A módszer ellenzö gyakran hivatkoznak arra, hogy több híres ember (pl. Woody Allen, Mia Farrow) gyereke is tetoválás közben fertözödött HIV-vírussal.
Támadják a felhasznált festékeket, melyek egyesek szerint rákot okozhatnak, mások allergiától tartanak. A börön ejtett tűszúrásoknál korábban faszénport, kínai tust, cinóbert vagy egyéb festéket dörzsöltek az irharétegbe. Ma a kék, fekete és piros szín árnyalatain kívül zöld, sárga, barna és aranyszínü festékek is vannak, ezek segítségével a színskála csaknem valamennyi árnyalatát vissza lehet adni.
A festékek egyre inkább börbarátok lesznek, növényi eredetűek, és a fertötlenítésnek szigorú elöírásai vannak. Az internet tetoválással foglalkozó honlapján sok olyan fiatal beszélget egymással, akik átmenetileg vagy véglegesen meg szeretnének szabadulni tetoválásuktól, ám ezeket sajnos még a legmodernebb technikával sem lehet tökéletesen eltüntetni.
A rajzok sebészi eltávolítása esetén helyükre a test más részéröl származó bördarabot ültetnek. Ilyenkor az irha károsodása miatt a börforradással gyógyul. A tetoválás halványítható lézerrel is, ami szelektív módon károsítja a festéket, viszont a környezö szövetet megkíméli.
Minden tizedik nyugati
Az ENSZ Világegészségügyi Szervezete szerint minden tizedik nyugat-európai állampolgár visel magán tetkót.
A legnépszerübb testrészek között találjuk a felkart, a bokát, a lapockát, de a vállalkozó kedvüek egyre jobban preferálják az extrémebb helyeket is, mint a nyakat, kezet, vagy az intim testtájakat.
A szakrális minták a testen minden természeti nép sajátjai. A tetoválás östörténete is a legmélyebb múltba nyúlik vissza. A bör festésének gyakorlatára utaló nyomokat már kökori sírokban is találtak.
Öseink festették a börüket védekezésként rovarok és a hömérséklet változásai ellen, ellenségeikben félelmet ébresztö külsö kialakítása céljából, embertársaik tiszteletének, megbecsülésének megszerzése érdekében (például sebhelyeknek a börre való festésével) stb.
tovább a képekhez