A testmozgás az egyetlen tevékenység, amely több energiát ad, mint amennyit elfogyaszt. A testnek bármilyen mozgás jót tesz. Jó, ha lendületes léptekkel megteszünk egy hosszabb sétát, de még jobb, ha rendszeresen annyit mozgunk, hogy alaposan kimelegedjünk. Csak ekkor következik be az, amit fitness-hatásnak hívnak. Ha megterheljük testünket, nem gyengébb, hanem ersebb és ellenállóbb lesz. Régi tapasztalat, hogy a rossz kondíció a közérzetet is befolyásolja. Ha viszont alaposan megdolgoztatjuk a testünket, elfáradunk ugyan, de vidámak, jókedvűek leszünk. Mennyi idő kell ahhoz, hogy fittek legyünk? Minden n vágyik arra, hogy jó közérzete és jó alakja legyen. Ezért azonban tenni kell valamit. A kifogás általában az, hogy nincs rá idnk. Legalábbis azt hisszük. Kezdetben elegend napi öt perc. A sportorvosok vigasztaló megállapítást tettek: ha naponta öt percen keresztül terheljük szervezetünket, egy id után létrejön az "edzésinger".. azaz a szívverés, a vérkeringés, az anyagcsere és a légzés összhangba kerül egymással. Ennyi idnk néhány felfrissít tornagyakorlatra még a legkímélbb munkanapokon is van. A hosszabb ideig tartó testmozgáűs hátása nagyobb. Sportorvosok szerint 45-60 perc testmozgás az ideális. Ennyi id alatt a szervezet terhelése olyan intenzív, hogy minden funkció optimális mértékben növekszik. Ésszerűbb alkalomról alkalomra növelni az edzésidt, minthogy els pillanattól kezdve teljesen kimerítsük magunkat, mert esetleg elveszi kedvünket a további rendszeres edzéstl. Milyen gyakorlatokkal kezdjük az edzést? Elég, ha csak annyit mozgunk, hogy a kimerülés küszöbét ne érjük el. Mindegy, hogy egyszer hosszabb sétát teszünk-e, legközelebb gimnasztikázunk, máskor pedig testépítésseleddzük a testünket. Az a fontos, hogy rendszeresesn mozogjunk. A lényeg, hogy edzésben maradjunk egész életünk végéig. Ha évente egyszer, nyaraláskor akarunk aktívan sportolni, kellemesebbé válik a szabadságunk, de ezzel nem sokat teszünk az egészségünkért. arra viszont jó alkalom, hogy kipróbáljunk egy olyan sportot, amit szívesen megtanulnánk. Melyik napszak a legalkalmasabb az edzésre? Naponta általában kétszer vagyunk csúcsformában. A teljesítképesség els csúcsa általában déleltt van, a második csúcs 160és 20 óra között. A teljesítképesség délutáni mélypontja után ugyanis a testnek nagyobb szüksége van a mozgásra. Közvetlenül étkezés után ne kezdjünk el edzeni, mert a szervezetet leköti az emésztés. A nagyobb vérmennyiség, amire az intenzívebb mozgásnál a szyívizmoknak szüksége van, ilyenkor a gyomor- és bélfalakba áramlik. Ne akarjunk egyszerre túl sokat! Ha eddig semmilyen testedzést nem folytattunk, kezdjük eleinte öt perc gimnasztikával vagy félórányi lendületes gyakorlással. Kezdetben ezeket könnyebb végigcsinálni, mint például a kocogást. Sok mindent magunk is kipróbálhatunk - a tornát, a gyaloglást, a futást, az úszást, a kerékpározást stb. Ha megtaláltuk a nekünk legmegfelebb edzésformát, végezzük rendszeresen néhány héten át a gyakorlatokat. Az edzések akkor okoznak igazán örömet, ha a mozgás már nem esik nehezünkre, a mozdulatok koordinációja automatikussá válik. Lesz sikerélményünk, de nem a harmadik alkalommal, tehát ne adjuk fel! Figyeljük a szervezet jelzéseire! Ha bizonyos mozdulatok fájdalmat okoznak, ha fáj a hátunk vagy érzékenyek az izületeink, meleghullámot érzünk, azonnal hagyjuk abba az edzést. Veszélyes ilyen tünetek mellett tovább folytatni az edzést. Testünk azonnal jelzi, ha valami nem tetszik neki. Ha késbb az edzésektl függetlenül is érzünk fájdalmat, menjünk orvoshoz! Könnyebb az edzés, ha nem egyedül csináljuk! Ha többen edzünk, kölcsönösen ösztönözzük egymást. Másokkal együtt jobban tudunk örülni az eredményeknek is, mint egyedül. Beszéljük rá gyerekeinket, családtagjainkat a közös kocogásra, jógára vagy teniszre. Ha lehet kerüljük a liftet, a mozgólépcst. Menjünk gyalog bevásárolni. Ha lapos cipben vagyunk kicsit szaladhatunk is. Minden mozgás, aminek hatására kicsit mélyebben lélegzünk, már egy kis testedzésnek számít.