Gyakran egy neurológiai állapot fog előidézni egy specifikus remegést vagy rázkódást – melyet „tremornak” is neveznek. A helye és a ciklusok másodpercenkénti száma, ahogy egy személy remeg, a betegség típusától függően, általában állandó. A szklerózis multiplexszel azonban, a remegés változik, mind a sebesség, súlyosság, elhelyezkedés, és időtartam vonatkozásában. Hajlamos megjelenni és eltűnni, az SM-es remegések hatással lehetnek a végtagokra, a törzsre, a fejre, sőt még egy személy hangjára és beszédére is.

Az SM-es remegések lehetnek egyszerűen zavaróak, vagy különösen korlátozhatják a beteg mindennapjait. Egy érintett terület érzékelhet remegést pihenés közben, vagy remeghet akkor is, amikor egy céltudatos mozgást kell végrehajtania. Oszcillációkat (előre-hátramozgásokat) lehet megfigyelni egy nagy mértékű remegésnél, míg mások finom remegést tapasztalnak, amikor a remegő mozgás alig érzékelhető. Az ilyen esetekben, a testtartásban végrehajtott apró változtatások, például a karnak a testhez közelebb tartása elég lehet az állapot elviselhetővé tételéhez.

A remegés típusai

Gyakran a gerincvelőben vagy a gerincvelő és az agytörzs kapcsolatainak demielizációja vagy gyulladása a remegés okozza az SM-es embereknél. Az agynak ez a része vesz részt az egyensúlyozásban, a mozgás koordinációban, és a vázizom tevékenységekben. Bár a szklerózis multiplexes remegéseknek ez a leggyakrabb kiváltó oka, sajnos ez a legnehezebben kezelhető is.

Az ilyen típusú remegés általában a céltudatos mozgásoknál jelentkezik, és gyakran a karok vagy a lábak lassú, nagymértékű remegése jellemzi. Hasonlóan a többi SM tünethez, az emóciók, a stressz, és kimerültség általában rontja a remegést is. Nagyon sok SM tünettel ellentétben, ez az állapot csak minimális mértékben reagál a szteroid kezelésre.

A tremor az „ataxiával”, ez egy olyan állapot, amikor valaki egyensúly problémákat tapasztal, gyakran hirtelen botlással vagy megingással együtt is jelentkezhet, rángás és rázkódás is előfordulhat. Ezek a tünetek a koordináció elvesztését és a legegyszerűbb feladatok végrehajtásának képességét is eredményezhetik. Ez nem túl gyakori a legtöbb SM-es embernél, mint ahogy a legtöbb személynél, akinél kialakul az ilyen típusú tremor, azoknál sem több általában, mint a fej vagy a törzs finom oszcillálása.

A remegés egy másik típusa, mely néha megfigyelhető az SM-es embereknél a fiziológiai, alapvetően jóindulatú, vagy örökletes remegés. Ez általában egy remegés, mely másodpercenként 8-12 ciklussal vibrál. A fiziológiás remegés nem kapcsolódik az SM-es fellángoláshoz, vagy a demielizációhoz és nagyon jól kezelhető gyógyszerekkel.

Néhány ember tapasztalhatja az állkapocs, ajak, vagy nyelv remegését, mely befolyásolhatja a hatékony beszéd képességüket. Az ilyen állapot kezelését segítő terápiák egy későbbi, csak a beszéd nehézségeknek szentelt fejezetben kerülnek megtárgyalásra.

Az SM-es pácienseknél tapasztalt remegést számos különböző irányból lehet megközelíteni. A kezelések magukba foglalják a fizikoterápiát, a segítő és adaptív eszközöket, a gyógyszeres kezeléseket, és a sebészeti beavatkozásokat.

Fizikoterápia

Egy fiziko terapeuta megtaníthat meghatározott gyakorlatokat, hogy növelje a stabilitást. A váll, törzs, medence és csípő gyakorlatok különösen nagy segítséget nyújthatnak, az ezeknél a területeknél, jelentkező remegéseknél történő segítésben.

A „mintázás” gyógytornászok által gyakran alkalmazott módszer az izomkontroll és fejlesztés elősegítésére. Ez a módszer ismételt mozdulatokat alkalmaz az izomkoordináció javítására. Ahogy a páciens ismétli ezeket az irányított mozdulatokat, a gyógytornász egyre növekvő mértékű ellenállással segíti a mozgások megerősödését. Fokozatosan ezek a mozgások automatikussá válnak, és ez csökkentheti a remegést.

Súlyok

Extra súlyt rögzítve egy végtagra, különösen a bokára vagy a csuklóra elősegíti a jobb kontrolt. Azt feltételezik, ez azért fordul elő, mert több izom szükséges az extra súlyok felemeléséhez, és ez segít a remegés legyőzésében. Szintén növeli az agyba visszaküldött szenzoros információk mennyiségét. Időnként extra súlyok adása a végtagokhoz rosszabbodást eredményez az agytörzsi remegés állapotában.

A háztartási eszközökhöz erősített extra súlyok könnyebbé tehetik ezek kezelését és irányítását. Ezek az eszközök magukba foglalják, a tollakat és ceruzákat, az evőeszközöket, a keféket, a botokat és a járássegítőket. Az egyéb ház körül található anyagokat és készülékeket szintén át lehet alakítani könnyen megmarkolható fogantyúkkal, és csúszásgátló felületekkel, melyek megkönnyíthetik a remegéssel küszködő beteg tevékenységét.

Ortopédiai eszközök

Amikor egy remegés elég jelentőssé válik ahhoz, hogy megzavarja az ember teljesítőképességét, az érintett ortopédiai eszköz viselését választhatja, az érintett terület immobilizálására. Speciális keretek és merevítők állnak rendelkezésre egy izület mozgásképtelenné tételére, megakadályozva a véletlen mozgásokat, lehetővé téve viselője számára a kontroll visszaszerzését.

A kar és kézmerevítők jól működnek, és akkor kell csak használni ezeket, amikor olyan feladatot kell végrehajtani, mint a munka vagy az evés. A láb és a boka merevítők lehetővé teszik viselőjük számára a biztosabb járást. Merevítők a fej és a nyak stabilan tartásához szintén beszerezhetők.

Gyógyszerek

Tudva, hogy a remegést fokozhatja a stressz vagy a szorongás, időnként nyugtató hatású gyógyszerek szedését írják elő. A hydroxyzine (Atarax^®, Vistaril^®) egy nyugtató és antihisztamin, mely csökkenti a remegést a beteg relaxálásával és oldja a stresszt, mely kiválthatta a remegést.

A clonazepam (Klonopin®) hasonló módon fejti ki hatását, mint a hydroxyzine. Az orvosnak elővigyázattal kell meghatároznia azt az adagot, mely hatásos, de még nem szedálja túlzottan a pácienst. Ez a gyógyszer toleranciát és függőséget is okozhat.

A propranolol (Inderal^®) egy bétablokkoló, egy olyan anyag, mely blokkolja az idegimpulzusok áramlását bizonyos, „béta rostként” ismert idegek mentén. Általában magas vérnyomás vagy angina gyógyítására szokták alkalmazni. A propranolol általában csak a fiziológiás tremor gyógyítására hatásos. Az adagok alacsony dózissal kell kezdeni és fokozatosan emelni, míg az optimális szintet elérik.

Az amantadine (Symmerel^®) segít a tremorok csökkentésében néhány embernél. Ennek a gyógyszernek vannak bizonyos vírusellenes tulajdonságai is, és időnként a szklerózis multiplexes személyek kimerültségének csökkentésére is használják.

A baclofen (Lioresal^®) egy a szklerózis multiplexes görcsök kezelésében gyakran alkalmazott gyógyszer. Szintén segíthet a remegés lelassításában is, de az adagok gondosan kell ellenőrizni, mivel a baclofen mellékhatása a gyengeség lehet.

Az isoniazid (INH) a pyridoxine-al együtt a tuberkulózis gyógyítására alkalmazott gyógyszer, szintén segítséget nyújt a testtartással összefüggő súlyos remegések kontrollálásában. Sajnos az isoniazid nagy adagjaira van szükség a hatásossághoz, és ez máj toxicitást okozhat. Számolva ezzel a veszéllyel, ezt a gyógyszert csak különleges esetekben szabad használni, és a májfunkciót rendszeresen ellenőrizni kell.

Egyéb a tremor kezelésére használható gyógyszerek, közé tartozik a primidone (Mysoline^®), és az acetazolamide (Diamox^®). A primidone egy görcsoldó gyógyszer, az acetazolamide egy vízhajtó. Mindkettő rendelkezik olyan tulajdonságokkal, melyek csökkenthetik a remegést néhány esetben.

Thalamothómia és köztiagy stimuláció

Mint nagyon sok egyéb SM tünetnél, a sebészeti beavatkozás lehetőségét csak akkor veszik számításba, amikor az állapot nagyon súlyossá és krónikussá válik, és a kezelés egyéb lehetőségeit már kimerítették. Thalamotómiát lehet végrehajtani a krónikus agytörzsi remegés enyhítésére. Ez a sebészeti beavatkozás átvágja, vagy megfagyasztja thalamusz mirigyet annak érdekében, hogy elpusztítsák a mirigynek azt a részét, mely a remegést okozza. A thalamotómia egyik komplikációja a súlyos dysarthria, amikor a beszéd nehézzé és gyengén artikulálttá válik.

A tehetetlenséget okozó remegés enyhítésére a köztiagy stimulációja is egy másik lehetőség. Ez a folyamat sebészeti úton beültetett elektródákat használ a köztiagy, az agynak a mozgások kontrollálásában segítő részének, stimulálására. Az agy ennek a részének stimulációja csökkentheti, vagy leállíthatja a remegést.