Leonard Cohen: Kötetben nem szereplő
versek
Minden kavics
(Every Pebble)minden kavics magáról álmodik
minden falevél tervez
minden nap sugáron utazna
legyőztek
szent békének szívemet nem adhatom
mert magamban láncokról
szabadságról álmodom
ezt mondtam a fogolynak
ki megölte ellenlábasomat
ezt mondtam a bányásznak
ki felhozta aranytálamat
így aztán pokolra jutottam
mert a poklot megálmodtam
s a távolság nőttön nőtt
kezem s az óvó kéz között
testemmel álmodtam éjjel
és a nagy mindenséggel
álmodtam ezer ezer évet
hogy hétnapos csodát újra megéljek
amikor a ködből kilépve
meztelenségemben
létemtől szenvedtem
azt álmodtam adtak egy dalt
mint egyetlen tanúját annak
hogy közös otthonunknak
sem gerendája sem fala
sem ablaka hogy kilássunk
sem tükre hogy magunkba lássunk
sem dala hogy kijussunk innen
sem halála hogy újrakezdjünk mindent
ó gyermekem itt a te emberi álmod
itt van ember-vágyakozásod
ne akarj magadban hinni
túl azon mi mély és jó
szeretem az álmot ahogy belefolytál
a mindig zöld fa alatt
szeretem a kavicsot a napot
és mindent mi közénk áll
és az első hajnali fényben
elmondott minden szót
látom e zavaros napokat
mik elvékonyodnak előtted
nem tudom hány nap a szabadság
s mi marad a dalból benned
mit lényed nyelvére vett
(Montreal, 1978)
Béke
(Peace)tiszta vagyok
félek hogy meghajolsz előttem
ha nem imádnak
lélegezni sem tudok rendesen
azt hitted jobban leszek
nemde?
újra itt van a béke
torkomon a béke keze
ezért hagyom hogy elmenj
ezért ülök itt
köpenyemben
s nézek agyam belsejébe
(1980, Mont Baldy)
Mélységes öröm
(A Deep Happiness)mélységes öröm
ragadott meg
keresztény barátaim szerint
a Szentlélek szállt meg
pedig csak a magány igazsága
pedig csak a sziklára tapadt
tengeri rózsa leszakítása
a nyílt vizek szelében
a gyökerek hajlongása
ó megkarmolt életem barátja
mint az enyém olyan a szíved
egyedülléted hazavezet
(1981, Hydra)
Percnyi prológus -- töredék
(Minute Prologue -- fragment)meghallgattam minden kétségedet
meghallgattam minden fájdalmadat
úgy érzem mindegy mit teszek veled
minden visszavet
de hiszem meggyógyítlak téged
bolond vagyok
de hiszem
e dallal
meggyógyítlak téged
(1997)
A Nagy Esemény
(The Great Event)hamarosan eljön
a nagy esemény amely
a borzalmaknak véget vet
eljátszom jövő kedden
a Holdfény-szonátát visszafelé
hogy felborítsa a szenvedésbe
fejest ugró világot
az utolsó 200 évre
milyen szép lesz ez az éjszaka
micsoda fellélegzés
amikor az elaggott vörösbegyek
utoljára tündöklenek
vörhenyes fényben
és a megfáradt fülemilék
megrázzák poros farkukat
hogy a teremtés fenségét köszöntsék
(1997)
Nincs már neme az iszákosnak
(The Drunkard Becomes Gender-Free)ma reggel még felébredtem
az Úrnak megköszöntem
oly disznóól volt a világ
hogy kalapot kellett vennem
szeretem félem az Urat
kérem tőle bűnbocsánatom
remélem nem bánom meg
hogy továbbélni hagyom
tudom szerettek részegen
s nevettem szavamon
boldog vagyok hogy így tesztek
magányos minden napom
az angyalra azonban haragszom
ki combomba harapott
hogy beleestem minden nőbe
aki karjaimba futott
tudom hogy mind húgaid
lányaid asszonyaid lettek
s bár honodban bent lakoznak
kétarcú életet élnek
kitaposott ösvény után
bolondság a Paradicsom
mikor Isten majommá válva
terpeszkedik a hátadon
Isten majommá vált
de olyan akár egy nõ
a semmi helyére lépett
arcodat hordja õ
beléphet-e szentélyedbe
mint szemedben tükör kél
hogy beleszeress mindbe kiket
egykor megvetettél
(1997. Mont Baldy)
Jobb
(Better)a sötétnél jobb
a hamis sötét
aki becsap téged
most felebarátod
lányát érinted
a bankoknál jobbak
a képzelet-bankok
hol törvényessé teheted
szennyezett
pénzedet
a kávénál jobb a
kék kávé lehet
utolsó fürdőben kortyolhatsz
vagy megvárod
míg cipőd a
lábadról lerohad
a költészetnél szebb
az én versem
mely megérint minden
szépet és nemeset
holott nem lett egyik sem
a vadságnál jobb
a vad titok
amikor autómban
a parkoló sötétben
új barátnémmal vagyok
a művészetnél jobban
megragad az iszonyat
mit Hasem el sem követ
de a törő-zúzó zajban
csendben beosonok a
Broadway-színházba
leülök észrevétlen
Hasem közelében
a nagyságnak jobb
a bolond nagyság
így állok a garázs
tetején: a legjobb
ha minden tojást
egy kosárba dobok
az emlékezetnél jobb
a csalfa emlékezet
a hazaszeretet
a nemzeti érdek
a férjek bukása
a bánat színielőadása
a sötétnél jobb
a hamis sötét
oly mocskos oly széles
és mély
oly hideg
tele barlanggal
vak folyóval
ahol holt eleink
megjelennek
s hitünkről jelt küldenek
a szerelemnél jobb
a finom nyugodt
japán bolyongása
egy kis ember hatalmas fallosza
mérhetetlen erotika
tisztább mint a gondolat
lazán eltáncolva
egy párás pillán
élén fenyegetőn
a konyha a kert
a gyerekek után is
anyámnál jobb
a te anyád
õ még él
az enyém halott
mint egy koporsószeg
nálam jobb vagy Te
nálam kedvesebb
vagy Te
édesebb kecsesebb
könnyebb
vagy Te
szebb mint én
erősebb mint én
magányosabb mint én
megismernélek még
jobban
egyre jobban
(1998)
A Cél
(The Goal)nem mehetek el
hívást fel nem veszek
lefelé tartok ismét
de fájdalmat nem érzek
nagy változások jönnek
a kínoknak hála
az ellenség halott
nem lövök hiába
de hogy zuhanok
régen megmondatott
meg nem állhatok már
eső és hó vagyok
és lenyugszom végre
lelkem talaján
a múlt ketrecében
mely leleplez talán
székemen ülök
az utca népes
az ellenség eltűnt
hiánya édes
rezgek falevéllel
krómosan fénylek
csaknem otthon vagyok
éppen hogy élek
de kérlek ne kövess
nincs mit tanítanom
kivéve hogy a célt
a vég előtt elbukom
(1998)
Az idősek siráma
(Sorrows Of Elderly)a vének kedvesek
de tüzel az ifjú ágy
a szerelem vak talán
de sosem a vágy
(1998)
Mt. Baldy szerzetesei
(Mt. Baldy Monks)miután Mozartot
hallgattunk
hátunkon zongorákkal
körbejártunk
(1999)
Roshisohasem értettem igazán
szavait
de mostanság
azt veszem észre
hogy kutyákkal ugatok
szivárványt hajtogatok
vagy más kis utakon
boldogulok
(1999)
Néhány dal miatt
(Because Of Few Songs)néhány dal miatt
amelyben rejtelmeikről beszéltem
vénségemre a nők
rendkívül kedvesek
lettek velem
titkos zugot hoztak létre
sürgős életükben
s belehelyeztek engem
lemeztelenedtek sokféleképpen
és így szóltak hozzám:
"nézz rám, Leonard
még utoljára nézz rám!"
aztán ágyamnál körbeálltak
s mint egy reszkető kisgyereket
betakartak
(1999 november)
Ígéret
(Promise)nem kapja vissza soha
tőlem a Szent Grált
jogos birtokosa
(1999. december)
Helyes magatartás
(The Correct Attitude)néhány reggeli órát kivéve
amit egy bölcs
társaságában töltöttem
ágyban maradtam
étlen
néhány korty vízzel számban
"jóképű öregember vagy --
a tükörhöz így szóltam
-- és még helyesen
is viselkedsz
nem bánod hogyha vége
ha elmúlik minden
akárcsak a nők
vagy a zene
a Paradicsomban
mindenből lesz bőven"
aztán elmentem
az Emlékezet Mecsetjébe
hogy hálámat elrebegjem
(2000. április 1.)
A Kegyelem visszavisz
(Mercy Returns Me)egy asszonyra vágyom
becsületet kívánok
s egy helyet
hol lelkem elidőzhet
s akkor a Kegyelem visszavisz
oda hol várnak
a dallamok s a húrok
(2000, augusztus 4., Hydra)
A Legédesebb Kicsiny Dal
(The Sweetest Little Song)járod utadat és
utadat járom én
(2000. augusztus 16.)
Jótanácsok egy olyan alaknak, mint én
(Good Advices To One Like Me)a fájdalom mögött
valaki üdvözül
a kínzások mögött
ott a szerelem
ki veszi meg vajon
e fércművet
ha nem válsz óceánná
tengeribeteg leszel
nap mint nap
(2000. szeptember 29)
A Hold
(The Moon)A hold odakünn
láttam a nagy egyszerűséget
amikor meghasadtam éppen
bámulnom kellett volna tovább
a Hold szegény szeretője, én
de megpillantottam
magamért s a holdért
a mindent hirtelen
(2000. október 18)
Mit keresek én itt?
(What Am I Doing Here)Nem tudom hogy hazudott a világ
én hazudtam
nem tudom összeesküdött-e a világ
a szerelem ellen
én összeesküdtem
a szerelem ellen
nem vigasztal egy kínzás hangulata
én kínoztam
ha sosem bomlott volna ki a gombafelhő
akkor is gyűlöltem volna
hallgassatok
mindent ugyanúgy tettem volna
még ha nincs is halál
nem akartam hogy mint egy részeget
jeges vízcsap
alá nyomjanak a tények
az egyetemes alibi nem kellett
mint egy üres telefonfülke
amibe gyakran belebotlik az ember éjjel
mint egy mozi tükre
melyben megbámulod magad
kifelé menet
mint egy nimfomán nő aki
szeretőit testvéri
közösségbe gyűjti
várom
hogy valaki meggyónjon
Credosáskafelhő szállt fel a
mezőről ahol szeretkeztünk
s eltakarta a napot
vajon mely birtokot
falják fel merengtem
mely szolganép szabadul fel
általuk
fejre állt piramisokra
lábuknál felakasztott
bemocskolt testű fáraókra
gondoltam
amikor kedvesem magára vont
hogy bevégeztem amit
elkezdtem
később letaposott bokrokban
hevertünk
egy sáskafelhő húzott
el a hold és közöttünk
mindegyik kövér és lassú röptű volt
nem éheztek a levelekre
a bokrokra ahol pihentünk
felgyújtott városok szaga
lebegett a levegőben
ágrólszakadt szent ígéretek
zavarták meg rejtekhelyünket
gallyak és fűszálak
között rohanva
azt hittem
elhagyom kedvesem
és csatlakozom csavargó szentségükhöz
vagy viszem a Kedvest
a városba amit elhagytak
e megperzselt húsú
rothadó mezejű
kiszáradt világ
nem választhatott el
minket
mindennapos reggeli vágyunk
elárasztotta testemet
majd kijózanított
hogy árulhatnánk el
a kis oázist ahol megvívtunk
ha csak egyszer is
édes egy szolgaház romjai
és egy ígéret földje között
egy sáskajárás
ledönt egy újabb fáraót
rabszolgák katedrálist építenek
mit újabb rabszolgák felgyújtanak
jó hallani a lárvák
morgását a föld alatt
jó tudni hogy
szerény vagy kevély lábukkal
papok tapossák a zöldet
Ne feledd
(Do Not Forget)
ne feledd a régi barátokat
akiket előttem megismertél
amikor még nem tudtam
hogy mit jelent
egyedül élni és
hozzád menekülni
Zene
(The Music)
Szeretném emlékeztetni a tulajokat
hogy vizezik az italokat
hogy a ruhatáros lány szifiliszes
hogy a zenekar tagjai volt SS-szörnyek
de elvégre Szilveszter van
ajakrákban szenvedek
de miután papírkalapom
számra szorítom
táncolni megyek
Amikor fizettem a Napnak
(When I Paid The Sun)
Amikor fizettem a Napnak
hogy eltűnjön
eltűnt én leültem sírtam
a Nap kire pénzemet költöttem
megfordult s visszatért
hirtelen a világ közepébe
semmiségekkel tele
Hull a hó
(Snow Is Falling)
Hull a hó
Fiatal meztelen lány a szobában
végigjártatja szemét a
borszínű szőnyegen
18 éves
haja egyenes
nem úgy beszél mint
Montrealban szokás
nincs kedve leülni
nem lúdbőrzik
hallgatjuk a vihart
meggyújtja cigarettáját
gázöngyújtójával
s hátradobja hosszú
haját
(1958)
Nem kell hogy szeress
(You Do Not Have To Love Me)
Nem kell hogy szeress
csak azért
mert te vagy minden nõ
akit mindig akartam
arra születtem hogy kövesselek
minden éjjel
míg én vagyok minden férfi
aki szeret téged
egy autóban megláttalak
s csuklón ragadtalak
egy luxus taxiban
egyedül ébredek
kezem távolléteden
a Fegyelem Hotelben
neked írom ezeket a dalokat
férfi és nõ formájú
vörös és fekete gyertyát égettem
két szantál kúp füstjét
összeeskettem
imádkoztam érted
imádkoztam hogy szeress
imádkoztam hogy ne szeress
Megláttalak
(I Met You)
megláttalak
mikor a halál édessé vált
ott voltál
24 éves Szent Johanna
követtelek
műveimmel
mindenemmel
tudod Isten vagyok
akinek kell a tested
hogy megénekeljem
szépséged
ahogy senki sem
enyém vagy
utolsó Kedvesem
Oly szépen énekel
(She Sings So Nice)
oly szépen énekel
hangjában nincsen vágy
egyedül énekel
hogy elmondja nekünk
amit soha nem lelünk
Azért írtam
(The Reason I Wrote)
azért írtam
hogy alkossak valami szépet
olyant mint te
mikor veled vagyok
olyan hős lennék
mint hétévesen
felnőtt férfi
ki ölni tud
Ezrek
(Thousands)
ama ezrek közül
akit ismernek
vagy ismertek lennének
talán egy vagy kettő
ki tiszta lehet
csalók a többiek
akik a szentélyek
körül őgyelegnek
hogy valóságot
mímeljenek
nem is kell mondanom
a csalók közé tartozom
ez a történetem
(2001) | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
