Sejtvédő táplálkozás

Ideál - Reforméletmód magazin 2005;17(5):21-23   Celsus Kft.

Az érelmeszesedés, a szívbetegségek és a daganatos megbetegedések megelőzésére szolgáló dózis sem jelent mindig optimális mennyiséget. Természetesen nem várhatunk százszázalékos védelmet a betegségekkel szemben, ám a rendszeresen elfogyasztott, antioxidánsokban gazdag táplálék, illetve a táplálékkiegészítők jelentős segítséget nyújtanak a kockázatok csökkentésében.

Ideális mennyiség…

Az ásványi anyagok és a vitaminok napi ajánlott adagja valószínűleg tökéletesen alkalmas a klasszikus hiánybetegségek megelőzésére, a szervezet számára optimális mennyiséget azonban gyakran nem fedezi. Például napi 75 mg C-vitamin már biztos védelmet nyújt a skorbuttal szemben, bár e mennyiséget illetően is nagyon eltérőek a vélemények. Az angolszász területeken ehhez például napi 30–60 mg-ot is elegendőnek tartanak. Az ortomolekuláris terápia atjya, a Nobel-díjas Linus Pauling azonban 3-5 grammnyi mennyiségű C-vitamint ajánl.

A prooxidatív anyagok és az antioxidánsok

Bizonyos vegyületeknek prooxidatív hatása van, azaz a szervezetben elősegítik az oxidációs folyamatokat!

Az egyik leggyakrabban felírt táplálékkiegészítő a vas, melynek érdemes fokozott figyelmet szentelni. Néhány vizsgálat ugyanis arra utal, hogy a szabad gyökök fokozott termelődését teszi lehetővé. Ezen mechanizmuson keresztül a szervezet vastúlterhelése gyorsítja az arterioszklerózist. A vér ferritintartalma a szervezetben levő vasmennyiséget tükrözi. Egy finn tanulmány alapján a magas ferritinszinttel rendelkező férfiak körében növekszik a szívinfarktus kockázata.

JÓ TUDNI! Ez egyben magyarázatot jelent arra, miért nagyobb a halandóság, valamint a rákos megbetegedések és a szívinfarktus kockázata a húsevők körében, továbbá a ballasztanyagokban, antioxidáns vitaminokban szegény táplálkozás és a túl sok zsírfogyasztás esetén.

Egészség az étlapon

BÉTA-KAROTIN: az A-vitamin előanyaga, A-provitamin. Az antioxidáns tulajdonsággal rendelkező karotinoid vegyületek közül a legnagyobb aktivitású.

Az A-vitaminnal ellentétben a béta-karotin túlzott bevitelével sem jöhet létre túladagolás, legfeljebb a bőrünk, tenyerünk lesz átmenetileg sárgább. Legnagyobb mennyiségben a sárga és piros színű gyümölcsökben, zöldségekben, különösen a sárgarépában, a paprikában, az édeskáposztában, a paradicsomban, a csipkebogyóban, a narancsban, a sárgabarackban és az őszibarackban található.

C-VITAMIN: míg az E-vitamin elsősorban zsíros vegyületek jelenlétében képes jól felszívódni, addig a C-vitamin vizes környezetben hat. Közvetlen antioxidáns-tulajdonságán kívül képes ismét működőképessé tenni, regenerálni az oxidált E-vitamint. Úgy tűnik, a már felhasznált C-vitamin a szeléntartalmú glutation-peroxidáz segítségével újra használhatóvá válik. Ebből is látható, milyen sokoldalúan és bonyolultan kapcsolódnak össze, és egészítik ki egymást a különböző rendszerek. Legnagyobb mennyiségben a gyümölcsök – különösen a citrusfélék, ribizli, kivi, acerola, homoktövis, csipkebogyó –, a zöldségek – főleg a paprika és a brokkoli, a káposztafélék, a zöldfűszerek, például a petrezselyem, a burgonya – tartalmazzák.

SZELÉN: csupán néhány éve ismerték fel, hogy létfontosságú, esszenciális tápanyag. Az oxidatív stressz ellen védő glutation-peroxidáz enzim nélkülözhetetlen alkotórésze. A szelénhiány – mely elég gyakori hazánk egyes területein – összefüggésbe hozható a szívbetegségek és a daganatos megbetegedések gyakoribb előfordulásával. A szelén továbbá részese a nehézfémek, elsősorban az ólom, a kadmium és a higany (amalgám!) kiürítésére irányuló méregtelenítési folyamatnak. Jelentősebb mennyiségben a teljes kiőrlésű termékekben, a szójababban, a tenger gyümölcseiben, az élesztőben, különösen a szelénélesztőben, a húsban és a fokhagymában fordul elő.

FIGYELEM! Szervetlen szelénvegyületeket, például szelenitet ne szedjünk egyidejűleg C-vitaminnal, mert az gátolja a szelén felszívódását! Az organikus, szerves szelénvegyületek – például szelenometionin, szelénélesztő – azonban szedhetők C-vitaminnal együtt is.

A szelén olyan anyag, melynél a terápiás céllal használt dózis meglehetősen közel áll a mérgezést okozó dózishoz. Ebből adódóan a napi 200 mikrogrammot hoszszabb időn keresztül nem szabad túllépni. Nagyobb adagja csak kivételes esetekben, például rákbetegségek terápiája során ajánlott, mindenképpen csak rövid ideig és orvosi felügyelet mellett, maximum 500 mikrogrammig! Tartós szedésekor elegendő az 50–100 mikrogrammnyi adag, mely felnőtteknél teljesen biztonságosnak mondható.

Hasznunkra válnak

Mai ismereteink alapján még nem tudunk biztos választ adni arra a kérdésre, kinek és milyen dózisban érdemes antioxidánsokat szedni. A hivatalos, orvosi javaslatok még mindig nagyon visszafogottak. Bár míg tíz évvel ezelőtt azt a szívbeteget, aki önszántából vitaminkészítményeket szedett szívkoszorúerei védelme érdekében, az orvosok sokszor megmosolyogták, ma már nincs olyan komoly orvos, aki erről lebeszélné.

A tápálékkiegészítés hatékonyságáról nagyon eltérőek a vélemények, de haszontalannak és hatástalannak már senki sem tartja.

Az eddigi tanulmányok arra engednek következtetni, hogy egy átlagos ember a kiegészítő antioxidánsokból jócskán profitálhat a szívkoszorúér-betegségeket,a rákos megbetegedéseket, sőt feltehetően még további betegségeket, például szürke hályog, reumais illetően. Pozitív hatásai már betegségek megelőzésében is megfigyelhetőek.

FONTOS TUDNI! A koleszterinszint gyógyszeres úton történő csökkentésekor a szívbetegség okozta halálesetek száma csökken ugyan, az összhalandóság azonban nem. Itt is megmutatkozik, hogy a koleszterinprobléma csak egy szelete egy sokkal átfogóbb problémakörnek, nevezetesen az antioxidáns-hiányos táplálkozásnak.

Az antioxidánsok hiánya az LDL-koleszterin fokozott képződéséhez vezet, ami lerakódik a véredényekre, és összeszűkíti azokat. Ha a vérben több LDL lelhető fel, következésképpen több oxidált forma is képződik.

Táplálékkiegészítés: mikor, kinek?

Egy átlagos és átlagosan is táplálkozó ember szervezetébe jutnak ugyan antioxidáns tápanyagok, ám feltehetően nem optimális mennyiségben. Ha emellett még átlagos életmódot is folytat – ami a korábbi évszázadokkal összehasonlítva jelentősen nagyobb oxidatív streszszel jár –, a szív- és daganatos betegségek kockázatát nem kerülheti el. Ezért – a várható élettartamot tekintve – még egy elnagyolt, de rendszeres antioxidáns-kúrából is csak hasznot húzhat.

Kérdéses, vajon hasznára válik-e azok számára a kiegészítő tápanyagok bevitele, akik eleve odafigyelnek táplálkozásukra és szervezetük számára ideális tápanyagellátásról gondoskodnak? (Például vegetariánusszerű, teljes értékű táplálkozással.) Hátrányuk valószínűleg semmiképp sem származik belőle.

JEGYEZZÜK MEG! Már meglevő érbetegségekkel küszködő embereknek minden esetben hasznára válnak a kiegészítő antioxidánsok.

Megnövekedett oxidatív stressz esetén, azaz szabad gyökökkel történő túlzott terhelésekkor táplálékkiegészítésre javasoltak az antioxidáns tápanyagok. (Például sportolók számára, akiket intenzív edzések idején nagyobb oxidatív stressz ér. Antioxidánsok szedése az intenzív edzések és versenyek előtt nemcsak jobb teljesítményt eredményez, hanem a szervezet saját struktúráit is védi a fizikai megterhelés alatt nagyobb támadásba lendülő szabad gyököktől.) Kombinált készítményekkel vagy E-vitamin-kapszulával – 100–400 milligramm kiegészítő E-vitamin-bevitelnek elegendőnek kell lennie – a fenti javaslatoknak rendszerint eleget lehet tenni.

Nem árt az óvatosság!

Vastartalmú gyógyszerek és táplálékkiegészítő készítmények csak nagyon visszafogottan alkalmazhatók egyidejűleg, például súlyos anémia – vérszegénység – esetén, sérüléseket és műtéteket követően, és semmi esetre sem betegségmegelőzésre vagy fizikai teljesítmény fokozására. Még a sportolók is – különösen a kitartást növelő-igénylő sportot űzők – csak bizonyított anémia esetén szedjenek vaskészítményeket!

ÉRDEMES TUDNI! Húst és húskészítményeket lehetőleg ne mindennap, belsőségeket pedig egyáltalán ne fogyasszunk! A belsőségek magas koleszterintartalmuk és méreggel – például nehézfémekkel, peszticidekkel – való telítettségük miatt kerülendők!

Megelőzhető bajok

Antioxidánsok alkalmazásával az alábbi problémák és betegségek orvosolhatók, illetve megelőzhetők:

• érelmeszesedés, szívkoszorúér-betegségek, gutaütés, érszűkület a lábban
• szívelégtelenség
• rákos megbetegedések
• rákos megbetegedésekre felírt gyógyszerek mellékhatásai
• krónikus ízületi betegségek és reuma
• asztma
• ismétlődő fertőzések, az immunrendszer legyengülése miatt
• diabétesz okozta érelváltozások
• szürke hályog
• a bőr öregedése
• szabad gyökökkel történő fokozott megterhelés, például cigarettafüst miatt
• jelentősen megnövekedett oxigénfogyasztással járó, intenzív sporttevékenység streszsze, például hosszútávfutás esetén
• közvetlenül szervadományozást követően vagy szívinfarktus után
• idegrendszeri megbetegedések, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, epilepszia

B. E.

Bárdosi, E.

2005-05-04 19:03:28