Mortis
Tizenkilenc éve láttam meg a napvilágot Karthágóban. Anyám a szülés közben meghalt, és apám nevelt. Ezért kaptam a Mortis nevet, ami anyanyelvemen Halált jelent. Volt egy bátyám, Nemesis, aki előttem két évvel született. Nagyon fontos volt, számomra, de mikor hadsereget toboroztak, ő első sorba került... Azóta apámnak segítek munkájában, aki tehetséges kovács. Testvéremmel sokszor harcoltunk kardjaival, és halála után ez a játék életemmé nőtte ki magát. Rengeteg nemesi vakarcsot győztem le útmenti párbajokban, és egy ilyen alkalommal meglátott egy barnabőrű férfi, és megvett magának apámtól, mint rabszolgát. Kiderült, hogy Egyiptom végtelen sivatagán lakik és oda vitetett. Mint valami értékes és ritka állatot, úgy mutogatott ismerőseinek, és szinte naponta kellett életemért küzdenem barátai legkeményebb rabszolgái ellen. Megszoktam már a harcot, levetkőztem a félelmet, mikor egy éjszaka egy jól sikerült párbaj után szabadot kaptam, a folyóparton sétáltam és megláttam egy gyönyörű nőt. Hoszzú, fekete haja és zöld szeme volt. Egyedül sétált a holdfényben. Mikor odaértem, hogy megszólítsam, váratlanul egy hófehér bőrű vékony alak kapta el a lányt. Megindultam felé, de egy karlendítésére a földre borultam. Nem tudtam segíteni rajta, és végignéztem, ahogy a szörnyeteg belemélyesztette éles metszőfogait az ártatlan nyakába.Elhanyatlott. Az alak megfogta a kezem és a szemembe nézett mielőtt elment volna. Azt mondta, egyszer megértem. Elment és én újra tudtam mozogni. A lányon már nem tudtam segíteni, de minden szabadidőm az élete kutatásával telt. Kiderült, hogy egy nemesi hölgy volt, aki aznap éjszaka ölte meg hugát, és éppen menekült a villájából. Az ok egyszerű és köztudott volt:nem volt szüksége vetélytársra. Ekkora igazságtalanságot! Testvérem sorsára emlékeztetett, mert őt is azért tolták előre társai a harcsorban, mert tudták, hamar felemelkedne harctudásával. Így kell meghalnia minden értékes embernek? Éktelen haragra gerjedtem és éjjeleket töltöttem álmatlanul a vérszívók fajtájára vadászva, hogy megkérhessem őket, hadd lépjek soraikba. Biztosan elkell egy harcos kéz, s nekik én ezt örömmel felajánlom szabadságom és az igazság vérének ízével a számban. Itt állok hát előttetek és elfogadó válaszotokra várok lehajtott fejjel, ó Hatalmasok!
Hosszú, mellig érő vörös hajam van, amit apám szerint anyámtól őrőkőltem, csillogó, méregzöld szemeimmel együtt. Testalkatom vékony, bár kellően izmos vagyok a kard haszálatához. Magas vagyok, ami mindig kihangsúlyozta a többi szolga közül való kirívásomat.
Belsőleg tipikus harcos vagyok:kegyetlen, határozott és tanulékony. Tetsző dolgokat nagyon hamar sajátítok el.
|