Milyen tünetekkel járhat az SM ?
Az SM igen különböző tüneteket okozhat. A tünetek megjelenése attól függ, hogy hol van a központi idegrendszerben (az agyban vagy a gerincvelőben) a gyulladás és a demyelinizáció. Bizonyos tünetek gyakrabban jelentkeznek, másokat ritkábban látunk.
Látóideggyulladás
A látásért felelős ideg gyulladása. Az SM kezdetét jelentő egyik leggyakoribb tünet, néha évekkel megelőzi a többi panasz megjelenését. Egy - két nap alatt a látás homályossá válik, néha fájdalom jelentkezik a szeme mögött. A javulás fokozatos, gyakran heteken át tart. A gyógyulás nem mindig teljes. Stresszel terhes időszakban, ha fáradt, vagy amikor hőemelkedés van, előfordulhat, hogy visszatér a homályos látás. Ez azonban nem mindig jelenti azt, hogy a betegség ismét aktivvá vált.
A karok és a lábak izmainak elgyengülése
Ha az idegrendszerben azokat az idegrostokat érinti a gyulladás, melyek a mozgást irányítják (ezt nevezzük motoros működésnek), különböző mértékű izomerőcsökkenés jöhet létre. Sok SM-s beteg veszíti el az izomerejét a betegség során. A gyengeség különböző lehet - az ügyetlenségtől a tényleges bénulásig. Az izomgyengeség nem csak a shubok formájában jelentkezhet, hanem felléphet javulás nélküli, fokozatosan progrediáló folyamatként is. A fokozatos izomerőcsökkenés gyakrabban jelentkezik a lábakon, mint a karokon.
A tapintásérzést érintő tünetek
A tárgyak, dolgok érzékeléséért felelős idegrostok sérülésekor jelennek meg ezek a tünetek. A tapintásérzést befolyásoló szimptomák is lehetnek átmenetiek (shub) vagy fokozatosan progrediálók ( rosszabbodók). A tünetek egyik formája lehet az érzéketlenség (mintha „vattán járna”). Egy másik fajtája az égető, bizsergő vagy szúrkáló érzés. Ezek a tünetek a test különböző részein léphetnek fel: részben a lábon és a karon, máskor a test alsó részén egy bizonyos ponttól ( pl a köldöktől ) lefelé, néha pedig a testen bárhol érzéketlen foltok formájában jelentkezhetnek.
Fájdalom
Az SM különféle fájdalommal is járhat. A tapintásérzést befolyásoló tünetek önmagukban fájdalmasak is lehetnek. Emellett az SM gyakran érinti az egyik arcideget , fájdalmat okozva. Ezt a tünetet nevezzük „ arcideg neuralgiának, vagy idegzsábának” . Ha Önnek az SM miatt nehezített a járása , a hát és a lábak túlerőltetése fájdalmat okozhat. A lábak és a karok izomgyengesége szintén az izmok fokozott feszülésével járhat: ezt nevezzük spaszticitásnak, mely szintén fájdalmas.
A hólyag- és bélműködését szabályozó izmok
Az SM-s betegek egy részének a vizeléssel, a hólyag teljes kiürítésével van gondja. Ezt nevezzük retencionak. Gyakrabban fordul elő az, hogy a vizelés azonnal megindul, amint a hólyag teltségének ingerét észleli. Ezt „ urgens- sürgősségi inkontinenciának” hívjuk. Az is előfordulhat, hogy ezek a tünetek kombinálódnak. Sokkal kevesebb probléma adódik bélműködés szabályozásával. De mivel az SM-s beteg kevesebbet mozog, székrekedéssel küzdhet.
Szexuális problémák
Az SM-s betegnek szexuális téren is lehet problémája, leginkább akkor, ha vizelet -vagy székletürítés zavar is előfordul. A férfiaknál probléma adódhat a mervedés kialakulásával vagy fenntartásával. Nőknél az SM a nemi szervek érzékenységének csökkenését okozhatja, mely miatt a nemi érintkezés fájdalmas lehet, csökkenhet az orgazmuskészség, vagy az aktus során termelődött váladék mennyisége. Ha problémáját megbeszéli, tisztázza partnerével, szeretkezés során kevésbé lesz feszült, ha tudja, hogy társa betegségével együtt elfogadja.
Egyensúly / koordináció
A központi idegrendszer egyik része a kisagy, mely irányitja és ha szükséges, javitja minden mozdulatunkat. Ennek a zavara az egyensúly, vagyis a koordináció megtartásának nehézségéhez vezet. Pl. problémát okozhat az apró tárgyak megfogása.Gyakran társul hozzá a kezek remegése (ez a tremor). Járása elinduláskor olyan, mintha részeg lenne, vagy nehéz a tollat biztosan tartani és tisztán irni. Ezek a problémák is lehetnek átmenetiek, múló jellgüek (shub során) vagy maradandóvá válhatnak az SM fokozatosan progrediáló formáiban.
Fáradékonyság
A fáradékonyság igen gyakori és jól ismert tünete a betegeknek. De mivel a fáradékonyság más betegség jele is lehet, ritkán derül ki azonnal, hogy azt az SM okozza. A fáradékonyság rosszabbodó-javuló kórformában, és a betegség progressziv formáiban is panasz lehet.
Nehézségek a gondolkodásban
Gyakori a rövid-távú emlékezés zavara, különösen a betegeknél, akiknek régóta tart a betegsége. De egy-két esetben a vezető tünetek között is megjelenthet. Gyakoribb jelenség a koncentráció csökkenése: pl. több tevékenység egyidőben történő végzése, vagy pl. a fejszámolás már nem megy olyan könnyen, mint korábban.
Hangulati változások
Az SM-es betegnél gyakran találkozunk a hangulati zavarokkal. Bizonyos esetekben - különösen a krónikus formákban-, a túlzott jókedvet, egy adott helyzet nem megfelelő értékelését észleljük (ezt nevezzük eufóriának). A depresszió azonban sokkal gyakoribb tünet, mely lehet közvetlenül az SM tünete, máskor, és ez a gyakoribb, mint reakció jelentkezik a betegséggel való együttélés megtanulása során. A depresszió érzését elfedheti a látszólagos jókedv.
Mindezen tünetek az életminőségre gyakorolt hatása nagyon változó lehet. Sok múlik azon, hogy Ön hogyan éli meg a tüneteket, és hogyan képes megbírkózni velük. Ha megtanulja, hogyan kompenzálja a tüneteket olyan tevékenységgel, melyre még képes, önmaga és hozzátartozói számára is viszonylag harmónikus életet tud biztosítani. Ez nem az egyik napról a másikra történik, hanem egy folyamat, mely erőfeszitést és időt igényel nem csak Öntől, hanem mindenkitől, aki Ön körül él. A psychológiai segítségadás egy lehetőség, mely nálunk is elérhető.
Egy beteget idézek:.
„Szabadságtól szabadságig éltem, mindig fáradtan. A stressztől szenvedek?”- szerettem volna tudni. -„ Vagy vajon valami más a baj?” Végül megkönnyebbülés volt, hogy meg tudták mondani, hogy az SM-től van „
Barbara 29 éves Belgiumból.
Dr. Mayer Ibolya
Főorvos
Uzsoki Kórház Neuralgiai Osztály |