Hozzád…

Álmodom.....

Karjaid közt lebegek,

Bólintottak az Istenek.

Úgy kellett, hogy megtaláljál,

Ez véletlen nem lehet,

Keverjél új színeket Kedves,

És fessél nekem képeket.

Rajzolj nekem új világot,

Ahol a szíveken boldogság ül,

A háború nem okád tüzet,

És a béke a földön szétterül.

Fessél nekem szivárványt,

A bánaton átívelő hidat,

Láztalan éjszakákat,

Vadul vágtató lovat.

Varázsoljál csókokat,

Szíved érintse a szívem,

És ha úgy tartja kedvem,

Újra járok a vízen.

Alkoss nekem verseket,

Ritmussal teli ódát,

Lendülettel elragadó,

Képekkel teli strófát.

Szeressél akkor is, ha

Már szeretni nincs mit bennem,

Egyenesen állhassak a

Tükörképemmel szemben.

Ássál egy mély gödröt,

Dobjunk bele minden rosszat,

Tárt karokkal várjuk a jövőt,

Nekünk csak jót hozhat.

És szüljél nekem holnapot,

Adj esélyt, és a két kezed,

Hálám az öledbe borítom,

Óvatosan elrepülök Veled…

Elaludtak az Istenek,

Karjaid közt lebegek,

Álmodom…