2008.06.14.
Jó éjszakát...!
Elmossa a víz...?
Miután elértem a nyugdíjkorhatárt, bementem a Társadalombiztosítási Igazgatóság helyi fiókjába az ügyeket intézni. A pult mögött ülő nő - életkorom ellenőrzése végett - kérte a jogsimat (Ausztráliában nincs személyi igazolvány, de személyazonosság igazolására elég a fényképes jogsi A ford.) Végigkutattam a zsebeimet, és rájöttem, hogy a tárcám otthon maradt. Mondtam neki, hogy sajnálom, haza kell érte mennem, majd később megint eljövök.
Mire a nő: "- Gombolja ki az ingét".
Kigomboltam, és előtűntek a mellkasomat borító göndör és ősz szőrszálak.
"Az az ősz szőr a mellén nekem elég bizonyíték"- mondta a hölgy és átvette tőlem a kitöltött űrlapot.
Mikor hazaértem, izgatottan meséltem a nejemnek a társadalombiztosítási irodában történteket.
Erre a nejem: "- Miért nem toltad le a gatyádat is? Még rokkantságit is kaphattál volna!"
Egy angol, egy francia és egy magyar nyugdíjas arról beszélgetnek, hogyan telnek a napjaik. Angol nyugdíjas kezd mesélni: - Én reggel fogok egy üveg whiskyt, elviszem a klubba, és ott töltöm az egész napom! A francia nyugdíjas: - Én reggel fogok egy üveg konyakot, elviszem a barátnőmhöz, és ott töltöm az egész napom! A magyar nyugdíjas: - Én reggel fogok egy üres üveget, belepisilek, elviszem a körzeti rendelőbe, és ott töltöm az egész napom...
Négyen beszélgetnek arról, mi a leggyorsabb dolog a világon? - Szerintem a pislogás a leggyorsabb a világon! - mondja az első. - Olyan gyors, hogy észre se veszed, ha pislogsz. - Nem rossz ötlet, de szerintem a gondolat sokkal gyorsabb - mondja a második. - Szerintem nincs igazatok - mondja a harmadik - a fény mindennél gyorsabb. - Á, nem tudtok ti semmit! - cáfol a negyedik. - A leggyorsabb dolog a világon a hasmenés. - Na, ne hülyéskedj már! - nevet a másik három. - Hogy lehetne már gyorsabb a hasmenés ezeknél... - Na, figyeljetek csak! A múltkor szüreten voltam, megittam egy csomó mustot. Hazamentem, lefeküdtem, és éjszaka arra ébredtem, hogy csikar a hasam. Aztán, mielőtt pislogtam, vagy felkapcsoltam volna a lámpát, előbb befostam, mint gondoltam volna.
|
Tömegközlekedj olcsón...!
Na igen...
Eszméletlen képeket tudunk vágni...
Hm...
Szívesen...
A kis "múltba látó" jövőlátó
Az apa bemegy a kisfia szobájába, hogy jóéjszakát kívánjon neki. A gyereknek lidérces álma van, nyög, sír, forgolódik. Az apja felkölti, és nyugtatgatja, kérdezi mi baj van. A gyerek elmondja, azt álmodta, hogy Margit nagynéni meghalt. Apja megnyugtatja, hogy Margit néni teljesen jól van, és betakarja a gyereket, hogy aludjon tovább. Másnap Margit nagynéni meghal. Néhány nap múlva az apa ismét felmegy a fia szobájába, hogy jóéjszakát kívánjon neki. A fiának ismét lidérces álma van, az apja felkölti és kérdezi mi baj. A fiú most azt mondja, azt álmodta, hogy a nagypapa meghalt. Apja megnyugtatja, hogy a nagyi teljesen jól van, és betakarja a gyereket, hogy aludjon tovább. Másnap a nagypapa meghal. Egy hét múlva, hasonlóan, az apa este felmegy a fia szobájába, hogy jóéjszakát kívánjon neki. A gyereknek ismét lidérces álma van, az apa felkölti, és kérdezi mi a baj. A gyerek sírva válaszol, hogy azt álmodta, hogy az apja meghalt. Megnyugtatja a fiát, hogy teljesen jól érzi magát, betakarja, és mondja neki, hogy aludjon csak nyugodtan, minden rendben van. Az apa visszamegy a hálószobába, lefekszik, de nem tud elaludni, annyira fél. Másnap reggel halálra van rémülve, mert komolyan hiszi, hogy meg fog halni. Felöltözik, majd kocsival elindul a munkahelyére, de rettenetesen óvatosan vezet, nehogy valami baleset történjen. Nem mer ebédelni, mert fél az ételmérgezéstől. Mindenkit elkerül, mert meg van győződve, hogy valaki meg akarja ölni. Minden zajra felugrik, minden mozgásra az asztal alá bújik. Délután hazamegy, az ajtóban találkozik a feleségével. "Atyaúristen! Micsoda szörnyű napom volt! Egész életemben ilyen rosszul még nem voltam!", mondja az asszonynak. Az asszony válaszol: "Neked szörnyű napod volt, hát még nekünk! Képzeld, a postás ma reggel itt halt meg az ajtónk előtt..."
|
Színes szántó...
Néha szépség lesz a szörnyetegből...
Választás...
Egy pillanat...
Drágám, be kell valljam Neked, van valakim...
Rosszcsont...
Villámlik...
Nappal és éjszaka...
Megvan a vacsora...!
Kilátás...
Édes bosszú...
"Ültem az asztalomnál, amikor eszembe jutott egy függőben lévő telefonhívás, amit még el kell intéznem. Vettem a számot és tárcsáztam. Egy férfihang válaszolt kedvesen: "Halló?" Udvariasan mondtam: "Itt Patrick Hanifin. Beszélhetnék kérem Robin Carterrel?" Alighogy befejeztem, a kagylót lecsapták. El sem hittem, hogy bárki ilyen bunkó tud lenni. Kikerestem Robin számát a noteszomból, és felhívtam a helyes számon. Kiderült, hogy véletlenül az utolsó két számot felcseréltem. Miután beszéltem a barátommal, úgy döntöttem, hogy újra hívom a fickót. Amikor felvette a telefont, beleüvöltöttem, "Hülye bunkó!" majd lecsaptam a kagylót. Majd a telefonszám mellé írtam: "hülye bunkó" és betettem az asztalfiókomba. Az elkövetkezendő hetekben, amikor rossz passzban voltam, csak felhívtam, lehülyebunkóztam, és lecsaptam a telefont. Ettől mindig felvidultam.
Még abban az évben a telefontársaság bevezette a hívószámkijelzést. Ez nagyon fájdalmasan érintett, mert abba kellett hagynom a "hülyebunkó" hívását. Aztán egy nap eszembe jutott valami. Újra felhívtam, és hallottam ahogy mondja: "Halló". Kitaláltam egy nevet és udvariasan ezt mondtam neki: "Jó napot uram. A telefontársaság kereskedelmi osztályáról beszélek, és érdeklődni szeretnék, hogy hallott-e már cégünk hívószám-kijelzési szolgáltatásairól?" Ő nemmel válaszolt és lecsapta a telefont. Gyorsan visszahívtam és ennyit mondtam neki: "Azért, mert egy hülye bunkó vagy!" és letettem.
Az ok, amiért ezt megosztom veletek az, hogy megmutassam, ha valami igazán bosszant, akkor van mód tenni ellene valamit. Csak hívni kell azt a számot.
Egy másik nap egy idős nő elég sok időmet elvette, miközben próbált kiállni a parkolóból. Azt gondoltam, sosem fog már eltűnni onnan. Végül beindította a kocsit, és csiga lassan kigördült a parkolóhelyről. Kicsit hátratolattam, hogy legyen elég helye kikanyarodni. Nagyszerű, gondoltam. Végre elmegy. Amikor hirtelen a semmiből feltűnik egy fekete Camaro és beáll az én parkolóhelyemre! Dudáltam és ordítoztam, hogy nem teheti ezt velem, mert én voltam ott előbb. De a fickó csak kiszállt a kocsiból, tudomást sem véve rólam és besétált a bevásárlóközpontba. Ez a fickó egy hülye bunkó, gondoltam, ahogy nagyon sok hülye bunkó létezik a világban. Amikoris észrevettem egy cetlit a kocsi ablakán: "Eladó" és alatta a telefonszám. Felírtam a számot és kerestem egy másik parkolóhelyet.
Néhány nap múlva, otthon ülök az asztalom mellett. Miután hívtam a kedvenc "hülye bunkómat", eszembe jutott a másik telefonszám, és gondoltam, jobb, ha ot is felhívom. Néhány csengetés után felvette a telefont. Udvariasan mondtam: "Az eladó fekete Camaro ügyében telefonálok. Meg tudná mondani, hol nézhetném meg a kocsit?" Így válaszolt: "Természetesen." Bediktálta a címet, egy sárga ház volt és a kocsi a ház elott állt. "Megtudhatnám a nevét?" kérdeztem. "Don Hansennek hívnak" válaszolta. "Mikor mehetnék át megnézni a kocsit?" kérdeztem. "Általában minden este itthon vagyok. Ugorjon be valamikor." "Rendben" mondtam. "Oooó, Don, mondhatok önnek valamit? Maga egy hülye bunkó!" és letettem. Ezután Don Hansen számát is beprogramoztam a gyorshívóba.
Minden remekül ment. Ha bármi bajom volt, volt kéznél két hülye bunkó, akit hívhattam. De néhány hónap múlva már nem volt olyan vicces az egész, mint kezdetben. Gondolkoztam egy picit, majd kitaláltam valamit. Először is felhívtam 1-es számú hülye bunkót. Miután felvette, beleordítottam a telefonba a szokásost, de nem tettem le. Ekkor megkérdezte, hogy ott vagyok-e még, és kérte, hogy ne hívjam többet. "Szó sem lehet róla" mondtam. "Hogy hívjak?" kérdezte. "Don Hansen" mondtam. Megkérdezte, hol lakom, és bemondtam neki a címet, ahol a fekete Camaro parkol a ház előtt. "Azonnal odamegyek, Don. Legjobb, ha elkezd imádkozni" mondta. "Oh, most nagyon megijesztett, hülye bunkó" ordítottam, és letettem. Ezek után felhívtam 2-es számú hülye bunkót. Szokásos hülyebunkózás után itt sem tettem le. Azt mondta: "Ha csak rájönnék, hogy ki maga?" "Akkor mit tenne?" kérdeztem. "Szétrúgnám a seggét." "Nos, itt a lehetoség. Azonnal átmegyek, hülye bunkó" és letettem.
Ezek után felhívtam a rendőrséget, bemondtam a címet és mondtam nekik, hogy azon nyomban megölöm a buzi élettársamat, amint ő hazaér. Majd hívtam a 13-as Csatornát, hogy bandaháború van az adott címen. Ezek után én is odamentem a címre, hogy végignézzem az egész cirkuszt. Örömmel töltött el, ahogy két hülye bunkó üti-vágja egymást egy csapat rendőr előtt, miközben a rendőrségi helikopter köröz a fejük fölött.
Ez volt életem legnagyobb élménye."
|
Teljes "harci" díszben...
|