A BÕRBETEGSÉGEKRÕL -  ÁLTALÁNOSSÁGBAN

     Bõrbetegségek vagy latin nevén dermatózisok a bõrt megtámadó betegségek, amelyek a bõrt, mint „speciális szervet” támadják meg, vagy valamilyen betegség következtében alakulnak ki. A bõrbetegségeket okozhatják baktériumok (pl. furunkulosis), vírusok (pl. herpes simplex), allergiát okozó anyagok (pl. csalánkiütés, ekcéma), élõsködök (pl. rüh), bõrgombák, daganatok (pl. bõrrák), a bõrmirigy mûködési zavarai (pl. akne; szõrtüszõgyulladás). Kialakulhatnak ezenkívül bizonyos fertõzõ betegségek következményeként (pl. rubeola, skarlát), de kialakulásukban az öröklött hajlamok is szerepet játszhatnak.

Bõrkiütés - exanthema, a bõr változó méretû bõrfelületen megjelenõ elváltozása: bõrpír, bõrkiemelkedések, foltok, csomócskák, hólyagocskák, gennytüszõk, pörk, pikkelyek és hasonlóak. A legtöbb bõrbetegség kiütéssel jár, de mutatkozik fertõzõ betegségek (kanyaró, skarlát, bárányhimlõ, rubeola stb.), valamint túlérzékenységi reakciók és allergiák esetén is.

Bõrgombásodás - dermatomicosis, a bõrnek, hajnak vagy körömnek, a bõrgombák által okozott betegsége.

Bõrrák - bizonyos bõrsejtekbõl kiinduló rosszindulatú daganat. Ismertebb fajtái: basalioma, melanoma.

Bõrszín - a bõr vastagságából, vérellátásától és a pigmentektõl (lerókódott festékanyag) függõ saját színe. A nap- és egyéb sugárzások átmenetileg vagy tartósan növelik a festékanyag-képzõdést a bõr felsõ rétegében.

Ekcéma - Az ekcéma (amelyet olykor a dermatitisek közé sorolnak) több, egymással rokon, viszketéshez és bõrgyulladáshoz vezetõ állapot gyûjtõneve.

Papula (lat.) - bõrgöb, göbcse. Rizsszem alakú, gyulladásos bõrduzzanat.

Neurodermatilis - erõs viszketéssel járó, idegi alapú, többnyire krónikus lefolyású bõrgyulladás.