A szklerózis multiplexesek körülbelül 75 százaléka tapasztal hólyag nehézségeket időről időre. A legáltalánosabb probléma a gyakoriság (a gyakran érzett vizelési inger) és sürgetés (A érzés, hogy azonnal vizelni kell és a képtelenség a vizelet visszatartására, ha egyszer a sürgetés jelentkezett).

Ezek a tünetek a többiek mellett a demielizáció eredménye, azon területen a gerincvelőben, mely a hólyagfunkciókat irányítja, vagy az idegek mentén, melyek a hólyagfunkciókkal kapcsolatos üzeneteket továbbítják az agyba. A demielizáció helye határozza meg a tapasztalt specifikus tüneteket és a hólyag rendellenesség típusát.

Nagyon sokan elveszíthetik a vizeletürítés irányításának képességét. Néhányan úgy érzik, nem képesek vizelni (tétovázás, visszatartás) az inger érzésének ellenére. Mások csöpögést (kis mennyiségű vizeletcsöpögést) tapasztalnak, vagy az irányítás teljes elvesztését, mely a hólyag váratlan ürítését eredményezi (inkontinencia).

Az ilyen tünetek kezeléséhez a páciensnek lehet, hogy gyakorolnia kell bizonyos terápiákat, gyógyszereket kell szednie, nedvszívó anyagokat kell viselnie a ruházat alatt, vagy esetleg katétert kel használnia. Míg az átállás ezekre a kezelésekre nehéznek tűnhet, közel sem olyan rossz, mint amilyennek hangzanak. Az esetek túlnyomó részében a hólyag problémák menedzselhetők, és bármit követel is ez meg a pácienstől, ez hamarosan élete részévé válik.

Gyakran a legnagyobb kihívást az ezekkel a problémákkal pszichológiailag történő szembenézés jelenti. Bár ezek a problémák, lehet hogy csak átmenetiek, a társadalmi tevékenységek közben vagy munkahelyen a kényelmetlen érzés vagy feszélyezettség nagyon is természetes. Pontosan ismerve, hogy egy személy tünetei miként viselkednek, a megfelelő kezeléssel, lehetővé teszi egy menetrend és stratégia kidolgozását, mely segíteni fog az olyan szituációk elkerülésében, mely hatással lehet a beteg méltóságára vagy önbecsülésére.

A bőrproblémák és a fertőzés kockázata további komplikációi a hólyag rendellenességnek. A megfelelő kezelésekkel ezeket is könnyen kontroll alatt lehet tartani.

Mint az összes többi SM tünetnél, a hólyag problémák típusát, fokát, és időtartamát is lehetetlen előre jelezni. A folyamat megértése, és annak ismerete, hogy mi történik, amikor a nehézségek megjelennek, azonban segíthet a betegnek a szorongás enyhítésében, amikor hólyag problémákat tapasztal.

A vizeletkiválasztó rendszer komponensei.

A vizeletkiválasztó rendszer négy részből áll, melyet alább sorolunk fel funkcióikkal együtt:

1.              Vesék – A hulladék anyagokat távolítják el a vérből, és termelik a vizeletet

2.              Hólyag – Tárolja a vizeletet, míg ki nem ürül a szervezetből

3.              Húgyvezeték – Üreges cső, mely a vizeletet szállítja a hólyagból a záróizomig.

4.              Záróizom – Egy izom a húgycső végén, mely működik, mint egy szelep, és visszatartja a vizeletet, és lehetővé teszi annak kifolyását vizeléskor.

A vizeletkiválasztó rendszerrel kapcsolatos a tiltóreflex központ (VRC). Az idegeknek ez a csoportja a gerincvelő alsó részén található, és céljuk az, hogy közöljék az aggyal a hólyag teltségét, és parancsra kibocsássák a vizeletet. Amikor az agy megkapja az üzenetet, utasítja a VRC-t, hogy nyissa ki a záróizmot és stimulálja a hólyagot az ürítéshez.

A görcsös hólyag

Amikor az agyba menő idegek mentén a demielizáció lezárja a kommunikációs vonalakat, a VRC önállóan dolgozik, automatikusan lehetővé téve a hólyag kiürülését. Csepegés, gyakori vizelési inger és/vagy inkontinencia a végeredmény.

Ezt a rendellenességet görcsös hólyagnak nevezik, mely a kevésbé korlátozó és sokkal gyakrabban tapasztalt hólyag probléma az SM-es páciensek körében. Úgy is ismerik, mint „tárolási képtelenség” vagy „kis hólyag”, ez az állapot végső soron a hólyag izmainak megvastagodását és görcsössé válását okozza. A hólyag ekkor gyorsabban telik meg és a vizelés automatikus reflexszé válik.

Az erőtlen hólyag

A második állapotot, úgy ismerik, mint erőtlen, „üríteni képtelen”, vagy „nagy hólyag”, és akkor alakul ki, amikor a demielizáció a VRC-ben, vagy annak közelében történik. A hólyag telítettségét jelző üzenetek többé nem érzékelődnek, és a hólyag túltelítődik. A hólyag falai gyengévé válnak, megnyúlnak, és képtelenek lesznek a parancsra, történő ürítésre.

A hólyag túltelítettségét és túlcsordulását okozva, a gyenge hólyag gyakori ürítési ingert, sürgetést, csepegést, tétovázást, vagy túlcsordulásos inkontinenciát eredményez. Nagymértékben megnöveli a fertőzés kockázatát, mivel a vizelet túlcsordul, és ez elősegíti a baktériumok elszaporodását. A fertőzés könnyen átterjedhet a vesékre, pyelonephritist (vese és vesemedence gyulladás) okozva. A fertőzés még a véráramra is átterjedhet.

Az együttműködésre képtelen hólyag

A harmadik állapotot együttműködésre képtelen (disz-szinergikus) vagy „konfliktusos” hólyagnak nevezik. Ebben az esetben a hólyag és a záróizom nem képesek egymással együttműködni. Mozgásaik és funkcióik nincsenek többé összhangban. A hólyag összehúzódhat az ürítéshez, miközben a záróizom is összehúzódik, a vizelet visszatartását okozva. Ez a helyzet fordítva is előfordulhat úgy, hogy a hólyag nem bocsátja ki a vizeletet, miközben a záróizom elernyed, felkészülve az ürítésre.

Az együttműködésre képtelen hólyag megfigyelhető a görcsös és az erőtlen hólyag tünet együttessel is. A tünetek közé, tartozhat a sürgetés, melyet tétovázás követ, a csepegés, vagy az inkontinencia. Akiknek együttműködésre képtelen a hólyagjuk azok sokkal magasabb fertőzési kockázattal kénytelenek együtt élni, mint akik a hólyag problémák másik két típusának valamelyikével kénytelenek szembenézni.

Kezelések

A hólyag nehézségek kezelései az egyszerű napi életvitel és napirendi változtatásoktól, a gyógyszereken és kezeléseken át, a katéterezésig, sőt súlyos esetekben akár a műtéti beavatkozásokig terjedhet. Amikor egy orvos megtervez egy programot egy hólyag problémákkal küzdő személy számára, először azonosítania kell annak a rendellenességnek a típusát, amit a beteg tapasztal.

Annak meghatározása, hogy milyen hólyag állapot áll fenn, kizárólag a tünetek alapján lehetetlen – az orvosi értékelés elengedhetetlen. Vizeletdinamikai teszt, mely speciális eszközöket alkalmaz a vizeletkiválasztó rendszerben lévő nyomás mérésére, végrehajtására lehet egyes esetekben szükség.

Továbbá, a hólyag problémák és kezeléseik által okozott szociális nehézségeket is számításba kell venni. A hólyag kezelések végső célja:

1.              Képessé tenni a hólyagot a csak utasításra, történő ürítésre

2.              Képessé tenni a hólyagot a teljes kiürülésre

3.              A gyakoriság csökkentése

4.              A fertőzés megelőzése

5.              A kezelés típusával biztosítania a páciens kényelmét és biztonságát

Éjszakai inkontinencia

Nagyon sok ember tapasztal kis hólyag problémát, mely egyszerűen alvás közbeni vizeletfolyásból áll. Éjszakai inkon-tinenciaként, vagy enuresisként ismert, ez az állapot stresszes helyzeteket eredményezhet otthon, ha az ilyen személy a párjával együtt alszik. Annak a számára sem kellemes az ilyen helyzet, aki az ágy tisztaságáért felelős.

Időnként, csak a késő éjszaka elfogyasztott (bármilyen) ital elhagyásával, megakadályozható az éjszakai inkontinencia. Az éjszakai inkontinencia másik kezelése a desmopressin (DDAVP), egy a vesék vizelet kiválasztását lelassító hormon, alkalmazása. Különböző formákban kapható, leggyakrabban az orrspray változat bizonyul a legmegfelelőbbnek. Egy vagy két befújás esténként gyakran megelőzi az ágy benedvesítését. Figyelni kell arra, hogy ezt a gyógyszert egyszer lehet alkalmazni egy 24 órás időszakban.

A desmopressinnek három hátránya van. Először is nagyon költséges. Másodszor, a vizelettermelődés megnövekszik a nappali időszakban, kompenzálandó az éjszakai csökkenést. A páciensnek képesnek kell irányítania a nappali vizelését, hogy ennek a gyógyszernek a használata praktikus legyen. A harmadik, bár ritkán előforduló hátrány, hogy a desmopressin a vér nátrium szintjének veszélyesen alacsony értékre csökkenését okozhatja.

A görcsös hólyag kezelésére alkalmazott gyógyszerek

A hólyag rendellenességekre alkalmazott gyógyszerek közül általában a görcsös hólyag kezelésére alkalmazott szerek a leghatásosabbak. A baclofen (Lioresal®), egy gyógyszer, melyet gyakran alkalmaznak görcsösség ellen, időnként ellazítja a hólyagot, lehetővé téve normális működését.

Gyakrabban, azonban, anticholinergikus gyógyszereket írnak fel. A gyógyszereknek ez az osztálya, beavatkozik a hólyag ürítésébe a VRC-ből érkező impulzusok csökkentésével, ezáltal blokkolva a reflexeket a gerincvelőben és a hólyag falában. Általában a vizelési ingerek közötti időszak megnyúlik, és a sürgetési inger csökken.

Miközben az idegrendszer aktivitásának - mely egyébként növelné a hólyag ürítésének kényszerét - elnyomásával az anticholinergikus gyógyszerek szintén hatással vannak a test hőszabályozására és bizonyos gasztrointesztinális funkciókra. Hőhullámok, székrekedés, visszatartás, szájszárazság, és időnként hasmenés lehet a gyógyszerek mellékhatása, az arra érzékenyebb személyeknél. A görcsös hólyagra leggyakrabban alkalmazott anticholigernikus gyógyszerek, közé tartozik az oxybutynin (Ditropan^®), az oxybutynin chloride (Ditropan XL^®), a propantheline (Pro-Banthine^®), és az imipramine (Tofranil^®).

A tolterodine tartrate (Detrol^®) egy hólyag problémáknál alkalmazott anticholigernikus gyógyszer. Ezzel a gyógyszerrel kezelhető a gyakori vizelést, a megemelkedett sürgetést, vagy sürgetéses inkontinenciát. Míg a hólyagra gyakorolt hatása hasonló az oxybutyninéhez, az olyan mellékhatási, mint szájszárazság, szem szárazság, homályos látás, és székrekedés kevésbé súlyosak a tolterodine tartratenál. Az FDA-val összhangban a kezdő adagja 2 mg naponta kétszer, bár néhány SM-es betegeket kezelő orvos kezdésnek naponta kétszer 1 mg-ot javasol.

Az oxybutynin a hólyag összehúzódásásokkal szabályozza a csepegést és gyakoriságot. Általában naponta egy-négyszer 5 mg-os dózisban alkalmazzák, és lehetséges az, ahogy szükséges alapon történő szedése is. Ez az jelenti, hogy egy személy bevesz egy dózis, mielőtt eltávozik otthonából, de nem használja a gyógyszert, amikor lakásában van. A dózis nagyságára figyelni kell azonban, mivel túladagolása toxicitást okozhat. Mellékhatásai, közé tartozik a zavarodottság, a gyors szívverés, a hányinger, az orrmelléküregek szárazsága, és a székrekedés.

A propantheline egy görcsoldó izomlazító, mely a hólyag összehúzódásába és görcsösségébe avatkozik be. Bár kevésbé hatásos, mint az oxybutynin, a propanthelinnek kevesebb mellékhatása is van. A gyógyszerrel szembeni lehetséges reakciók, közé tartozik a szájszárazság, aluszékonyság, a gyors szívverés, és a székrekedés. A gyógyszert szedő egyéneknek korlátozniuk kell a C vitamin és savkötő bevitelüket, mivel ezek nagy dózisa csökkentheti a propantheline hatásosságát.

Az imipramine a hólyag nyitását lehetővé tevő mechanizmus blokkolásán keresztül fejti ki hatását. Ezt a gyógyszer általánosan használják a bepisilő gyerekeknél. De antidepresszáns hatása is ismert, az imipramine segít a depressziós egyének hangulatváltozásainak javításában. Általában 25-100 mg-os adagban alkalmazzák naponta egyszer, este beadva.

A görcsös hólyag esetén alkalmazott egyéb gyógyszerek, közé tartozik, az isopropamide (Darbid^®, Ornade^®), a dicyclomine (Cystospaz^®), és a flavoxate hydrochloride (Urispas^®). Míg a görcsös hólyag általában jól reagál az olyan gyógyszerekre, mint az előzőekben felsoroltak, az erőtlen hólyag kezelése nehezebb és általában egyéb módszereket is megkövetel, mint a gyógyszeres kezelés.

Credé manőver az erőtlen hólyag kezelésére

A Credé manőver egy módszer, mely masszázs alkalmazásával segíti a hólyag kiürülését. Miközben a beteg a komódon ül, a páciens ráhelyezi a kezeit a has alsó részére. Ellazított gyomorral, vizelés közben lefelé és befelé nyomja a has alsó részét. Ez a módszer lehetővé teszi maximális mennyiségű vizelet eltávozását a hólyagból.

A Credé manővert nem lehet alkalmazni a konfliktusos hólyag kiürítésére, mivel a vizeletet visszakénysezrítheti a vesékbe, ha a záróizom nem teszi lehetővé a vizelet testből történő eltávozását. Mégis így téve a Credé manőver vesefertőzést okozhat, egy olyan állapotot mely, ha nem kap azonnal elegendő odafigyelést, súlyos állapotot idézhet elő.

Alfa-blokkolók a konfliktusos hólyag kezelésére

A konfliktusos hólyagot időnként sikeresen lehet kezelni egy „alfa-blokkolóval”. A phenoxybenzamine (Dibenzyline^®), clonidine (Catapres^®) és a terazosin hydrochloride (Hytrin^®) mind alfa-blokkolók, melyek segítséget nyújthatnak. Általában a magas vérnyomás kezelésére írják fel, ezek további hatása, hogy lehetővé teszi a hólyag jobb koordináltságát.

Abszorbens betétek és katéter alkalmazása

Amikor gyógyszerekkel nem lehet elérni a megfelelő hatást, megfelelőbb lehet néhány embernél, ha abszorbens betéteket, visel napközben, különösen, ha a tünetek csak ritkán jelentkeznek. Az enyhébb hólyag rendellenességeknél, a szivárgást megakadályozó betétek alkalmazhatók. Mások számára a felnőtt pelenkák által nyújtott védelemre lehet szükség, bár néhány ember számára a „pelenka” viselés pszichológiai szempontból lehet nehéz, rossz ön-imázst adva nekik.

Ha az olyan lehetőségek, mint a kezelés, a gyógyszerezés és a pelenkázás, nem hozat kielégítő eredményt, a következő lépés a katéterezés a hólyag rendellenesség hatásos kezelésében. A katéter egy vékony, üreges műanyag vagy gumicső, melyet a húgycsövön keresztül vezetnek a hólyagba. Egy műanyag zacskóval a másik végén, a katéter lehetővé teszi a vizelet számára, hogy ellenőrzött és biztonságos módon távozzon a hólyagból. Miután a katéter megfelelően felhelyezésre került, a gravitáció viszi le a vizeletet a csövön keresztül a zacskóba.

Időszakos katéter

A katéterek különböző felépítésben és típusban állnak rendelkezésre. A leghatásosabb és legbiztonságosabb módszer az „időszakos” katéter, melyet viselője a táskájában vagy egy nagyobb zsebben magával vihet. Amikor a vizelési idő elérkezik, a személy önmagának felhelyezi a katétert átlagos toaletti körülmények között.

A katétert különböző formában már évezredek óta használják, és jelenleg sok ezer ember használja – akik közül nagyon sokan aktív és normális életvitelt vezetnek. A cső bevezetése a nők számára általában könnyebb, a férfiaknak több időre van szükség a folyamat végrehajtásához szükséges jártasság megszerzéséhez. Mind a férfiaknak, mind a nőknek ülő vagy lekuporodó testhelyzetet kell felvenniük a katéter felhelyezéséhez.

A legtöbb ember habozik, amikor először kell katétert használnia. Ez a megfelelő használatával kapcsolatos oktatást és a cső felhelyezésének begyakorlását követően gyorsan megváltozik. Felhelyezés előtt a katétert alaposan át kell mosni, és síkosítóval be kell kenni. A hólyag kiürülését követően a katétert el kell távolítani, el kell mosni, és el lehet tenni a táskába, a hátizsákba vagy az aktatáskába, későbbi használatra.

Az időszakos katéter lehetővé teszi egy ember számára, hogy hólyagját előre tervezett időpontokban – általában négy-hatóránként - ürítse. Az inkontinencia, a csepegés és a tétovázás mind elkerülhető használatával. Gyógyszereket is lehet használni az időszakos katéterrel együtt, lehetővé téve a hólyagnak, több vizelet tárolását, ez különösen hasznos lehet görcsös hólyag esetén. Erőtlen hólyagnál, amikor a hólyag fala elveszítette izomtónusát, a Credé manőverrel lehet kiegészíteni a katéter alkalmazását, így segítve a vizelet tökéletes eltávozását.

A fertőzés csökkentése egy másik előnye az időszakos katéter használatának. Azok, akik nem képesek saját maguknak felhelyezni a katétert, ez egy olyan módszer, melyet a gondozók könnyen elsajátíthatnak, lehetővé téve a felső végtag gyengeségben és/vagy korlátozottságban szenvedő betegeknek, hogy kihasználják az időszakos katéter előnyeit.

Azoknak, akik az időszakos katéter használata mellett döntenek, az alábbi könnyen követhető iránymutató segít a legtökéletesebben kiaknázni a katéter használatában lévő előnyöket:

·            Közvetlenül a katéter felhelyezése előtt vizeljen amennyit csak lehetséges

·            Mind a hólyag problémákban szenvedő nők, mind a férfiak ülőhelyzetben vizeljenek

·            Különböző embereknek, eltérő magasságú toalett nyújthat segítséget

·            Síkosítsa a katétert vízben oldható síkosító zselével (a petróleum alapú síkosítók nem alkalmasak erre a célra)

·            Győződjön meg arról, hogy az összes vizelet eltávozott a hólyagból

·            Egy naplóban vezesse a napi folyadékbevitelt és kibocsátást, felsorolva az időpontokat és a mennyiségeket. Jegyezze fel a vizelés okát, például sürgetést vagy fájdalmat érzékelt. Néhány hét után elegendő információ fog összegyűlni, egy személyre szabott menetrend elkészítéséhez.

·            Használja a katétert, az intim együttléteket megelőzően

·            Mindig tartson tartalék katétereket, könnyen elérhető helyen, mint az autó, az aktatáska, vagy asztalfiók

·            A nők használhatnak zsebtükröt az első időkben a katéter felhelyezésének megkönnyítésére

·            A megfelelő világítás, akár egy zseblámpa fénye is segítséget jelenthet

·            Ha a katéter felhelyezés közben lábgörcsöket tapasztal, a lazítás és néhány perc várakozás gyakran lehetővé teszi a görcsök elmúlását

·            Ha képtelen a katéter sikeres felhelyezésére, keressen, fel egy orvost vagy menjen el a legközelebbi kórházba és kérje szakember segítségét, ne hagyja a vizelet komplikációkat, okozó akkumulálódását

Az ideiglenes katéterek második típusa a „külső katéter”. Ezt eredetileg férfiak számára tervezték, bár már a női változatát is kifejlesztették. Míg a hagyományos időszakos katétert be kell helyezni, a külső katétert a kiválasztó szervre kell feltenni.

Az ilyen katéterek nagyon sokféle stílusban és formában léteznek. Általában olyan emberek használják, akiknek nehézségeik vannak a cső felhelyezésével és a külső katéter nélkül egyébként nedvszívó betétet vagy pelenkát, kellene viselniük. A férfiak körében a legnépszerűbb az a változat, ahol a katétert egy gumióvszerhez hasonló eszköz tartja a helyén, míg a nők egy szilikonból készült eszközt használnak, melyek egy speciális ragasztó-kötőanyag tart a helyén.

Miután a külső katétert a húgycsőhöz kapcsolták, a cső másik végén lévő zacskót a combhoz rögzítik. Miután a vizelet a zacskóba ürült, a zacskót vagy eldobják a vizelettel együtt, vagy átmossák és elteszik későbbi használatra, kiviteltől függően. A gyógyszertárak és a gyógyászati segédeszköz boltok a külső katéterek széles választékát tartják, és a páciens kezelőorvosa segíthet kiválasztani a legmegfelelőbb modellt és típust.

Állandó katéter

Különböző okokból, néhány ember nem képes időszakos vagy külső katétert használni. Az ilyen esetek megkövetelik az állandó katéter, vagy más néven Foley katéter, használatát. Az ilyen típusú katéter állandóan a használójában marad, és csak akkor szokták ezt a megoldást választani, ha a sebészeti beavatkozás kivételével az összes többi lehetőséget kimerítették már. Fertőzés, krónikus gyulladás, kőképződés lehetősége, hólyagcsepegés, és alsó húgyúti dekompenzáció (a megfelelő működésre való képtelenség) néhány azok közül a veszélyek közül, melyek az ilyen típusú katéterek használatából származhatnak.

Az állandó katéter hasonló az időszakos katéterekhez, kivéve egy részt, mely felfújódik a cső bevezetett végénél. A felhelyezés nagyon nehéz és csak képzett gyógyászati szakember végezheti. Behelyezés után, a felfújható készülék kiterjed a hólyagon belül, és rögzíti magát, míg elérkezik az idő a katéter eltávolítására.

A felhelyezési pontot vízzel és szappannal naponta meg kell tisztítani. A zacskót az ágyéknál mélyebbre kell helyezni, hogy lehetővé váljon a vizelet gravitáció segítségével történő kiürülése. A zacskót még a kapacitásának elérése előtt ki kell üríteni, és víz és alkohol oldatával ki kell öblíteni

Sebészeti beavatkozás

Ritka esetekben. A súlyos hólyag rendellenesség megkövetelheti a sebészeti beavatkozást a megfelelő kezelés érdekében. A „cystostomia” egy lyukat készít a hólyagon, ahová egy drén (csapoló) csövet vezetnek be. A „sphincterotomia” megnöveli a záróizmot. Az ilyen típusú sebészeti beavatkozásokat általában nem hajtják végre, mint első számú kezeléseket az SM okozta hólyagproblémák kezelésénél.

Fertőzés

A fertőzés lehetősége állandó okot ad az aggodalomra a hólyag nehézségekkel élők számára. A hólyagfertőzés vizelet-ürítési inkontinenciát okozhat bárkinél, nem csak szklerózis multiplexeseknél. A fel nem fedezett és nem kezelt fertőzés gyorsan súlyos állapothoz vezethet. Mindenki, akinek hólyag problémája van, nagy figyelmet kell szentelnie a megelőzésre, felderítésre, és a fertőzés kezelésére.

A fertőzést csak laboratóriumi tesztekkel lehet kimutatni, különösen a vizeletanalízissel. Ez a folyamat ellenőrzi a vizeletet gyulladás (a fehér és vörös vérsejtek jelenlétével) és bakteriális szempontból – melyet tenyészteni és azonosítani kell a megfelelő antibiotikum felírásához. Baktérium jelen lehet a hólyagban aktív fertőzés nélkül is, de az ilyen eseteket a kezelőorvosnak kell megállapítania.

A hólyag és egyéb húgyúti fertőzések kezelésére használt antibiotikumok, közé tartozik az ampicillin és a trimethoprim (Bactrin^®), Septra^®). Cephalexim (Keflex^®) alkalmazható olyan embereknél, akik allergiás reakciókat mutatnak a korábban említett gyógyszerekkel szemben. Ezeket gyakran alkalmazzák egy hét-tíznapos kúra keretén belül. Időnként az antibiotikumokat hosszabb időszakban is használhatják, ha a fertőzés krónikus vagy súlyos. Methenamine mandelatet (Mandelamine^®) lehet adni rendszeres alapokon az ismétlődően visszatérő húgyúti fertőzések megelőzésére.

A fertőzés általában akkor fordul elő, amikor a vizelet visszatartódik a hólyagban, vagy a bárhol a húgyvezeték mentén, lehetővé téve a baktériumok szaporodását. A fertőzés csak akkor éri el a veséket, amikor a hólyagfertőzést elhanyagolják.

A húgyúti rendszer rövidsége annak az egyik oka, hogy a nők fogékonyabbak a hólyagfertőzéssel szemben, mint a férfiak. Azok, akiknek, erőtlen hólyagjuk van, vagy katétert, különösen állandó típust használnak, szintén jobban ki vannak téve a fertőzéseknek.

Bárki, aki fertőzés kockázatának van kitéve figyelnie, kell a következő tünetek megjelenésére:

·            Gyakoriság

·            Sürgetés

·            Égető vagy egyéb kellemetlen érzés, vizelés közben

·            Rossz szagú vizelet

·            Vértől elszíneződött vizelet

·            Szilárd testecskéktől felhős vizelet

·            Láz és betegség (súlyosabb fertőzéseknél)

Ha a fenti tünetek bármelyike jelentkezik, azonnal fel kell keresnie kezelőorvosát a gyors értékeléshez és kezeléshez.

Fertőzések megelőzése

A húgyúti fertőzések ideális kezelése az, ha megelőzi azokat. A megfelelő tisztántartás alapvető fontosságú, különösen szexuális közösülés után. A nőknek, enyhe (soha nem durva tisztálkodó szerekkel) szappannal és vízzel előröl, hátrafelé haladva kell megtisztítaniuk az ágyékukat. Az időszakos katétereket mindig elmosva kell tárolni. Akik állandó katétert használnak, különösen elővigyázatosnak kell lenniük a bevezetési terület és a zacskó tisztántartásánál.

A gyakori és teljes kiürüléssel járó vizelés nagyon fontos a baktériumok elszaporodásának megelőzésében. A vizelet hosszabb időn keresztül történő visszatartása elősegítheti a fertőzések kialakulását. A nőknek nem szabad szintetikus anyagokból készült alsóneműt viselniük, és mindig vizelniük kell szexuális tevékenység előtt és után.

Napi hat-nyolc pohár folyadék megivása átöblíti a szervezetet és javasolt C vitaminnal együtt elfogyasztani. A C-vitamin megakadályozza a baktériumok szaporodását. Bár általában 4000 mg-os adagban alkalmazzák, a pontos dózist a kezelőorvosnak kell meghatároznia.

A szilva vagy áfonya lé segít a vizeletet nagyon savassá tenni, ez egy olyan állapot, mely elnyomja a hólyagfertőzése-ket. A magas fehérjetartalmú élelmiszerek, mint a húsok és a baromfi szintén hasznosan lehetnek. A paradicsom, narancs, grapefruit levek fogyasztása kerülendő. Ezek ténylegesen csökkentik a vizelet savasságát és elősegíthetik a baktériumok szaporodását.

Menedzsment ötletek

Néhány könnyű, józanésszel megvalósítható ötlet segíthet a hólyag nehézségek menedzselésében. Az otthontól történő távollét előre tervezésével, észben tartva, hogy mikor lesz szüksége a toalett használatára, és hol található a legközelebbi. Mindig ürítse ki a hólyagját, ha távozik otthonából és hazatérés után is.

A folyadék bevitel korlátozása sport vagy egyéb tevékenységek előtt a vízhajtók (olyan anyagok, melyek növelik a víz eltávozását a testből) elkerülésével egyidejűleg segítséget nyújthat. A vízhajtók magukba foglalják az alkoholt és az olyan koffein tartalmú italokat, mint a kávé, tea és bizonyos üdítőitalok. A folyadék bevitel korlátozása, azonban, székrekedést okozhat, mivel több víz szívódik fel a végbélből, amikor máshonnan nem elérhető.

Biztonsági intézkedéseket kell használni a ház körül a gyakoribb toalett használat miatt. Egy ágy melletti éjjeliszekrény a legegyszerűbb és legbiztosabb módja ennek a problémának. Ha ez nem használható lehetőség, győződjön meg arról, hogy tiszta útvonal van a toalettig, az esetleges elesések megelőzésére. Egy éjszakai lámpa, a megfelelő helyen elhelyezett kapaszkodók, a csúszásgátlóval ellátott szőnyegek szintén növelik a biztonságot. Kerülje el a buggyos, bő ruhák viselését, melyekben könnyű elesni, különösen éjszaka.

Az egyéb módszerek közé tartoznak a speciális elemmel működő masszírozó készülékek, melyek segítséget nyújtanak az ürítéshez. Ezeket a gyomor alsó részéhez kell tartani, és az ambuláns páciensek 80 százalékánál bizonyul hatásosnak. Továbbá, a biológiai visszacsatolás jelentős mértékben csökkenti a sürgetést, a gyakoriságot, és az inkontinenciát, egy kis tanulmány eredményei szerint.