Felnőni egy pillanat alatt
Egy kisváros híres színésze volt az apja. Kislány korában nagyon büszke volt rá, hogy ő a híres színész lánya, de aztán ahogy teltek az évek, egyre kevésbé örült, hogy örökké csak az apja lányaként tartják számon. Elhatározta, hogy majd ő megmutatja mire képes, és híres énekesnő lesz belőle. Természetesen az apja segítsége nélkül. Épp benyújtotta a jelentkezését a Konzervatóriumba, mikor az anyja az egyik este kiborult, és bevallotta neki, hogy egyszer megcsalta az apját. Csak egy hét volt, mikor kiutazott Angliába, de igazából csak azt a férfit szerette.
A lány csak ült a széken, és hirtelen nem is tudott mit gondolni. Elnézte az anyját, látta a szenvedést az arcán, és arra gondolt, akkor színház az egész családi idill, amiben felnőtt, és ami arról szólt, hogy apa meg anya a legboldogabb pár a földön. - Miért mondtad most ezt el nekem? -kérdezte maga elé meredve az anyját. - Mert már nem bírom tovább! Apád folyton ezzel gyötör, hogy nem tudja megbocsájtani. Azt mondja miattam iszik, miattam csúszott le, engem hibáztat, hogy tönkre ment az élete. El akarok válni!
A válásból nem lett semmi, mint ahogy a felvételiből sem. A lány heteken keresztül a haverjaival lógott, és igyekezett nem gondolni arra, hogy mindaz amiben addig hitt, semmivé lett. A színház társulatához egy új, fiatal színész érkezett. A lány bejárt a próbákra. Imádta azt a miliőt, ahogy apja mindig nevezte azt a hangulatot. Egyszer aztán a fiú mellé ült a szünetben. Beszélgetni kezdtek, és hosszú idő után először, a lány gurult a nevetéstől. Az apja este a vacsoránál ingerülten figyelmeztette: - Megtiltom, hogy azzal a fiúval járj, érted! Az egy lezüllött alkoholista, minden próba után rongyosra issza az agyát, azt mesélik, minden éjjel mással kefél. Te ettől jobbat érdemelsz!
Ez csak olaj volt a tűzre. A lány most már biztosan tudta, járni fog ezzel a fiúval. Neki az apja ne prédikáljon! Végig színészkedi az életét, majd pont ő fogja megmondani neki, hogy kivel járjon. Fél évig titokban találkozott a fiúval. Még az anyját sem avatta be, hogy szerelmes. Egyik reggel azonban arra ébredt, hogy émelyeg a gyomra. Nem is tudta hirtelen mitől félne jobban: attól, hogy terhes, vagy attól, hogy nem az. Biztosra vette a fiú elvenné feleségül, ha terhes lenne. Igen! Ez a fiú szereti őt. Elment az orvoshoz. - Megtartja a babát, kisasszony? -kérdezte vizsgálat után a doktor. - Igen! Megtartom. Felelte a lány, és úgy pattant le a vizsgálóasztalról, mint aki épp egy hegyet készül átugorni.
Rohant be a színházba. Igen! Itt a pillanat. Most elmond mindent mindenkinek! Az anyjának, az apjának, és persze a fiúnak: - Gyerekünk lesz! -Jaj, az egész olyan mint a filmekben! Először talán majd mindenki megdöbben egy kicsit, de aztán boldogan ölelik majd magukhoz az unokát... Benyitott az öltözőbe. Az apja volt ott meztelenül, a feje a fiú lába között. A fiún látszott, hogy totál részeg.
Kirohant az utcára. A sarkon megállt és kihányta amit evett. Fél órán keresztül csak hányt, de még akkor is csak azt érezte, hogy felfordul a gyomra. - Az apja... Úristen! Az apja....- Még gondolatban sem merte kimondani a szót. - Nem, ez csak valami hülye tévedés. Valószínűleg csak meghibbant, vagy képzelődik. Az nem lehet, hogy az apja buzi legyen. És a fiú! Jaj, a fiú, akinek most a gyermekét hordja a szíve alatt... Pfúj! Nem lehet ilyen undorító a világ! Nem tudta hova mehetne. Valakinek el kell mondania! Igen! Az anyjának! Tudnia kell, micsoda ocsmány állattal él együtt! És most mi legyen ezzel a gyerekkel? Mihez kezdjen ezzel a hasában? Egy hülye buzinak szüljön gyereket?
Az anyja megkeményedett az arccal bámult maga elé. - Apád így bosszúlta meg, hogy megcsaltam. - Mi van? - üvöltötte a lány? - Még meg is bocsájtod neki? - Te vagy a hibás! Te hoztad a közelébe azt a részeges alakot. Az a fiú tehet mindenről! Az apád nem buzi! Ő csak bosszút állt rajtam. - Na, jó. Én ezt nem hallgatom! - a lány kirohant az utcára. Két hét múlva már a New York-ba tartó repülőgépen ült. Elvetette a babát. Ellopta az apja bankkártyáját. Egy darabig elég lesz a pénze. Soha többet nem jön vissza. Kinézett az ablakon. - Na most aztán a felhők fölött repülök! -mondta magának irónikusan. - Megöltem a gyerekemet, megloptam az apámat, és mégis: én vagyok a legtisztább ember a földön. |