1999-2005 BEBTE www.bebte.hu

KIS VULKANOLÓGIAI ISMERET

VULKÁNOKRÓL ÁLTALÁBAN

Ha a vulkáni területek térképét megnézzük, feltűnő, hogy a Föld felszínén igen egyenetlen, de nem rendszertelen az eloszlásuk. Négy nagyobb vulkáni övezet jelölhető ki.

- Két öv a Csendes-óceán partvidékén és szigetein található. Az egyik Kelet-Ázsiában a Bering-szorostól Indonézián át Új-Zélandig, a másik Amerikában az Aleut-szigetektől a Tűzföldig és az Antarktiszig húzódik.

- A harmadik övezet nyugat-keleti irányban Közép-Amerikától az Atlanti-óceánon át, a Földközi-tenger mellékén, Elő-Ázsián keresztül Indonéziáig tart.

- A negyedik övezet ismét észak-déli irányban az Atlanti-óceánban, az Atlanti-hátságon, a Jan Mayen-szigettől a Szent Pál-szigetig húzódik. Az előbbiekhez viszonyítva kisebb vulkáni övezet a kelet-afrikai árokrendszer vulkáni területe. Ugyanezekben az övezetekben található meg a legtöbb időszakosan szünetelő, valamint a geológiai közelmúltban megszűnt vulkán is.

Európában erős vulkánosságával kitűnik az Atlanti-hátságon található Izland szigete. Híg bázisos lávát termelő hasadék- és csatornás vulkánjai (Hekla, Laki), pajzsvulkánjai és fiatal lávatakarói vannak. Vulkánossága a harmadidőszaki vulkánosság folytatása, amelynek emlékei Grönlandon, a Spitzbergákon, Skóciában, Észak-Írországban találhatók. Legmagasabb vulkánja az 1520 méter magas Hekla. A legutóbbi időkben keletkezett itt a kis vulkáni sziget, a Surtsey. Európa területén sokfelé megtalálhatók a harmadidőszaki vulkánosság nyomai.

A Kurill-szigeteken 13 működő tűzhányó van.
Japánnak mintegy 200 vulkánja jelenleg is működik, legszebb közűlük a közel 3800 méter magas Fuji.
Tajvantól a Fülöp-szigetekig mintegy 100 igen tevékeny, pusztító hatású vulkán található.

A csendes-óceáni vulkánosság amerikai ága az Aleut-szigetektől Alaszka felé halad.

A Sziklás-hegység területén hatalmas lávatakarók vannak és számos, a 4000 métert is meghaladó vulkánt találhatunk a tektonikai vonalakon.

A vulkáni tevékenység egyik legszebb és legváltozatosabb területe a Montana állambeli Yellowstone-park.

Mexikóban is sok a működő vulkán, ilyen pl. Az 1943-ban kitört és kilenc éven át működött Paricutin. Mexikói vulkánóriások a Colima, az Izalco, a Popocatépetl és az Orizaba. A közép-amerikai vulkánoknak a széma megaladja a százat is. Közűlük számos ma is működik. Jelentős tűzhányótevékenység volt az Antillákon is, pl. A Mont Pelée. Hatalmas vulkánok sorakoznak Dél-Amerikában, Kolumbiától a Tűzföldig, ilyenek a Cotopaxi, a Chimborasso, az Illimani, Dél-Amerika legmagasabb hegye az Aconcagua is vulkáni eredetű. A patagóniai harmadkori lávatakarókon, valamint a Tűzföldön túl is folytatódik a pacifikus vulkánosság, az Antarktisz vukánóriásaiban, mint pl. az Erebus és a Terror.

A Kelet-Afrikai-Árokrendszert sok hatalmas vulkán kíséri, ilyenek a Kilimandzsáró, Virunga, Ngorongoro, a Nyiragongo vagy a Teleki Sámuleről elnevezett Teleki-vulkán.

Ezek a vulkáni területek egybeesnek a gyakori földrengések, valamint a legújabb hegységképződési övezetek, az Eurázsiai és a Pacifikus hegységrendszerek területével. Ezt mutatja a Kárpátok belső vulkáni koszorúja is, melynek harmad- és negyedkori vulkánossága a Garam völgyétől Börzsöny, Dunazug, Cserhát, Mátra, Eperjes-Tokaji-hegység, Vihorlát-Gutin sor, Kelemen-Görgényi-havasok területén át egészen a Hargitáig követhető.