A tenger felszíne alatt egészen váratlan helyeken is veszély leselkedik. Sok tengeri állatnak mérges tövisei vannak, amelyekkel a ragadozók ellen védekezik. Mások, például a kúpcsigák, zsákmányejtésre használják a mérgüket.

A világ óceánjaiban több mint 50 olyan mérges halfaj él, amelyek évente sok embert megbetegítenek, sőt haláleseteket is okoznak. E halak némelyike szinte láthatatlan, amint álcázva fekszik a tengerfenéken. Mások viszont harsány, színes mintázatot viselnek, így figyelmeztetik a ragadozókat arra, hogy nem érdemes megtámadni vagy megenni őket.

Rejtett veszély

A kőhal valószínűleg a tengerek legmérgezőbb hala. A sekély trópusi vizek korallszirtjei és sziklái között él, ahol lesben állva kapja el zsákmányát. Zömök, rücskös testét határozatlan alakú színes foltok borítják, amelyek miatt szinte láthatatlan. A kőhal mozdulatlanul várja, hogy egy kisebb hal vagy rák a közelébe kerüljön; ekkor elkapja, és egészben lenyeli.

A kőhal alig mozog, és képtelen elmenekülni a ragadozók elől. Hátán viszont igen erőteljes tövisek sorakoznak. Abban a pillanatban, amikor valaki hozzáér, vagy valaki rálép a töviseire, halálos méreg szabadul ki, amely a légzőizmokra és a szívre hatva fulladást vagy szívrohamot okoz.

Mérges csiga

A kúpcsigák tengeri állatok. Legtöbb fajuk férgekkel és más csigákkal táplálkozik. Néhány fajuk azonban halakat fogyaszt. A kúpcsigák nem elég gyorsak ahhoz, hogy üldözőbe vegyék a halakat, ezért méreggel bénítják meg zsákmányukat.
A méreg üreges, szigonyszerű fog segítségével jut be az áldozatba.

A csigában egy ilyen fogakkal teli tegez található. Amikor a csiga vadászni készül, egy fogat az ormányába helyez, megtölti méreggel, majd megszigonyozza áldozatát. A halevő kúpcsigák a legveszélyesebbek. Olyan erős idegmérget termelnek, amely másodpercek alatt megbénít egy halat, és az embert is megöli. Az orvostudomány jelenlegi kutatásai szerint a kúpcsigák mérgéből olyan fájdalomcsillapító állítható elő, amelyhez nem lehet hozzászokni, és ezerszer hatékonyabb a morfinnál.

Figyelmeztető színek

A tűzhal a trópusi korallzátonyok sekély, jól megvilágított vízében lebeg, ahol legyezőként remegő, fátyolosan sávozott és foltos úszói tartják helyben. Igyekszik minél közelebb kerülni az apróbb halakból álló rajokhoz, ugyanis halakkal táplálkozik. Sávjai jól álcázzák a korallzátony háttere előtt, miközben a zsákmányára várakozik.

A tollszerű úszók azonban halálosan mérgező töviseket rejtenek; tizenhárom tövis található a hátán, három pedig a farka alatt. A tövisek méregmirigyekkel vannak összeköttetésben, a hal azonban csak védekezésre használja a mérgét, vadászatra sohasem. Azt a ragadozót, amely megpróbálja megenni a tűzhalat, szinte felnyársalják a tövisek, így aligha marad életben. A tűzhal sávjai éppen arra figyelmeztetik a ragadozókat, hogy mérges, és jobb elkerülni.
A tűzhal által megszúrt ember erős fájdalomtól, görcsöktől és légzési nehézségektől szenved.