Khaleel
Üdvözletem!
A nevem Khaleel, Egyiptomban születtem 19 évvel ezelőtt. Szüleim rabszolgaként hanyagolták nevelésemet hisz magam is rabszolga sorsban nőttem fel 4 éves korom óta. Anyám az előkelőbb embereknél dolgozott, biztosította őket kényelmükről. Gyakran találkozott vámpírokkal és olyankor megesett hogy vacsorának nézték. Azonban nem ölték meg egyszer sem szorgalma és ügyes keze miatt. De mégsem élt sokáig, 16 éves koromban súlyosan beteg lett és mehgalt. Apám a földeken dolgozott szinte soha nem láttam. Erős volt de ez nem volt elég biztosíték hogy túlélje azt az időszakot. Egy vámpír végzett vele. Nem gyászoltam hisz nem ismeretem.
Édesanyám mellett helyeztek el mikor elértem azt az időszakot mikor már dolgozhattam, olyan ételhordó poztot ruháztak rám. Mindig a gyümölcsöket ételeket hordtam az uraknak. Ábrándozva figyeltem azokat a gyerekeket akik önfelett játszadoztak az udvaron, sütteték a hasukat és csínytalankodtak. Helyzetemet idő közben megszoktam és életem velejárójává fogadtam el. Azonban egy nap mindez megváltozott.
Egy vámpírnő érkezett uraimhoz látogatóba. Fontos dolgokról eshetett szó ugyanis suttogva beszéltek és óvva lesték a szolgák tekintetét. 14 éves voltam akkor és rendszerint a dolgomat végeztem mikor a vámpírnő megszólított. Dadogtam össze-vissza nem is mertem a szemébe nézni, majd távozása után tartóim közölték velem a hírt miszerint holnaptól nála fogok dolgozni. Szavait idézve ez a természet rendje. Mikor ez kitudódott a többi rabszolga összesúgott a hátam mögött és már vacsoraként könyveltek el.
Másnap természetesen elmentem a nőhöz ki tárt karokkal fogadott. Hiába kérdeztem mi lesz a dolgom azt mondta idővel mindent megtudok. Már 2 hónapja hogy nála dolgoztam de semmit nem csináltam. Kényesztetett és tanított. Élveztem helyzetemet hisz egy rabszolga élet után ez maga a megváltás. Csak telt, múlt az idő s én idősebb, erősebb és okosabb lettem míg az új gondviselőm fiatalsága megmaradt. Tőle ismertem meg a vámpírok történetét és hogy miért kell hogy az legyek. Mesélt nekem Akasharól történetéről. Megigértette velem hogy ha törik ha szakad vámpírrá kell válnom. Nem tudom mi de valamivel megfogtam őt és különösen szeretett. Idő közben nyugtalanná és agresszívá vált míg egy éjszaka elment s többet nem jött vissza.
Idő után aztán megtudtam: árulás miatt kivégezték s engem házából kitoloncoltak. Nem tudtam mihez kezdeni így hát nekivágtam a sivatagnak és éjjel nappal át meneteltem. Kiismertem magam a harcművészetekben, megtanultam kardal és a tőrökkel bánni. Elértem a 19-ik életévemet és igéretem szerint visszatértem a városba. Immár készen álok hogy vámpírrá váljak vagy esetleg vacsorává. Sorsom innentől kezdve érdektelenné vált egy cél lebeg szemeim előtt.
Külsőm: Magasnak számító fehér bőrű férfi vagyok.Ezt annak köszönhetem hogy még dédszüleim vándoroltak be északról.Hajam fekete szemem szintén. Ruhákban nem válogatok, hordok ami van. Bőröm érdes és kemény, ezt köszönhetem rabszolga múltamnak.
Tulajdonságaim: csendes és szótfogadónak mondhtaom magam hisz ha nem ilyen lettem volna már nem lennék élő ember. Ragaszkodó és néha akaratos de ezt szorgalmam és hűségemmel ellensúlyozom. A fájdalmat úgyszintén bírom.
|