Áldott bogáncs (Cnicus benedictus, Carduus benedictus): Nevezik még áldottfûnek, keserû bogáncsnak, benedekfûnek. A druidák szent növénye, mindenekelõtt védelmet és erõt ad. A kertben termesztve távol tartja a háztól a tolvajokat.
Angol repkény (Hedera helix): Mérgezõ! A druidák szent növénye. A téli napfordulóval áll kapcsolatban, mikor is díszítésre használták. A ház körül növõ vagy a falakat befutó repkény védelmet biztosít a lakók számára.
Babér (Laurus nobilis): Nevezik nemesbabérnak, édesbabérnak is. Annak idején a Hármas Istennõ papnõi babérlevelek égetésével növelték látnoki képességeiket. Ha babérlevelet tesznek a párnájuk alá, ez szintén ihletet adhat, és látomásokat hozhat. A babér semlegesíti az ártalmas hatásokat, és megszünteti az akadályokat.
Bakszakáll (Filipendula ulmaria, Spirea ulmaria): Nevezik még gyöngyvesszõnek, tündérfüstnek. A három legszentebb druida gyógyfû közé tartozik a menta és a verbéna mellett. Szerelmi varázslatok idején szokták vele földíszíteni az oltárt.
Bazsalikom (Ocimum basilicum): Bazsalikom égetésével semlegesíthetik az otthonukat sújtó negatív befolyásokat. Ha valóban alapos megtisztulásra és védelemre vágynak, hintsenek a helyiségek sarkaiba kevés bazsalikomot, s tegyenek a fürdõvizükbe is.
Berkenye (Sorbus aucuparia, Fraxinus aucuparia): Nevezik még vörösberkenyének, madárberkenyének, hegyikõrisnek, boszorkányfának. A druidák és Brigit istennõ szent fája. Nagy erejû varázspálcák, botok, amulettek készíthetõk belõle, s ráolvasásoknál is fölöttéb hatásos. Különösen bogyóinak kitûnõ a mágikus hatása, vigyázzanak azonban, mert a magvak mérgezõk! A villás berkenyeág segít vizet találni. A varázspálcák a fémkeresésben és általános jóslás során használatosak, s tudást adnak. A berkenyegallyakból rakott máglya megidézi a szellemeket, különösen ajánlatos ezt konfliktushelyzetek elõtt elvégezni.
Bodza (Sambucus nigra): Nevezik feketebodzának is. A druidák szent cserjéje. A nyárközépi napfordulón a Fehér Hölgynek áldozták. A druidák jótékony és rontó varázslatokat is végeztek vele. Ha valaki a nyárközépi ünnepen megállt egy bodzabokor alatt, ugyanolyan hatása volt, mintha gombákból létrejövõ tündérkörbe állt volna, azaz meglátta a "kis nép" képviselõit. A bodzából készült varázspálcával elûzhetik a gonosz szellemeket vagy gondolatalakzatokat. A bodzasípból vagy bodzafuvolából elõcsalt dallamok ugyanilyen hatásúak.
Bojtorján (Arctium lappa): Nevezik még útilapunak, bogáncsnak vagy ragadványnak. Áztassanak egy marék bojtorjánt egy vödör vízbe, és mossák föl vele a padlót. Ez távol tartja a negatív hatásokat, véd és megtisztít.
Borókafenyõ (Juniperus communis): A druidák szent növénye. Bogyóit a kakukkfûvel elkeverve druida füstölõszerként használták a szent ligetekben. Az ajtó mellett növõ borókafenyõ távol tartja a tolvajokat. Az érett bogyók füzérét kiakaszthatjuk a házban, mert szerelmet hoz.
Cickafarkkóró (Achillea millefolium): Nevezik még egérfarkú fûnek, ezerlevelû fûnek, hétévi szerelemnek. Füstölõszerekhez adva jelentõsen fokozza a jósképességeket, ezenkívül szerelmi varázslatoknál is hatásos. Boldog házasságot eredményez.
Cédrus (Cedrus libani): Nevezik még az Élet Fájának, Arbor Vitae-nek, sárga cédrusnak. A druidák szent fája. A kontinens keltái annak idején cédrusolajban konzerválták az ellenségek levágott fejeit. Ha tenyerüket a levelekre helyezik, a föld energiái átáramolnak önökbe.
Diófélék, makkgubók: A druidák szentnek tartották, és számos varázslatukhoz felhasználták ezeket. Néha varázspálcájuk hegyére is makkgubót erõsítettek. A diófélék termékenységi varázslatoknál tesznek jó szolgálatot.
Éger (Alnus glutinosa): A druidák szent fája. A belet könnyen kitolhatják a friss, zöld égerhajtásokból, s eképpen nagyszerû sípot kapnak. Ha több hajtást összefognak, és egyik végüket facsappal, agyaggal vagy erre alkalmas, megszilárduló vegyülettel ledugaszolják, az így készült síppal megidézhetik az elementálokat. A sípból elõcsalt hangmagasság a hajtások hosszától függ. A régi babona, hogy a szeleket sípszóval elõ lehet csalogatni, innen származik.
Ezüstfenyõ (Abies alba): Nevezik a születés fájának is. A druidák szent fája. A fenyõtût szülésnél égették el, hogy megáldják és védelmezzék a kismamát és az újszülöttet.
Fagyöngy (Viscum album): Nevezik még gyimbornak, madárlépnek, aranyágnak. Ez volt a druidák legszentebb növénye, s a téli napforduló a fagyöngy uralma alatt állt. Bogyói mérgezõk! A felaggatott fagyöngycsokrok minden ártó befolyás ellen megvédenek. A bogyókat szerelmi füstölõszerként használják.
Fehér üröm (Artemisia absinthicum): Belõle készül az abszint. A druidák szent növénye, varázshatása igen nagy; a holdistenségek uralma alatt áll. Nagyobb mennyiségben fogyasztva fölhalmozódik a szervezetben és erõsen mérgezõ hatású! Samhain (mindenszentek) idején más füstölõszerekkel együtt égetve megnöveli a jövõbe látás képességeit és a szerelmi esélyeket. Különösen a fekete ürömmel tanácsos párosítani. Fokozza a füstölõszerek ördögûzõ, védelmezõ hatását.
Fekete földitök (Bryonia alba, Bryonia dioica): Mérgezõ! Nevezik még angol mandragórának, hölgyek gyógyulásának és büdös gönyének is. Gyökerei helyettesíthetik a különben igen ritka mandragóragyökeret. Ha egy darab gyökeret pénzre helyeznek, pénz áll a házhoz.
Fekete nadálytõ (Symphytum officinale): Nevezik még pozdornak, fekete gyopárnak. A levelekbõl és gyökerekbõl készült teák, tinktúrák és borogatások gyorsítják a sebek és csonttörések gyógyulását és megszüntetik a kiütéseket. Útipoggyászuk nagyobb biztonságban lesz, ha mindegyik csomagban elhelyeznek egy darabka gyökeret.
Fekete üröm (Artemisia vulgaris): Nevezik mégtengerészdohánynak, boszorkányfûnek, öregembernek. A druidák szent növénye. Dörzsöljék be a friss növénnyel kristálygolyóikat és varázstükreiket, hogy megnövelje varázserejüket. A fekete üröm mágikus kisugárzása akkor a legnagyobb, ha telihold idején gyûjtik össze. Áztassanak negyed uncia (kb. 30 g) fekete ürmöt egy üveg borban hét napig, kezdjék a mûveletet újholdkor. Ha kis adagot leszûrnek és megisznak belõle, ez megélesíti látnoki képességeiket, többek között a kristályjóslás során. Ha a nyári napforduló idején gyûjtik, szerencsét hoz.
Fenyõ (Pinus spp.): A druidák szentnek tartották, s az írek hét törzsfõnök fájának egyike volt. A megszárított leveleket egyenlõ mennyiségû borókagallyal és cérduslevéllel elkeverve megtisztíthatják otthonukat vagy a szertartás területét. A fenyõtobozokat maguknál hordva megnövelhetik termékenységüket. Kiváló tisztító fürdõt készíthetnek, ha tûlevelekkel megtöltenek egy laza szövésû zacskót, s fürdõvizet folyatnak át rajta. A szabadtéri varázslatok térségeit fenyõsöprûvel tisztíthatják és szentelhetik meg.
Fûz (Salix alba): Nevezik még fehérfûznek, bájolófának, boszorkányaszpirinnek. Az írek hét szent fájának egyike, a druidák szent fája. A Hold hatása alatt áll, és a Fehér Hölgy fája. A fûzligeteket annyira szentnek tartották, hogy a papok, papnõk és kézmûvesek ide járultak, hogy ékesszólásra, látnoki képességekre, tehetségre és ihletre tegyenek szert. Ha kérnek valamit egy fûztõl, kössenek csomót egyik hajlítható hajtására, majd miután kívánságuk teljesült, oldozzák el ezt a csomót. Ne feledkezzenek meg köszönetet mondani a fûzfának, és hagyjanak ott ajándékot.
Galagonya (Crataegus oyacantha): Nevezik cseregalagonyának, májusfának is. A druidák szent cserjéje. A belõle készült varázspálcák erõs varázserõvel bírnak. A virágok felajzzák a férfiak erotikus fantáziáját.
Gyûszûvirág (Digitalis Purpurea): Mérgezõ! Nevezik még tündérkesztyûnek, tündérujjnak, halottak csengõjének. A druidák szent növénye, amelyet a tündérekkel és a "kis néppel" hoztak kapcsolatba.
Háromlevelû lóhere (Trifolium spp.): Nevezik még vörös vagy réti lóherének. A druidák szent növénye, az isteni hármasságot jelképezi. Ha lóherét szednek, mindig hagyjanak ott valamit fizettség gyanánt, mert a lóhere a "kis nép" és a tündérek kedvenc növénye. Jó szívvel veszik, ha egy csipet gyömbért tesznek le, vagy kevés tejet öntenek a földre. Az oltárt lóherelevelekkel felékesítve valamennyi hármas isten elõtt tisztelegnek. Amennyiben magukkal hordanak egy lóherelevelet, ez szerencsét hoz és védelmet ad; a négylevelû lóherével a katonaság alól lehet kibújni.
Holdruta (Botrychium lunaria): A holdsarló alakú levelekkel és szárakkal szerelmi bájolásra szolgáló zacskókat szoktak kitömni. Ha medalionba kedvesük képe mellé egy levéldarabkát tesznek, ez szavatolja az örök szerelmet.
Illatos macskamenta (Nepeta cataria): Nevezik gyöngymentának is. A druidák szent növénye, a harcosok csatába indulás elõtt rágták, hogy megnöveljék küzdõkedvüket. Nagy, megszárított leveleit varázskönyvek könyvjelzõiként is használhatják jótékony befolyása miatt. Ha adnak belõle a cicának, ezzel természetfölötti kötelékekbe lépnek a házi kedvenccel.
Ír moszat (Chondrus crispus): Nevezik gyökérmoszatnak is. Megbízható jövedelemforrást biztosít. Ha szerencse- és pénzhozó babákat készítenek, tömjék ki õket ezzel a moszattal. Füstölõszerként égetve a varázslatok idején szintén szerencsét és anyagi gyarapodást hoz. Hintsék meg vele a pénztárcájuk belsejét.
Kamilla (Anthemis nobilis): Nevezik még orvosi székfûnek, bubulykának, katókának, réti pipiskének. Olyan a szaga, mint a friss almának, s már ezt az illatot beszívni is roppant megnyugtató. Szelíd altatószert készíthetnek, ha két teáskanál kamillát öt percig forró vízben áztatnak. El is égethetik, vagy bõségzsákjukhoz tehetik, hogy megnöveljék vagyonukat.
Kerti alma: A druidák szent fája. Vágjanak föl egy almát háromfelé. A vágott felületet dörzsöljék a szemölcsükhöz, és mondják azt: "Szemölcs, kotródj az almába!" Ezután temessék el az almadarabokat, s mikor ezek elrohadnak, a szemölcsök is eltûnnek majd. A vérrel vagy borral dolgozó régi varázslatokban almaecetet is használhatnak.
Kerti kakukkfû (Thymus vulgaris), Mezei kakukkfû (Thymus serpyllum): Nevezik még démutkának. A druidák szent növénye. Kakukkfûbõl és majoránnából fõzött teát öntve a fürdõvízbe megtisztulást hozó varázsfürdõt készíthetnek. A kakukkfûvel kitömött párna elûzi a rémálmokat. Ha temetésre hivatalosak, a kakukkfûág semlegesíti a gyászolók negatív kisugárzását.
Kígyógyökerû keserûfû (Polygonum spinosa): Nevezik pacsirtafûnek, lóromnak, szerpentáriának is. Ha magukkal hordják a szárított gyökér egy darabját, könnyebben teherbe esnek.
Komló (Humulus lupulus): A druidák szent növénye. Ha párnájukat szárított komlóval tömik ki, jó lesz az álmuk, és meggyógyulnak.
Korpafû (Lycopodium clavatum): Nevezik még boszorkánylisztnek, farkaskaromnak vagy szarvasagancsnak. A druidák szent növénye. Kizárólag a papnõk vagy papok gyûjthették, és ezüsttõrrel vágták le. A növény részei és a spórák (ezeket júliusban és augusztusban szerezték be) áldás és védelem céljait szolgálták.
Kökény (Prunus spinosa): A druidák szent fája. A druidák fekete viaszfigurákba vagy az ellenséget és rosszakarókat jelképezõ bábukba szúrtak a kökény tüskéivel. Mielõtt ezt elégetnék, akasszák rá a bajkeverõ nevét, vagy karcolják késükkel a viaszba. Egy-egy tüskét illesszenek a gyertyafigura homlokára, szívéreés hasára a következõ szavakkal: "Gonosz, térj vissza ahhoz, aki küldött. Én és az enyéim szabadok lettünk. Baj és ártás nem léphet be hozzánk. Ezennel levettem magunkról a rontást."
Kõris (Fraxious excelsior): A druidák szent fája. A druidák gyakran kõrisbõl készítették varázspálcáikat, melyeket díszítõ mintákkal láttak el. A kõrispálcákkal gyógyíthatnak, általános és napmágiában alkalmazhatják õket. Ha friss kõrisleveleket tesznek a párnájuk alá, ezek jósálmokat hoznak majd önöknek. Gyûjtsék össze a kõrisleveleket, és vigyék ki õket a szabadba egy csöndes zugba, ahol zavartalanul dolgozhatnak. Kardjukkal vagy késükkel rajzoljanak kört maguk köré a földön. Legyen ez a kör elég nagy ahhoz, hogy átlépése nélkül dolgozhassanak. Ezután forduljanak kelet felé, s fogjanak mindkét kezükbe kõrisleveleket. Mondják a következõt: "Kelet elementáljai, levegõ urai, tanítsatok, adjatok ihletet." Néhány levelet szórjanak a levegõbe kelet felé. Majd dél felé fordulva mondják: "Dél elementáljai, tûz urai, adjatok erõt, hozzatok változást." Néhány levelet szórjanak a levegõbe déli irányban. Ezután nyugat felé fordulva mondják: "Nyugat elementáljai, víz urai, gyógyítsatok meg, hozzatok szerelmet." Néhány levelet szórjanak a levegõbe nyugat felé. Majd forduljanak észak felé a következõ szavak kíséretében: "Észak elementáljai, föld urai, adjatok jólétet és sikert." Néhány levelet szórjanak a szélbe északi irányban. Ezután a kör közepén tárják szét karjukat, s mondják: "Áldásom rátok, akik segítségemre jöttök. Barátok kötötték ezt az alkut." Most tüntessék el az imént megrajzolt kört.
Körömvirág (Calendula officinalis): Nevezik még kenyérbélvirágnak, gyûrûvirágnak, Nap jegyesének. A druidák szent növénye. A körömvirágos oldatot a virágokból készítjük. A szemhéjat ezzel a folyadékkal bedörzsölve megláthatjuk a tündéreket. A párnába dugott virágok jósálmokat hoznak.
Macskagyökér (Valeriana officinalis): Nevezik macskagyökönkének, vandálgyökérnek is. Szerelmi varázslatoknál, kivált összeveszések elsimításánál tesz jó szolgálatot. A párnába helyezve mély álmot ad. Bár a gyökérnek erõs, átható szaga van, némelyik macska jobban kedveli ezt, mint a macskamenta illatát.
Magyal (Ilex aquifolium): Az Egyesült Államokban élõ változata az Ilex opaca. A druidák szent cserjéje. A téli napfordulót szentelték meg vele, ekkor magyallal díszítették fel az otthonokat. A ház környékén elültetett magyal leveszi az otthoniakról a rontást. Ha egy férfi egy zacskó levelet és bogyót hord magával, ez megnöveli férfiúi vonzerejét.
Majoránna (Origanum majorana), Vadmajoránna (Origanum vulgare): Nevezik téli édeskének, édesmajoránnának is. A majoránna, menta és rozmaring keverékének oldatát hintsék körbe a lakásban, mert védelmet ad. Ha egyes tárgyaik szorulnak védelemre, az oldat akkor is hatásos.
Májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis): Mérgezõ! Nevezik Szentgyöngyvirágnak is. Ha a virágokat ásványvízbe áztatják, és az így kapott folyadékkal körbelocsolják a szertartás területét, ez békét és tudást ad önöknek.
Mogyoró (Corylup spp.): A druidák szent cserjéje. A belõle készült varázspálcákat fehér mágiára és gyógyításra használják. A villás ágakkal vizet vagy kincset keresnek. Amennyiben a szabadban gyors védõkört óhajtanak vonni maguk köré, egy mogyorógallyal megtehetik. A mogyoróból fûzött nyakláncot a házban vagy a szertartás helyiségében felfüggesztve megidézhetik a növények tündéreit.
Orvosi tisztesfû (Stachys officinalis, Betonica officinalis, Stachys betonica): Nevezik még tarlóvirágnak, kakastaréjnak vagy görvélyfûnek is. A druidák szent növénye. A druidák igen nagy varázserõt tulajdonítottak neki, mivel vele ûzték el a rossz szellemeket, tartották távol a lidércálmokat és a rosszkedvet. A nyárközépi napfordulón megtisztulás és védelem céljából égették el. Hintsék meg az ajtók és ablakok környékét orvosi tisztesfûvel, s így védõgát jön létre az ártó befolyások ellen. Amennyiben rémálmok gyötrik önöket, készítsenek kispárnát, tömjék ki tisztesfûvel és helyezzék a rendes párnájuk alá.
Ökörfarkkóró (Verbascum thapsus): Nevezik még mezei gyretyának, sárga virágnak, banyakúpnak, gyertyabélvirgnak, Áron vesszejének, bársonykának, pásztorbotnak. A porított leveleket néha "temetõ poraként" emlegetik és helyettesíthetik is ezt a különbözõ varázslatoknál.
Õszi margitvirág (Chryanthemum parthenium): Nevezik mocsári békaliliomnak is. Az úton járók betegség vagy balesetek elhárítására hordták maguknál.
Nyírfa (Betula alba): Nevezik Erdõ Hölgyének, papírnyírfának vagy fehérnyírfának is. A druidák szent fája. Újholdkor óvatosan gyûjtsenek nyírfakérget. Az egyik kéregdarabra írják rá piros tintával: "Hozz nekem igaz szerelmet." Égessék el ezt szerelmi füstölõszer és a következõ szavak kíséretében: "Úrnõje szerelemnek, ura a vágynak, add, hogy lángoló szívvel vágyjak." Tegyék hozzá, melyik istennõhöz vagy istenhez fordultak. De patakba vagy folyóvízbe is vethetik a kéregdarabot, miközben azt mondják: "Útnak indítlak, szerelmi üzenet, fogj nekem szerelmet, szítsd föl tüzemet."
Orbáncfû (Hypericum perforatum): A druidák szent növénye. A kelták áthúzták a nyári napfordulók alkalmával gyújtott örömtüzek füstjén, majd csatában viselték, mert úgy hitték, hogy láthatatlanná tesz. Szellemek elûzésére is égethetik.
Páfrányfélék, különösen a Hímpáfrány (erdei pajzsika, Dryopteris filixmas), az Árvalányhaj (Adiantum pedatum, Észak-Amerikába és Ázsiában honos), a Saspáfrány (Pteridium acquilinum), a Hölgypáfrány és az Édespáfrány (kõmézgyökér - mindkettõ honos az Egyesült Államokban, Polypodium vulgare): A druidák a szent fákkal állították egy sorba a páfrányféléket. A hímpáfrányok egyenes leveleit nyárközépen gyûjtötték, majd megszárították és magukkal hordták, hogy szerencsét hozzon. Minden páfrányféle erõs védelmezõ hatással rendelkezik. Ha házon belül elégetik a páfrányleveleket, nagy erejû védõfalat hoznak létre. Szabadban meggyújtva esõt hoznak.
Rekettye (Cyticus scoparius): Nevezik skót vagy ír rekettyének is. A druidák szent fája, a tavaszi napéjegyenlõség idején a sülzanótot (sülbigét) helyettesítheti. Az írek az "orvosok erõsségének" nevezték vízhajtó hatású hajtásai miatt. Szabadtéri varázslatoknál söpörjék végig rekettyegallyal a rítus területét, hogy megtisztítsák és megvédjék azt. A bimbók és hajtások elégetése lecsöndesíti a szelet.
Réti füzény (Lithrum salicaria): Ha otthon minden sarokba tesznek belõle, helyreállítja a házi békét, és összhangot teremt a családban.
Rutafû (Ruta graveolens): Nevezik még szagos vagy kerti rutának, kegyelemfûnek. A kelták varázslatelhárító tulajdonságait tartották nagy becsben, rutával le lehetett venni a rontást. A friss rutagallyal szenteltvizet hintettek szét áldás, megszentelés és gyógyítás céljából. Ördögûzõ és tisztító füstölõkeverékek részeként semlegesíti az ártó hatásokat és mozgásba hozza az eseményeket.
Salamonpecsét (Polygonatum multiflorum, P. odoratum): Hálaadó áldozat gyanánt égethetõ az elementáloknak.
Sülzanót (Ulex europaeus): Nevezik sülbigének és tüskés rekettyének is. A druidák szent cserjéje. Aranysárga virágait a tavaszi napéjegyenlõséggel hozták kapcsolatba. Fáját és virágait védelem gyanánt égették minden ártó befolyás ellen.
Szagosmüge (Asperula odorata): Nevezik még erdõmesterfûnek vagy májusfûnek. A druidák szent növénye, amely szárítás után átható illatot áraszt. Egy ágacskát magukkal hordva megváltoztathatják életük folyását, és sikerre vihetik terveiket. Beltane-kor a borhoz adva elhárítja az akadályokat.
Szemvidítófû (Euphrasia officinalis): A druidák szent növénye. Óvatosan forraljanak föl egy marék gyógynövényt jól záródó fedõvel letakart lábasban, fél liter vízben. Ezután szûrjék le a szemvidítófüvet és nyomkodják ki belõle a vizet minél alaposabban. Az így készült folyadékot tartsák jól lezárva fénytõl védett, hûvös helyen, de ne tegyék hûtõbe. Fél bögre ásványvízbe öntsenek fél teáskanál fõzetet; ha ezt megisszák, fokozza látnoki képességeiket.
Tiszafa (Taxus baccata): Nevezik még angol tiszafának, európai tiszafának. A druidák szent fája. A téli napforduló uralma alatt áll, a halál és újjászületés isteneinek szent növénye. Az írek tõrmarkolatokat, íjakat és boroshordókat készítettek belõle. A bogyók mérgezõk! Fáját és leveleit a sírra helyezték, hogy így emlékezzenek meg az eltávozott lelkekrõl, és arról, hogy a halál mindössze rövidke állomás az újjászületések láncolatában.
Tölgy (Quercus robur): Nevezik Tannar kérgének, fehértölgynek is. A druidák szent fája, õ volt a fák királya a Szent Ligetben. Fájából varázspálcákat készítettek. A tölgy termését, a Kígyótojásként is emlegetett makkot sokféle ráolvasásnál alkalmazták. A legnagyobb megtermékenyítõ erõvel az éjszaka gyûjtött makk rendelkezik. A druida papok és papnõk a tölgy lombjainak suttogásából vagy a közöttük megtelepedõ ökörszem énekébõl olvasták ki jóslataikat. A tölgylevelek égetése megtisztítja a légkört.
Vadcseresznye (Prunus serotina): Nevezik fekete cseresznyének is. A druidák szent fája. A kelta ünnepeken fakérget vagy fahasábokat égettek.
Vadmenta (Mentha piperita, Mentha spicata, Mentha crispa): A druidák szent növénye. A gyógyítás és szerelmi varázslat céljából készített textilbabákat szárított mentalevelekkel tömik ki. A füstölõszerhez adva megtisztítja a házat vagy a szertartás területét.
Vadrózsa (Rosa rubiginosa): Nevezik csipkerózsának, gyepûrózsának vagy ebrózsának is. A kerti rózsát ezzel a szép növénnyel is helyettesíthetik. Ha látnoki álmokra vágynak, hintsenek két teáskanál friss vagy szárított rózsaszirmot forró vízbe, fedjék le, és hagyják állni öt percig. Igyák meg a fõzetet lefekvés elõtt. Ha a szirmokat szerelmi füstölõszerekkel együtt égetik el, megnövelik a szerelmi varázslatok sikerének hatásfokát.
Vasfû (Verbena officinalis): Nevezik még bájolónövénynek, uborkafûnek, verbénának. A druidák szent fája, számos rítushoz és ráolvasáshoz fölhasználták. Annyira nagy becsben tartották, hogy alkalomadtán vasfûáldozatot is helyeztek az oltárra. Elégetve távol tartja a rontást, de jó szolgálatot tesz szerelmi varázslatoknál is, tisztító hatású, és pénzt hoz a házhoz. Erõteljes hatást gyakorol a másik nemre.
Vérehulló fecskefû (Chelidonum majus): Nevezik még vérfûnek, gódircnak, cinadónnak is. Ha piros flanelbõl varrt zsákot megtöltenek vérfûvel, és a bõrük közelében viselik, ezzel elejét vehetik a törvénytelen bebörtönzésnek. A növényt háromnaponta cserélni kell.