A Sclerosis Multiplex Levelezőlista honlapja
Belépés az oldalra
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
A levelezőlistáról
 
Fórumok
 
Az SM-ről
 
Együttélés az SM-el
 
Próbálkozunk
 
Segíthetnek
 
A lista tagjaitól
 
Az én SM-em
 
Naptár
2021. Január
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2004-03-20
 
Óra
 
Partnerek
 


Magyar Honlap Linkek

Hun-Web Linkek
 

 
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Archiv
 
Ismertetők a betegségről
Ismertetők a betegségről : Az SM

Az SM


Bevezetés

A sclerosis multiplex (SM) az egyik leggyakrabban előforduló központi idegrendszeri megbetegedés, mely fiatalokat, és időseket egyaránt érinthet.

 

 



Mi az SM?

Az SM a központi idegrendszer fehérállományának krónikus megbetegedése. A nők kétszer gyakrabban érintettek, mint a férfiak. A betegség előfordulásának gyakorisága Európa különböző országaiban eltérő. A becslések szerint Dél-Európában 50 beteg szenved ebben a betegségben 100ezer lakosra számítva; Skóciában 200, Európa egyéb területein kb. 100 SM-es beteg jut 100 ezer lakosra.

A központi idegrendszer és a fehérállomány működése

A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja. A központi idegrendszeren keresztül vesszük fel a külső világból érkező jeleket, mint pl. a hang, ill. látunk, szagolunk, ízlelünk és tapintunk. A központi idegrendszer irányítja minden tudatos, és nem-tudatos tevékenységünket, mint pl. a mozgást, a beszédet, a gondolkodást, emlékezést, és a reflexműködéseket, melyek mind a nélkül mennek végbe, hogy gondolkodnánk rajtuk. A központi idegrendszerben idegsejtek vannak. Szabad szemmel nézve a sok idegsejtet tartalmazó szövet szürkének tűnik, ezért szürke állománynak hívják. Ezek a sejtek egymással és a test többi részével idegrostok, axonok segítségével állnak kapcsolatban. Amikor információ jut át az egyik idegsejtről a másikra, nagyon gyenge elektromos jelek futnak végig az axonon. Az axonok világosabb színűek, mint az idegsejtek, mivel ezeket fehérállomány, vagy myelin veszi körül. A myelin zsírszerű anyag, mely beburkolja az idegrostot. A myelin az idegrost szigetelését adja, és lehetővé teszi, hogy az információ (elektromos jelek vagy impulzusok) sokkal gyorsabban haladjon az agyból a test más részébe ill. fordítva, a test egyes részeiből az agyba (lásd 1. ábra).

 

 
1. ábra
Az Axon keresztmetszetének sematikus rajza


A fenti ábra egy axont mutat keresztmetszetben (sötéten árnyékolt). Az axon körül több vékony rétegben feltekeredő myelin képezi a myelinhüvelyt. Valójában sokkal több myelinréteg van, mint amennyi az ábrán látható.
 

Az idegrostok körül lévő myelinhüvely teszi lehetővé, hogy az üzenetek eljussanak a központi idegrendszerből a test többi részébe. 

 



Mi történik, ha valaki SM-ben megbetegszik?

A SM-es betegek fehérállományában két olyan folyamat is zajlik, ami egészségeseknél nem fordul elő. Az első folyamat során apró gyulladásos foltok (gócok) jelennek meg a myelinben. A második során pedig a myelin kezd feltöredezni. (ezt hívjuk demyelinizációnak, vagy myelin vesztésnek).

Ez a két folyamat soha sem azonos mértékű, sőt valójában nagyon is különbözhet az egyes betegeknél. A fehérállományban vérerek vannak, melyek az idegrendszert oxigénnel és tápanyaggal látják. el. Úgy tűnik, hogy SM-ben a gyulladás gyakran ezen erek körül lép fel.
 


2. ábra
Az ábra azt mutatja, hogyan károsodik SM-ben a myelin, az
idegimpulzusok axonon való haladásának zavarát okozva.

 

A gyulladás következtében a vérből un. gyulladásos sejtek és folyadék lépnek ki a fehérállományba, ödémát okozva. Ezután megkezdődik a myelin feltöredezése ( ld. 2. ábra ). Emiatt a gyulladás által érintett területeken az információ (az idegrostokon haladó elektromos jel ) haladása sokkal nehezebbé válik. Néhány hét múlva, miután a gyulladás kialszik, elenyészik, az idegrendszer regenerálódhat. Sőt az is lehetséges, hogy a myelin újraképződik (ezt nevezzük remyelinizációnak, vagy a myelin újraépítésének) Azonban, ha a gyulladás nagyobb területet érint, gyakran heget hagy maga után az idegrendszerben. A heget plakknak hívjuk.

Éppen úgy, mint egy “libikóka folyamatban”, a gyulladásos gócok súlyossága és száma alapján a myelinhüvely károsodásának, a demyelinizációnak több fokozata létezik. Ha a demyelinizáció bekövetkezik, az idegrostok körüli myelin burkolat fokozatosan eltűnik, mivel a myelin rétegeket a speciális gyulladásos sejtek elpusztítják (ld. 2. ábra). A myelin rétegek egyre vékonyabbá válnak, így az információáramlás egyre nagyobb nehézségbe ütközik. Végül az is előfordulhat, hogy az információátvitel elakad, és extrém esetben még az idegrostok is elpusztulhatnak.
 

Az SM-ben tehát, egyrészt a myelinben gyulladásos gócok keletkeznek, másrészt a myelin is károsodik. Ez megnehezíti az idegrostok mentén történő információáramlást, és így az SM-ben észlelhető tünetekhez vezethet. 


Mi okozza az SM-et?

A kiterjedt kutatás ellenére még ma sem tudjuk, hogy mi okozza az SM-et. Számos elképzelés létezik azonban azokról a tényezőkről, melyek mint kórokok szóba jöhetnek.

Az SM gyakrabban fordul elő a mérsékelt és a hideg éghajlatú területeken, mint a meleg éghajlati országokban. 

Környezeti tényezők

Az SM gyakorisága a Föld országaiban nem azonos. Elsősorban a fehérbőrű embereket betegíti meg Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában ( 3.ábra ) A különbségek nem olyan jelentősek, mint azt sokszor gondoltuk, de az valóban közismert, hogy mind az északi, mind a déli féltekén az SM-es betegek gyakorisága az Egyenlítőtől távolabb fekvő országokban nő. Vizsgálatokat végeztek a kivándorlás hatásával kapcsolatban. Az SM viszonylag ritka Izraelben és Dél-Afrikában és gyakoribb Angliában. Úgy tűnik, hogy az idősebb életkorban áttelepült embereknél az SM-ben való megbetegedés valószínűsége ugyanaz marad, mintha az anyaországban maradtak volna. Míg a gyermekkorban kivándoroltak megbetegedésének gyakorisága azokéra hasonlít, akik a fogadó országban élnek. Úgy látszik, van egy fordulópont valahol a 15. életév táján, mely befolyásolja az SM-ben való megbetegedés rizikóját. Emiatt gondolják azt, hogy az embereket körülvevő környezetnek valamilyen befolyása lehet az SM kialakulására.

 


3. ábra
A térkép a Föld azon területeit mutatja, ahol az SM a leggyakoribb.
A kék szín azokat a területeket jelzi, ahol magas az SM-ben szenvedő
betegek száma, a beige szín pedig azokat, ahol kevés, ill. nem fordul elő a betegség.


Vírusok

Kiterjedt kutatómunkát végeztek az SM és különféle vírusok, és egyes gyermekbetegségek közötti kapcsolat irányában is. Ennek ellenére nincs bizonyíték arra, hogy valamely speciális vírus lenne felelős az SM-ért.

Léteznek elképzelések az étrend szerepét illetően, mely befolyásolhatja a betegségre való hajlamot, de a kapcsolat nem tisztázott.

Örökletes tényezők

Az SM kialakulásában a hajlam öröklődése is szerepet játszik, de csak korlátozott mértékben. Ezt bizonyítja az a vizsgálat, amelyben megállapították, hogy SM-ben megbetegedett egypetéjű iker ikertestvére csak az esetek 25%-ában betegedett meg.

Ami az SM-es beteg családtagjait illeti, némileg nagyobb az esélyük a megbetegedésre, mint azoknak, akiknek nincs SM-es családtagjuk.

Ha szétnézünk a világban, látjuk az SM előfordulásában a különbségeket: főleg a fehérbőrű embereket érinti. Ez az SM okai között szintén az örökletes tényezőre hívhatja fel a figyelmet. Már számos örökletes megbetegedésről tudjuk, hogy genetikai állományunkban, a kromoszómákban pontosan lokalizálható az a hely, ahol az örökletes faktor található. Sajnos, ami az SM-et illeti, a tudományos kutatások még nem ennyire előrehaladottak.
 

Általánosságban véve úgy gondoljuk, hogy az SM-nek nem egy oka van, hanem valószínűleg számos tényező kombinációja felelős a betegség létrejöttéért. 

Autoimmun betegség

Egyik fontos tényező testünk védekező rendszere, az immun-rendszer. Úgy tartják, hogy az SM úgynevezett “autoimmun betegség”: az SM-ben szenvedő beteg immunrendszere kórosan működik, idegen anyagnak tekinti a szervezet saját összetevőit, gyulladásos reakciót indít a saját idegszövete ellen. Általában gyulladásos reakció csak akkor lép fel, ha az immunrendszer reagál a szervezetbe jutó vírusokra, baktériumokra. Azonban kivételes esetekben gyulladásos reakció léphet fel a szervezet saját részei vagy szövetei ellen is, mint pl. myelin ellen SM-ben vagy az izületek ellen rheumatoid arthritisben. Ez az, amiért a SM-et és a rheumatoid arthritist is autoimmun betegségnek tartjuk. Van még egy bizonyítéka annak, hogy az SM-et autoimmun betegségnek tekinthetjük; az a tény, hogy laboratóriumi állatokban a betegségre emlékeztető állapotot lehet létrehozni, ha olyan idegszövet oldatot adunk nekik, mely aktiválja az immunrendszerüket. Egy másik bizonyíték, hogy az autoimmun betegségek sokkal gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál (épp úgy, mint az SM). Nőknek, valóban 2–3-szor nagyobb az esélyük a SM-ben történő megbetegedésre, mint a férfiaknak.

 

Az SM-et bizonyos tényezők együttes előfordulása okozza

Úgy tartják, az SM-et tényezők kombinációja okozza. Nagyon valószínű, hogy az SM-es emberek bizonyos fokban hajlamosak a betegség kifejlődésére, van valami, amit örökölnek. Emellett valamilyen ismeretlen környezeti faktor aktiválhatja az immunrendszert, autoimmun betegséghez vezetve, mely azután megtámadja központi idegrendszer fehérállományát.
 

Nehéz megjósolni az egyes betegeknél az SM lefolyását. 


Milyen az SM lefolyása?

Az SM első tünetei gyakran a 20 és a 40 életév között jelentkeznek. Néha azonban a betegség gyermekkorban és idősebb korban is indulhat. Lefolyása nagyon változó lehet, attól függően, hogy milyen súlyos a gyulladás és milyen gyors a myelin pusztulása. A fellépő tünetek a központi idegrendszer fehérállományában kezdődő gyulladásra utalnak. Ezt a periódust “schubnak”, vagy “rosszabbodásnak” nevezzük. Amikor a gyulladás csillapodik, a tünetek csökkennek: ez a “remisszió” vagy “javulás “. A javulás rendszerint azonban nem azt jelenti, hogy a schub előtti állapot visszatér: bizonyos tünetek maradhatnak vissza (maradvány tünetek -lásd a 4. ábra)

 


4. ábra
Relapszus görbe


Néha a szimptómák heteken át fennállnak, és mint egy “ libikóka ” folyamatnál, a tünetek fokozatosan rosszabbodhatnak, ha a demyelinizáció kerül inkább előtérbe. Ebben az esetben a testi működések fokozatos romlása észlelhető, gyakran éveken át, anélkül, hogy lényeges javulás lépne fel ez idő alatt.

A betegség lefolyása egyéni, és ez módot ad arra, hogy hozzávetőlegesen különbséget tegyünk az SM különböző típusai között. (lásd 5. ábra)

- rosszabbodó-javuló SM: ez a típus rosszabbodásokat és javulásokat mutat. Az összes SM-es beteg kb. 30-35 %-ára jellemző forma.

- másodlagosan progrediáló (rosszabbodó) SM: ez a típus schubokkal kezdődik, de azután a testi funkciók fokozatos rosszabbodása kezd dominálni. A becslések szerint kb. az SM-es betegek 30 %-ának van ilyen típusú betegsége.

- elsődlegesen progrediáló (rosszabbodó) SM: Ezt a formát nem jellemzi schub, hanem éveken át a test működések fokozatos és alattomos csökkenését látjuk. Ez a betegek kb. 20-30 %-át érinti.

Jóindulatú SM: ez a típus rosszabbodó-javuló formaként indul, de több év után ( 13-15 év) is alig van valamilyen hátrányt okozó tünet. Ez a típus az összes betegnek kb. a 10-15%-ára jellemző.

A betegséget úgy lehet lefolyásának megfelelő csoportba osztani, ha hosszabb időszakra visszatekintünk. Annak alapján, hogy a beteg az adott pillanatban az SM melyik formájában szenved, nem lehet előre megjósolni azt, hogy milyen lefolyású lesz betegsége a jövőben.

 


5. ábra
A: Rosszabbodó-javuló SM. Rosszabbodást jelez, ha a grafikon vonala lefelé megy. A schub utáni gyógyulás nem mindig teljes.
B: Másodlagosan progrediáló SM. Az után, hogy az SM schubokkal indult, eljön az idő, amikor a betegség fokozatos rosszabbodása észlelhető a schubok közötti időszakban is.
C: Elsődlegesen progrediáló SM. Az idegrendszeri tünetek fokozatos, schubok nélküli romlása látható.
D: Jóindulatú SM. A schubok sok éven át egyáltalán nem vagy csak kisfokban korlátozó tünetekkel járnak.



Milyen tünetekkel járhat az SM?

Az SM igen különböző tüneteket okozhat. Ez erősen függ attól, hogy hol van a központi idegrendszerben a gyulladás és a demyelinizáció. Bizonyos tünetek gyakrabban jelentkeznek, mások ritkábban.

Látóideg gyulladás

A látásért felelős ideg gyulladása. Egy - két nap alatt a beteg látása homályossá válhat. Néha fájdalmat érez a szeme mögött, mely erősödik, ha forgatja a szemét. A javulás fokozatos , gyakran heteken át tart. A gyógyulás azonban nem mindig teljes. Stresszel terhes, feszült időszakban, vagy ha fáradt, vagy amikor hőemelkedése van, előfordulhat, hogy visszatér a homályos látás. Ez azonban nem mindig jelenti azt, hogy a betegség ismét aktívvá vált.

A karok és a lábak izmainak elgyengülése

 Az idegrendszerben igen sok olyan idegrost van, mely a mozgást (motoros működésnek nevezzük) irányítja. Minden esély megvan arra, hogy az SM ebben a rendszerben okozzon tünetet. Sok SM-es beteg veszíti el az izomerejét a betegség során. A gyengeség különböző lehet - az ügyetlenségtől (az ujjak nem működnek olyan jól) a tényleges bénulásig. Az izomgyengeség nem csak a schubok formájában jelentkezhet (átmeneti rosszabbodásként), hanem felléphet javulás nélküli, fokozatosan progrediáló (rosszabbodó) folyamatként is. A fokozatos izomerő-csökkenés gyakrabban jelentkezik a lábakon, mint a karokon. Ha a beteg izomereje csökken, segítségére lehet a mozgásban, helyváltoztatásban egy bot, mankó vagy kerekes szék. Szerencsére az SM-es betegek 80%-a a diagnózis felállítását követően tíz évvel is járóképes és nincs szüksége tolószékre.
 

A tapintásérzést érintő tünetek

Számos idegrost van az idegrendszerben, mely a tárgyak, dolgok érzékeléséért felelős. Éppen úgy, mint az izomgyengeség tünetei, a tapintásérzést befolyásoló szimptómák is lehetnek átmenetiek (schub) vagy fokozatosan progrediálók. A tünetek egyik formája lehet az érzéketlenség (mintha “vattán járna”). Egy másik fajtája az égető, bizsergő vagy szurkáló érzés. Ezek a tünetek a test különböző részein léphetnek fel: részben a lábon és a karon, máskor a test alsó részén egy bizonyos ponttól (pl. a köldöktől) lefelé, néha pedig a testen bárhol érzéketlen foltok formájában jelentkezhetnek.

Fájdalom 

Az SM különféle fájdalommal is járhat. A tapintásérzést befolyásoló tünetek önmagukban fájdalmasak is lehetnek. Emellett az SM gyakran érinti az egyik arcideget, fájdalmat okozva. Ezt a tünetet nevezzük “arcideg neuralgiának, vagy idegzsábának”. Ha a betegnek az SM miatt nehezített a járása, a hát és a lábak túlerőltetése fájdalmat okozhat. A lábak és a karok izomgyengesége szintén az izmok fokozott feszülésével járhat: ezt nevezzük spaszticitásnak, mely szintén fájdalmas.



A hólyag- és bélműködést szabályozó izmok

Néha az SM-es betegnek a vizeléssel vagy a hólyag teljes kiürítésével (ezt nevezzük retenciónak) van problémája. Sokkal gyakrabban fordul elő azonban az, hogy a vizelés azonnal megindul, amint a hólyag teltségének ingerét észleli. Ezt “ urgens - sürgősségi inkontinenciának” hívjuk. Az is előfordulhat, hogy ezek a tünetek kombinálódnak. Kevesebb probléma adódik a bélműködés szabályozásával. Mivel az SM-es beteg sokkal kevesebbet mozog, székrekedéssel küzdhet. Kevésbé gyakori az urgens széklet inkontinencia, ami azt jelenti, hogy a betegnek nehéz megakadályozni a székelést, ha már a székürítés ingerét érzi.

Szexuális problémák

Az SM-es betegnek szexuális téren is lehet problémája, leginkább akkor, ha zavart a vizelet vagy székletürítés szabályozása. SM-ben szenvedő férfiaknál probléma adódhat a merevedés kialakulásával vagy fenntartásával. Nőknél az SM gyakran a nemi szervek érzékenységének csökkenését okozhatja, mely miatt a nemi érintkezés fájdalmas lehet, csökkenhet az orgazmuskészség, vagy az aktus során termelődött váladék mennyisége, ez feszültséget teremthet a párkapcsolatában. Ha a beteg a problémáját megbeszéli, tisztázza partnerével, szeretkezés során kevésbé lesz feszült, ha tudja, hogy társa betegségével együtt elfogadja.

Egyensúly / koordináció

Az agynak az a része melyet kisagynak nevezünk irányítja, és ha szükséges, javítja minden mozdulatunkat. Ennek a folyamatnak a zavara az egyensúly, vagyis a koordináció megtartásának nehézségéhez vezethet. Pl. problémát okozhat az apró tárgyak megfogása. Gyakran társul hozzá a kezek remegése (ez a tremor). A beteg járása elinduláskor olyan, mintha részeg lenne, vagy nehéz a tollat biztosan tartani és tisztán írni. Ezek a problémák is lehetnek átmenetiek, múló jellegűek (schub során) vagy maradandóvá válhatnak az SM fokozatosan progrediáló formáiban.

Fáradékonyság

A fáradékonyság igen gyakori és jól ismert tünete az SM-nek, de mivel a fáradékonyság más betegség jele is lehet, ritkán derül ki azonnal, hogy azt az SM okozza. A fáradékonyság gyakran önmagában is megnyilvánulhat: néhány hónapig tartóan úgy érzi, már kis erőfeszítés is felhasználja összes energiáját.

A fáradékonyság rosszabbodó-javuló kórformában, és a betegség progresszív formáiban is panasz lehet.

Nehézségek a gondolkodásban

Probléma merülhet fel a rövid-távú emlékezésben, elsősorban azoknál a betegeknél, akiknek régóta tart a betegsége. Nehézség léphet fel a koncentrálásnál is: (pl. több tevékenység egy időben történő végzésénél). Más gond is adódhat, pl. a fejszámolás már nem megy olyan könnyen, mint korábban.

Hangulati változások

Úgy gondolják, hogy az SM kísérő tünete lehet a jókedv egy bizonyos kóros formája is (ezt nevezzük eufóriának). A depresszió azonban sokkal gyakoribb tünet, néha közvetlenül az SM-hez társul, máskor, és ez a gyakoribb, mint reakció jelentkezik, az betegséggel való együttélés során. A depresszió érzését elfedheti a látszólagos jókedv.

Mindezeknek a tüneteknek az életminőségre gyakorolt hatása nagyon változó lehet. Sok múlik azon, hogy a beteg, hogyan éli meg a szimptómákat és hogyan képes magában megbirkózni velük. Idővel megtanulja majd, hogyan kompenzálja a tüneteket olyan tevékenységgel, melyet még könnyebben elvégez. Ez nem egyik napról a másikra történik, hanem egy folyamat, mely erőfeszítést és időt igényel nemcsak a betegtől, hanem másoktól is akik körülötte élnek.

Hogyan lehet az SM-et diagnosztizálni?

Nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza az SM-et. Csak a diagnózist tudják felállítani a tünetek kombinációja, a betegség lefolyása alapján, a különböző vizsgálati eredmények segítségével és ez nem könnyű feladat. Ha valakinek évek óta van SM-mel kapcsolatos tünete, viszonylag könnyű a betegség megállapítása, diagnosztizálása. Sokkal nehezebb a helyzet, ha a betegségnek relatíve kevés tünete van ill., ha kezdeti stádiumban van. Ez utóbbi esetben az SM diagnózisát valójában nem is lehet teljes biztonsággal felállítani. Csak új tünetek megjelenését követően (rosszabbodó-javuló kórforma) vagy a tünetek fokozatos súlyosbodása esetén (progresszív forma) lehet a betegséget nagyobb biztossággal diagnosztizálni. Tehát a szimptómák természete és lefolyása a legfontosabb tényező a diagnózis megállapításakor. Azonban a típusos tünetek felismerése mellett többféle orvosi vizsgálat is segítségünkre lehet. Ezek:

- MRI felvétel

- Lumbal punkció

- Kiváltott válasz vizsgálatok

 

MRI vizsgálat

Az MRI - a Magnetic Resonancy Imaging (leképezés) rövidítése- erős mágneses teret használ, az agyról és a gerincvelőről alkotott képek elkészítéséhez.

 

 

A
 

 
B
Az agy (A) és a gerincvelő (B) MRI képe.

Az MRI felvételen láthatóvá válnak a fehérállományi léziók. Ez a vizsgálat azokat a gyulladásos myelin gócokat is megmutathatja, melyek az SM-es betegnek nem okoznak tüneteket. Kapcsolatot tételeznek fel az MRI felvételen látható eltérések és a betegség progressziója között, bár ez az összefüggés nem tisztázott és nehezen értelmezhető. Ez azt jelenti tehát, hogy az MRI eredmények nem használhatók arra, hogy a betegség kimenetelét megjósoljuk.

 

Lumbálpunkció (az agyvíz vizsgálata)

A lumbálpunkcióként ismert vizsgálat során egy hosszú tűvel mintát vesznek az agyat és a gerincvelőt környező folyadékból, az agyvízből. Az SM-es betegekben ez a folyadék speciális eltérést mutat: a gyulladás jelenlétére utal gyulladásos sejtek és fehérjék kisfokú megszaporodása. A vizsgálaton átesettek kb. 20 %-nál fejfájás, szédülés léphet fel, azonban ezek a panaszok néhány óra alatt általában elmúlnak.

 

Kiváltott válasz vizsgálatok

A kiváltott válasz vagy potenciál vizsgálattal bizonyos idegrostok, idegpályák funkcióját tesztelik. Ez azt jelenti, hogy ha az SM betegség jelen van, kimutatható, hogy az idegrostban az idegimpulzusok áramlása meglassult- e. A kifejezettebb demyelinizáció az impulzusok haladásának lassulásával mérhető.

A VEP (Visual Evoked Potential) a látóidegben haladó jelek sebességét teszteli. A vizsgálat során a beteget arra kérik, hogy egy sakktábla mintát nézzen a képernyőn. A fej hátsó részére ragasztott elektródákkal elég pontosan meg lehet mérni, milyen gyorsan vezeti a látópálya az információt.

A SEP (Somatosensory Evoked Potentials) vizsgálat során a beteg gyenge elektromos ingereket kap a bokánál vagy a csuklónál. Itt is az üzenet továbbításának sebességét regisztrálják a fej hátsó részére helyezett elektródákkal.

A BAEP (Brainstem Evoked Potentials) vizsgálat ugyanezt a módszert alkalmazva (hang inger, fejre tapasztott elektródák) megméri, milyen gyorsan halad az ingerület a hallóidegen és a hallópályán az agyban.

A MEP (Motor Evoked Potentials) vizsgálat során a mozgató rendszer működését ellenőrzik ( ez a rendszer irányítja a test mozgásait ). A vizsgálat során egy mágnest helyeznek a fejre. A mágnes bekapcsolásakor egy nagyon rövid ideig tartó feszülés lép fel a kar és a láb izmaiban. Evvel a technikával pontosan megmérhető az a sebesség, amellyel az izmok a mágneses ingerre (mely az agyon és a gerincvelőn át halad) reagálnak.

Hogyan kezelik az SM-et?

A gyógyszeres kezelés szükségességét minden esetben a kezelőorvos állapítja meg. Csak az orvos tudja eldönteni, hogy az orvostudomány jelenlegi állása, az elérhető gyógyszerek köre és a beteg állapota milyen kezelést tesz lehetővé.

A SM hosszantartó, krónikus betegség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyógykezeléssel nem befolyásolható.

A SM SCHUBOKBAN ZAJLÓ FORMÁINAK KEZELÉSE

Kortikoszteroidok

 A kortikoszteroidokat, a mellékvesekéreg hormonjaival rokon anyagokat, sokféle betegség tüneti kezelésére használják. SM-ben is régóta alkalmazzák gyulladáscsökkentőként, a schubok tartamának lerövidítése céljából. Ezek a szerek képesek legyőzni a gyulladást, de nincsenek hatással a betegség előrehaladására (progressziójára). Azonban azzal, hogy lerövidítik a schub időtartamát a szervezet “időt nyer a gyógyuláshoz”. A hosszúideig (egyhuzamban hónapokig) tartó kortikoszteroid-kezelésnek mellékhatásai lehetnek, ezért leginkább csak azokban a schubokban alkalmazható, amelyekben a tünetek hirtelen (néhány nap alatt) fejlődnek ki. Nem minden SM-es schubot kezelnek kortikoszteroiddal. Az enyhe rosszabbodás magától is elmúlhat, ha a beteg pihen, amíg a tünetek megszűnnek.

 

Interferon

Az interferonok az emberi szervezetben vírusfertőzésre, vagy egyéb biológiai ingerre termelődő fehérjék, képesek lassítani vagy serkenteni a gyulladás folyamatát. Ezt a hatást különféle betegségek kezelésére felhasználják. Alfa, béta és gamma interferon ismert. Úgy tűnik, a béta-interferon csökkenti leghatékonyabban a gyulladás aktivitását SM-ben. A béta-interferonnak két alcsoportja ismeretes: a béta-1a- és 1b- interferon. Még nem végeztek vizsgálatokat a két típus hatékonyságának összehasonlítására, de úgy tűnik mindkettő több mint 30%-kal csökkenti az SM-es schubok előfordulását. A schubok során a tünetek súlyossága is csökken általában, és az MRI felvételeken látható fehérállományi károsodás is kevesebb lesz, tehát a kezelés kedvező hatással van a betegség lefolyására, lassítja a progressziót.

Az injekciót általában bőr alá fecskendezik másnaponta, de létezik izomba adható készítmény is, amelyet elegendő hetente egyszer beadni. Egyszerűbbé teszi a kezelést - ha az orvos jónak látja, megfelelő oktatás és gyakorlás után, az öninjekciózás.

Az interferon-kezelés nem végezhető súlyos depresszió és / vagy öngyilkossági késztetés, gyógyszerre nem megfelelően reagáló epilepszia, terhesség, szoptatás, májelégtelenség esetén. A béta-interferon injekciók beadását követően számolni kell mellékhatásokkal, amelyek két csoportra oszthatók: az injekció helyén jelentkezőkre, és általános mellékhatásokra. Az injekció helyén bőrreakció léphet fel (bőrpír és/vagy duzzanat formájában). Ez a helyi reakció a legtöbb esetben kis idő múlva elmúlik (de nem mindig). Az általános mellékhatások közül leggyakoribb az influenza-szerű tünetcsoport (láz, hidegrázás, izomfájdalom, izületi fájdalom). Ez a típusú reakció a kezelés elején a legkifejezettebb, később a gyakorisága és súlyossága is csökken. Az injekcióval egyidőben bevett láz- és fájdalomcsillapító csökkentheti a tüneteket.

 

Copolymer-1

A copolymer-1 úgynevezett szintetikus polipeptid vegyület. SM betegeken kifejtett terápiás hatásának mechanizmusa nem ismert. Feltételezhető, hogy a betegség kialakulásához vezető autoimmun folyamatokat módosítja. A kezelés csökkenti a relapszusok (schubok) számát. Az injekciót naponta bőr alá fecskendezik.

Nem alkalmazható, terhesség, szoptatás, gyermekkor esetén. Gyakori mellékhatások: közvetlenül a beadás után fellépő tünetegyüttes: kipirulás, mellkasi fájdalom, szorongás, stb. az injekció helyén jelentkező pirosság, fájdalom, duzzanat, stb.

Bármelyik hatóanyagot tartalmazó injekcióval történik kezelés, eléggé sok mellékhatással kell számolni, amelyek előfordulása esetén az orvos határoz a további terápiáról.

AZ SM PROGRESSZIVEBB FORMÁINAK KEZELÉSE

A szekunder (másodlagosan) progresszív SM béta-interferon injekcióval történő kezelésére folynak kísérletek, s van rá remény, hogy az eredmény kedvező lesz.

A primer (elsődlegesen) progresszív SM-ben a kezelőorvos a tünetek enyhítésére alkalmazhat különféle gyógyszereket, vagy a megfelelő szakorvoshoz irányítja a beteget.

A speciális SM tünetek kezelése

AZ SM többé-kevésbé súlyos, kellemetlenséget, és hátrányt okozó tünetekkel járhat: pl. fáradékonyság, érzékelési zavar, izommerevség, hólyagürítési probléma (lásd fent).

Bizonyos környezeti tényezők hatással vannak e tünetek megjelenésére vagy súlyosságára.

Általános szabályok, melyek betartásával a beteg jobban érezheti magát

 Jól ismert tény, hogy a hőmérséklet hatással van az SM-re. Az SM-es betegek rosszul viselik a meleget - napozást, szaunát, meleg vízben úszást. A testhőmérséklet emelkedésének (pl. influenzát kísérő láz estén) ugyanilyen hatása lehet. Ha a beteg túl sokáig van melegnek kitéve, fáradtságot, vagy a karok, lábak izomerejének gyengülését tapasztalhatja. Néhány óra pihenő a hideg levegőn vagy egy hideg fürdő segíthet ilyenkor. Ellenkező eset is igaz, más betegeknek a hideg okoz problémát.

Nem csak a fizikai, hanem a szellemi kimerültség is ugyanilyen átmeneti rosszabbodást válthat ki. Az SM-es betegnek lehetnek napjai, amikor nehézségbe kerül bármilyen munkavégzés. Ez az érzés napról-napra változik és betegenként is különböző. Általában javasolható, hogy a beteg tartsa szeme előtt a korlátait és ne lépje túl azokat. A fáradékonyság nagyon gyakori tünet az SM-ben. Attól függően, hogy hogyan érzi magát, pihenjen többet és ne próbáljon aznap többet dolgozni. Hasznos lehet, ha megpróbálja megváltoztatni a napi programját, aszerint, hogy a fáradtság mikor lepi meg.

Milyen szakemberek foglalkoznak SM-es betegekkel?

A tünetektől, az SM progressziójának módjától és a fizikai korlátozottság mértékétől függően az orvosi, egészségügyi szakemberek egész sorával kerülhet kapcsolatba a beteg. Ami az orvosokat illeti, a háziorvosával találkozik leggyakrabban, ő fogja neurológushoz irányítani. Ha homályos látás vagy kettős látás a panasza vagy látóideg gyulladása van, szemész szakorvoshoz fordulhat. Vizelési panaszai miatt urológustól kérhet tanácsot. SM-es férfiak, akiknek szexuális problémájuk van, szintén urológushoz fordulhatnak. SM-es nőbetegek szexuális problémáira a nőgyógyász tud tanácsot adni. És a szexológus hívható segítségül mind a férfi, mind a női betegek esetében, aki megtanítja, hogyan küzdjenek meg a szexuális teljesítményükben bekövetkezett változással.

A progresszív SM-es betegeket gyakran rehabilitációs szakemberhez irányítják. Ha nehézséget okoz a járás, szükség lehet különböző eszközökre azért, hogy járóképes maradjon, hosszabb távolság megtételéhez pedig kerekesszékre. Más egyéb probléma is lehet a járászavaron kívül. A rehabilitációs szakember tanácsot tud adni azokra is. Ezek a szakemberek rehabilitációs központokban dolgoznak, ahol testedzésre alkalmas berendezések is vannak.

A rehabilitációs szakember (általában szakorvos) gyakran csapatban (teamben) dolgozik más szakemberekkel, mint pl. fizioterapeutával. Ez a szakember ötletet adhat arra is, hogy fizikai állapotának megfelelően hogyan alakítsa át a munkahelyét, vagy hogyan szervezze meg jobban foglalkozásával kapcsolatos szakmai tevékenységét. Fontos szerep jut a fizioterapeutának is, mivel segítséget nyújt olyan gyakorlatok megtervezésével, melyek javíthatják a naponta többször ismételt tevékenységét: pl. egyensúlyozási, járási és állási gyakorlatok. Különböző elektromos berendezések segítségével az egyes végtagok rendszeres mozgatása is hasznos lehet. A tisztán progresszív SM-es betegek esetében számolni kell a beszéd és a nyelés zavarával is. Ilyenkor a légzés sem megy olyan automatikusan, mint korábban. Ez az a terület, ahol a beszédterapeuta, a logopédus segíthet. Ez a szakember szintén tanácsokkal és olyan gyakorlatokkal látja el a beteget, melyek javíthatják a funkciókat. Alkalomadtán szükség lehet pszichológus vagy pszichiáter segítségére is (pl. memóriazavar, feledékenység, depresszió esetén).

Szociális problémák is felmerülhetnek az SM miatt a munkahelyén vagy otthon. Szociális gondozó segít tájékozódni a rendszabályok (rendelkezések) és intézkedések útvesztőiben. Ha a beteg fizikailag korlátozott, hátrányos állapotba kerül, szüksége lehet gondozónőre vagy otthoni ápolásra.

Lehet-e gyermeke, vállalhat-e családot, ha SM-es?

 Azt már tudjuk, hogy, ha van egy SM-es beteg a családban, akkor a többi családtagnak némileg nagyobb az esélye arra, hogy a betegséget szintén megkapja. Az SM-es nőbetegek tehát kissé nagyobb kockázatot vállalnak, mint a nem SM-es anyák, abban a tekintetben, hogy gyermekeik is megkaphatják az SM-et életük során. Legtöbben azonban úgy gondolják, hogy ez a rizikó olyan csekély, hogy nem elegendő ok arra, hogy az SM-ben szenvedők lemondjanak a gyermekvállalás gondolatáról. Más kérdés a terhesség hatása az SM-re. A különböző vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a betegség a terhesség alatt kevésbé aktív, a schubok ritkábban jelentkeznek. A szülést követő első 3 hónapban azonban a schubok gyakoribbá válhatnak, és ez közömbösíti a terhesség “jótékony” hatását. Ezek a tényezők azonban nem jelentenek olyan nyomós okot, hogy a beteg úgy döntsön, hogy még terhes se legyen, ha SM-es. A legtöbb beteg esetében az SM nem jelent indokot arra, hogy lemondjon a gyermekvállalásról, és ha a körülötte élő emberek (társa, családja) készek együttműködni, nincs akadálya annak, hogy normális családi életet éljen.

Az SM kezelésének egyéb, alternatív lehetőségei

 Szinte mindenkiben, akinél az SM betegséget diagnosztizálják, felmerül az alternatív kezelési lehetőségek kérdése is. Ezeket összefoglalóan kiegészítő gyógyításnak nevezzük. Az alternatív kezelések hatékonyságát mostanáig szakszerű, tudományos vizsgálatokban még nem vizsgálták. Számos oka lehet, ha a beteg úgy dönt, hogy utánajár ezeknek a kezelési formáknak. A szokványos (konvencionális) kezelés kiegészítésének is tekinthetők ezek a terápiák. Az SM nem mindig kezelhető a hagyományos módszerekkel, és ez elég ok arra, hogy úgy gondolja, fontolóra kell vennie a betegség kezelésének egyéb szemléleteit is. Az a tény, hogy saját maga tesz valamit az adott helyzetben, már önmagában gyakran megnyugvást adhat. Más esetben meggyőződése, hite sarkallja arra, hogy a kezelés egyéb formáit is keresse.

Léteznek olyan elméletek, melyek szerint a táplálkozás minősége fontos az SM-ben. Természetesen a minden napi étkezés megfelelő kell, hogy legyen: elég vitamin, friss zöldségek, elegendő kalcium, kevés egészségtelen zsír fogyasztása javasolt. Sokan azonban úgy gondolják, hogy bizonyos étrendek, pl. többszörösen telítetlen zsírsavval (halolaj) vagy növényi olajjal (Ligetszépe vagy csészekürt virág - Oenothera biennis) kiegészített diéták hasznosak lehetnek a betegségben. Ugyanezt mondják a gluténmentes diétáról is (glutént tartalmaznak a gabonafélék). Más elképzelések szerint azok a diéták, melyek mellőzik a kávé, tea és kakaófogyasztást, szintén segíthetnek. Ismert, hogy az izomgörcsök miatt szenvedő betegek megkönnyebbülnek a hideg víz terápiától vagy a hűtés-kezeléstől. Végül úgy tartják, hogy az akupunktúrával az érzékelést érintő tünetek (zsibbadás, fájdalom) csökkenését lehet időnként elérni.

Hol szerezhet több információt az SM-ről?

 Ha Ön vagy hozzátartozója SM-es, és elolvasta ezt az oldalt, reméljük sikerült néhány gyakorlati tanácsot szereznie, és ötletet arra, hogyan éljen együtt az SM-el. A betegség dacára úgy fogja találni, hogy a beteg még élhet teljes értékű életet, feltéve, ha megtesz minden tőle telhetőt, hogy az új körülményekhez hozzászokjon. Bármilyen változást, új ötletet szeretne is megvalósítani azt minden esetben beszélje meg a kezelőorvossal!





 


Figyelmeztetés!
Ezen oldalak csak tájékoztatásul szolgálnak, az itt található tartalom nem helyettesíti az orvosi diagnózist és kezelést. Amennyiben bármilyen egészségügyi problémája van, forduljon orvosához, gyógyszerészéhez. Ha diagnosztizált betegsége van, csak a kezelőorvosával egyeztetett terápiát és életmódot kövesse!

 
Névnap
 
SM szervezetek
 
SM linkek
 
Egyéb SM fórumok
 
Személyes blogok/honlapok
 
Fontos linkek
 
Hasznos linkek
 
Egészségügy
 
Külföldi SM linkek
 
Weblap fordító
 
SM gyógyszerek
 
Segédeszközök
 
Web ajánlat
 
Linkgyűjtemények
 
Civil szervezetek
 
Média
 

MYBEAUTYSALON - A szépség és egészségteremékek, amiket használok, és kedvezményesek. - MYBEAUTYSALON    *****    SKAM - Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és a remakeket! - SKAM - Egyre több MAGYAR feliratos tartalommal!    *****    MYBOOKCLUB - KÖNYVEK, KÖNYVEK, ÉS KÖNYVEK - MYBOOKCLUB    *****    SKAM - Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és a remakeket! - SKAM - Egyre több MAGYAR feliratos tartalommal!    *****    Boldog Újévet kíván a Simonyi ingatlan! Debrecen, befektetési ingatlanok várnak! Boldog Újévet kíván a Simonyi ingatlan!    *****    KÖNYVCLUB - VÁSÁRLÁS, OLVASÁS, AJÁNLÁS, KRITIKA - KÖNYVCLUB    *****    Téged is vár a Darius Lovasközpont! Csatlakozz hozzánk, alapíts istállót és versenyezz a lovaiddal!    *****    Little Corner // portálépítés, portálszépítés, fejlécek, designok és css kódok // Little Corner    *****    SKAM - Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és a remakeket! - SKAM - Egyre több MAGYAR feliratos tartalommal!    *****    Karácsonyi spin off epizód Ann&#224;cska és barátnõi történetébõl és egyéb friss szösszenetek:)    *****    Édes kishúgom, Anna - új epizód a tiltott szerelem története folytatódik :)    *****    Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és remake sorozatait! - SKAM - Egyre több magyar feliratos tartalommal!    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és aktuális posztjai a blogon:)    *****    Magyarország legnagyobb Demi Lovato rajongói oldala a 28 éves énekes-színésznõrõl!    *****    Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és remake sorozatait! - SKAM - Egyre több magyar feliratos tartalommal!    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és egyéb írásai a blogon    *****    Sniffany esti meséi III. - Pornóellenzõk, goa, ketamin    *****    Hamar itt a KARÁCSONY,minél elõbb rendeljetek születési horoszkópot saját illetve szeretteitek részére, hasznos ajándék!    *****    Édes kishúgom, Anna - új epizód a tiltott szerelem története folytatódik :)    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek eligazodni, a látottakkal kapcsolatban. Hívj