatát, hiszen - ellentétben a például a költséges személyes vagy családi szükségletek kielégítésével egyre inkább összekötött karácsonnyal - erre az alkalomra nem való praktikus ajándék.

Szerelmesek, házastársak esetében mindkét fél részéről bevett a vörös rózsa, az pedig, aki nem akar sorban állni a postán, internetes képeslapok között is bőségesen válogathat. A személyes köszöntés természetes kísérője a dobozos desszert, lehetőleg az alkalomra utaló szív alakú és/vagy sok piros színt tartalmazó díszcsomagolásban. Elsősorban a fiatalabb korosztályok kedvenc Valentin-napi ajándéka (a szintén párba kapcsolódó) kicsi plüssállatka, a komolyságra hajlamosak választhatnak a szerelmes verseket egybegyűjtő antológiák közül, vagy egyszerűen kedvenc költőjük kötetét nyújthatják át. Sosem árt, ha akad a házban egy-két romantikus zenei CD: azt, hogy Bálint ünnepének vonzásában klasszikus vagy popzenei kivitelben ilyesmivel is feltölthető kedveseink készlete, a jeles napra megjelenő szív alakú zenés diszkek bizonyítják.

A.S.K.

 A Valentin-nap Magyarországon sem az ünnep fontossága, sem pedig az ajándékozási szokások fejlettsége tekintetében egyelőre még közelében sincs a nyugat-európában megszokottnak. Éppen ezért a Kraftnál mi egyelőre még nem mérjük, hogy ez a nap mennyi többletforgalmat generál a csokoládék értékesítésében- mondta lapunk kérdésére Jordán Hajnalka, a cég képviseletében. Ugyanakkor természetesen készülünk rá: februári kínálatunkban előtérbe helyezzük az I Love Milka alaptermékeket, amelyek ugyan az év minden szakában folyamatosan kaphatók és bármikor alkalmasak a megkülönböztetett szeretet kifejezésére, de részben csomagolásuk színe, részben motívumvilága jóvoltából kimondottan megfelelnek Bálint-napi ajándékozás céljára is.