Halmozottan ábrándos vers

Ha a napok rohannak,

vesztüket érzik,

Ha a hajnal bíbora

testéből vérzik,

Ha a reggel szipogva

válladra borul,

és a torkodban fájó

íz, titok szorul,

Nézz a tükörbe, szemeidben élek…

Ha fakuló szivárvány,

szégyelli magát,

mert zöld hínár lepi el

tündérek tavát,

Ha szíved jeget olvaszt,

kezed varázsol,

szikra pattan közöttünk,

csak úgy magától,

Ne félj a tűztől, vigyázok Rád…

Ha vihar jő, otromba,

vad zápor szakad,

józanít a valóság,

álmodni szabad.

Legyél ábránd éjszaka,

lelket nyugtató,

megfáradt létnek néha,

édes altató.

Készülj Kedves, hideg idők jönnek!

Budapest, 2005-01-01.