NIAGARA VÍZESÉS
Niagara "menydörgő vizet" jelent, és ezt a nevet a bennszülött indiánok adták az Egyesült Államok és Kanada határát jelentő hatalmas vízesésnek. A Niagara folyó ez Erie-tóból ered, 56 km-en keresztül békésen halad, majd az Ontario-tó közelében zúgókon felgyorsulva érkezik meg a zuhataghoz, ahol 55 m-es eséssel drámaian dübörögve zúdul le a mélységbe. A vízesés peremén a Kecske-sziget választja ketté a folyót. A keleti oldalon az Amerikai-vízesés 300 m hosszú egyenes vonalat alkot, míg a kanadai Lópatkó-vízesést kétszer akkora, és - mint a neve is jelzi - patkó alakú. A Niagara-vízesés körülbelül 12 500 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén alakult ki. Egy hatalmas gleccser olvadni kezdett, és az Erie-tó vize kiömlött, északi irányba terjedt és kialakította a 100 m-rel alacsonyabban fekvő mai Ontario-tó medrét. A hegyhát, amelyről a vízesés eredetileg lehömpölygött, 11 km-rel északabbra volt, a mai Queenston helyén, de az évszázadok során a másodpercenként lezúduló 7000 tonna víz ennyit mart le belőle.
FOTÓK
A világ jelentősebb vízesései
l
Később ezekről is teszek fel fotókat!
| | | |
|