A pirájákat a világ legvérengzőbb halaiként tartják számon. Rémisztő történetek keringenek olyan emberekről, akik a dél- amerikai Amazonas folyóba estek, majd a feldühödött halak percek alatt lerágták róluk a húst. Igaz ugyan, hogy a piráják állkapcsai és fogai félelmetesek, ám 20-26 fajuk közül csupán négy veszélyes az emberre, és azok is csupán bizonyos körülmények között. Valójában egyetlen olyan esetről sincs tudomás, amikor a piráják embert öltek volna.

Trópusi otthon

A piráják csak Dél- Amerikában, Venezuelától Argentínáig honosak. Hatalmas, lassú folyású folyamokban- például az Amazonasban- élnek, amelyek a trópusi esőerdőkön áthaladva az Atlanti-óceánba ömlenek.

A piráják a közhiedelemmel ellentétben sokféle táplálékot fogyasztanak. Legtöbb fajuk terméseket és magvakat eszik, vagy lecsipkedi más halak úszóinak darabjait és pikkejeit, amelyek hamarosan visszanőnek. A legveszélyesebb faj közülük a vöröshasú pirája.

Víz alatti ragadozók

A vöröshasú piráják ragadozók. Fiatal egyedeik rovarokat és apró rákokat esznek, a kifejlett állatok madarakat, rágcsálókat és más emlősöket, illetve békákat és hüllőket kapnak el. Csak akkor veszélyesek, ha a vízszint alacsony, a táplálék pedig szűkös; ilyenkor sokkal agresszívabbak.

Csak friss húst hajlandóak elfogyasztani, dögöt nem esznek. Nemigen támadják meg azokat a nagyobb testű és egészséges állatokat, amelyek folyamatosan haladnak át a vízen. A gyenge, fuldokló vagy sebesült állatokra vetik rá magukat, amelyek kapálóznak, és a vizet csapkodják.

Zsákmányszerzés

A piráják nem alkotnak szervezetten működő csapatot. Minden egyes hal önálló ragadozóként viselkedik. Csoportosan úszva azonban akkora állatokat- például tapírokat és kapibarákat- is megtámadhatnak, amelyekre egyedül képtelenek lennének. Ha az egyik hal figyelmét felkelti a bajba jutott állat csapkodása, és úszni kezd abba az irányba, a többiek követik.
Összegyűlnek az áldozat körül, majd a kisebb halak előrevágódva néhány apró próbaharapást végeznek.

Ha ezek sikeresnek bizonyulnak, a nagyobb halak csatlakoznak hozzájuk, majd valamennyien villámgyors harapásokkal illetik a zsákmányt. A piráják erőteljes állkapcsa úgy csattan össze, akár az egérfogó. Rágni nem tudnak; fogaikat csak vágásra és harapásra használják, majd a leharapott darabot egészben nyelik le. A vöröshasú piráják harapás közben az oldalukra fordulnak a vízben: ilyenkor jól látszik a vörös hasuk.

Ha a megharapott állat legyengül a harapásoktól, a piráják szinte megvadulnak. Olyan gyorsan forognak a vízben, hogy az szinte forrni látszik. Az őrületes lakoma során a piráják percek alatt az összes húst leszedik az áldozatról, és csak a csupasz csontokat hagyják hátra.