|
EGYHÁZ az egyházban
. II. János Pál tíz évvel az Opus Dei személyes prelatúrává történt átalakítása után, 1992-ben előbb boldoggá, majd 2002 októberében szentté avatta Josemaría Escrivát, az Opus Dei alapítóját.
„Isten munkája” (ezt jelenti az Opus Dei név) a 2004-es vatikáni évkönyv szerint 85 ezer tagot számlál, ebből alig kétezer pap. A szervezet 55 százalékát képviselik a nők. A szervezet numeráriusokból (cölibátusban élők), szupernumeráriusokból (családjukkal élő tagok) és asszisztens numeráriusokból (a központokban szolgálók, akik a numeráriusokról gondoskodnak) áll.
Az Opus Dei prelatúrája közvetlenül a pápának van alárendelve, és laikus papokból áll.
A szuperkonzervatív szervezet egyházi körökön belül is viták tárgya.
Sokak szerint egy titkos szervezet, mivel tagjai legtöbb esetben titokban tartják a szervezethez való tartozásukat. Az Opus Deiben laikusok és klerikusok működnek együtt. Hirdetett céljuk, hogy egy meghatározott hitéleti gyakorlatot éljenek a mindennapokban, és a munkájukat igazi krisztusi szellemben végezzék. Az Opus Dei honlapja szerint: „A II. Vatikáni Zsinat újra emlékezetbe idézte, hogy minden megkeresztelkedett arra van elhívva, hogy Krisztust kövesse, az evangélium szerint éljen, és annak üzenetét hirdesse. Az Opus Dei célja, hogy az egyház evangelizációs küldetéséhez különleges módon járuljon hozzá: a keresztények között minden társadalmi rétegben támogassa a hitnek megfelelő életet a mindennapokban, különösen a munka megszentelésén keresztül.” A tagok közül vannak, akik naponta két órára tövisekből készült pántot kötnek a combjukra, egyszer egy héten pedig megkorbácsolják magukat az ötfarkú, kenderből font fegyelmező korbáccsal. Az alázathoz vezető fájdalmat Escriva pozitívnak ítélte, Az Út című művében így írt: „Áldott a fájdalom, szeretett a fájdalom, szent a fájdalom, felmagasztalt legyen a fájdalom.”
AZ OPUS DEI Magyarországon
A rendszerváltás után a térségben Szlovénia mellett elsőként Budapesten jött létre Opus Dei-központ. A szervezet nyilvános székhelye Budán, a vatikáni nagykövetségtől néhány száz méterre, az Orbánhegyi úton található. A magyarországi misszió a szervezet ausztriai régiójához tartozik, Csehország és Szlovénia mellett. Javier Echevarría püspök, az Opus Dei vezetője 2000 novemberében nevezte ki a 36 éves Martin Schlagot a régió helynökévé. Az Opus Dei magyarországi tevékenységéről a szűkszavú, csak protokoll információt tartalmazó honlapon kívül kevés nyilvános információ áll rendelkezésre. 2002-ben az alapító, Josemaría Escrivá születésének 100. évfordulóján konferenciát rendeztek Budapesten, amelyen a házigazda – akkor még püspökként – Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora volt. Külföldi források az Opus Deihez közel állónak tartják a németországi központú és az Európai Unió jelentős anyagi támogatását élvező Hans Seidel Alapítványt, amely Magyarországon is kiterjedt tevékenységet folytat.
KELLEMETLENSÉGEK
Az Opus Dei számára A Da Vinci-kód megjelenése előtti legkellemetlenebb sajtónyilvánosságot Robert Hassen FBIügynök lebukása jelentette 2001-ben. A Time magazin szerint a Moszkva javára kémkedő kettős ügynök az Opus Dei világi tagja, szupernumeráriusa volt, aki árulásáról rendszeresen beszámolt gyóntatójának, egy Opus Dei-s papnak. A Da Vinci-kód paradox módon a teológiai sületlenségeivel tálcán kínálja most a katolikus egyház és elsősorban az Opus Dei számára, hogy az evangélium elleni támadásnak tüntessék fel az őket ért – meglehet, túlzó és méltánytalan – kritikát. Dan Brown éppen azokat segítette ki, akik el akarják kerülni, hogy a kereszténységen belüli valós problémákról higgadt vita kezdődjön.
| | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
