Hogyan lehet az SM-t diagnosztizálni?
Nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza az SM-t. Csak a diagnózist tudjuk felállitani a tünetek kombinációja, a betegség lefolyása alapján, a különböző vizsgálati eredmények segitségével És ez nem könnyű feladat. Ha valakinek évek óta van SM-mel kapcsolatos tünete , viszonylag könnyű a betegség megállapitása, diagnosztizálása. Sokkal nehezebb a helyzet, ha Önnek relative kevés tünete van illetve ha a betegség kezdeti stádiumban van. Ez utóbbi esetben az SM diagnózisát sokszor nem is lehet teljes biztonsággal felállítani. Csak új tünetek megjelenését követően (rosszabbodó-javuló kórforma , vagy a tünetek fokozatos súlyosbodása esetén (progressziv forma) lehet a betegséget nagyobb biztossággal diagnosztizálni. A szimptomák természete és lefolyása a legfontosabb tényező a diagnózis megállapításakor. A típusos tünetek felismerése mellett többféle orvosi vizsgálat is segitségünkre lehet.
Ezek:
- MRI felvétel
- Lumbal punkció
- Kiváltott válasz vizsgálatok
MRI vizsgálat
Az MRI - a Mágneses Rezonancia Imaging (leképezés) rövidítése- mágneses teret használ az agyról és a gerincvelőről alkotott képek elkészitéséhez.
Az MRI felvételen láthatóvá válnak a fehérállományi léziók. A vizsgálat azokat a gyulladásos myelin gócokat is megmutathatja, melyek az SM-s betegnek nem okoznak tüneteket. Fontos, hogy az MRI eredmények nem használhatók arra, hogy a betegség kimenetelét megjósoljuk.
Lumbalpunkció (az agyviz vizsgálata)
A lumbal punkcióként ismert vizsgálat során egy hosszú tűvel mintát vesznek az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadékból, az agyvizből. Az SM-s betegekben ez a folyadék speciális eltérérést mutat: a gyulladás jelenlétére utal bizonyos gyulladásos sejtek és fehérjék kisfokú megszaporodás. Sok szóbeszéd terjedt el arról, hogy ez a vizsgálat milyen fájdalmas. Úgy tűnik azonban , jóval kevésbé rémséges (utólagos vélemények szerint). A vizsgálaton átesettek kb. 20 %-nál fejfájás, szédülés léphet fel, azonban ezek a panaszok rövid idő alatt általában elmúlnak.
Kiváltott válasz vizsgálatok
A kiváltott válasz vagy potenciál vizsgálattal bizonyos idegrostok, idegpályák funkcióját tesztelhetjük. Ez azt jelenti, hogy ha az SM betegség jelen van, kimutatható, hogy bizonyos idegrostban az idegimpulzusok áramlása meglassult, ugyanis a demyelinisatio az impulzusok haladásának lassulásával jár.
A VEP (Visual Evoked Potential) a látóidegben haladó jelek sebességét teszteli. A vizsgálat során a beteget arra kérik, hogy egy sakktábla mintát nézzen a képernyőn. A fej hátsó részére ragasztott elektródákkal elég pontosan meg lehet mérni, milyen gyorsan vezeti a látópálya az információt.
A SEP (Somatosensory Evoked Potentials) vizsgálat során a beteg gyenge elektromos ingereket kap a bokánál vagy a csuklónál. Itt az érző ingerület továbbításának sebességét regisztráljuk a fej hátsó részére helyezett elektrodákkal.
A BAEP (Brainstem Evoked Potentials) vizsgálat ugyanezt a módszert alkalmazva (hang inger, fejre tapasztott elektródák) megméri, milyen gyorsan halad az ingerület a hallóidegen és a hallópályán az agyban.
A MEP (Motor Evoked Potentials) vizsgálattal a mozgató rendszer müködését ellenőrizzük (ez a rendszer irányitja a test mozgásait). A vizsgálat alkalmával egy mágnest helyeznek a fejre. Ezzel a technikával megmérhető az a sebesség, amellyel a mozgató idegrostok az izmokat működésbe hozzák (ez az idegrost természetesen az agyon és a gerincvelőn át halad).
Dr. Mayer Ibolya
Főorvos
Uzsoki Kórház Neuralgiai Osztály |