Lótücsök ( lótetű )
az egyenesszárnyuak rendjébe, a szökdelő tücsökfélék családjába tartozó rovarfaj. Háta barnás, hasa sárgásbarna szinü, feje kicsiny, szemei aprók, csápjai fonalasak. Rágó szájrészei hatalmasan ki vannak fejlődve. Rágói fekete hegyüek. Szárnyai külön nemüek; a mellsők kisebbek, bőrnemüek; a hátsók nagyobbak, hártyásak, áttetszők és a potrohnál sokkal hosszabbak. A potroh két farksertében végződik. Három pár lába közül az első pár igen instruktiv, például szolgál arra nézve, hogy az állat testrészei mint alkalmazkodnak az életmódhoz. Ugyanis hasonló kinézésü ez, mint a vakondoké, azaz erős, vaskos, lapos és a földi túrásra igen alkalmas. Hossza 33-44, a nőstényé 36,50 mm. Különösen a homokos és televényes földet szereti, hol a növények gyökereit elrágja és igy tetemes károkat okozhat. Május, junius hóban, párzás idejekor földalatti várukból kijönnek esténkint, szürkületkor és repülnek is. A nőstény petéit tyúktojás nagyságu fészeküregbe rakja. A peték száma 150-400 közt váltakozik. Az első évben háromszor vedlenek, azután mélyebbre vonulnak és nyugalomba helyezkedve áttelelnek. Tavasszal felébredve, újra vedlenek kétszer és igy ötszörös vedlés után, anélkül hogy bábbá alakulnának át, elérik teljes kifejlődésüket. Agresszív állat. Fogságban is megtámadja, felfalja társait. Főleg a harcsahorgászatkor használhatjuk eredményesen.