Újabb kétradikálisú jeleket tanulunk, megismerkedünk a mutató névmásokkal és a megszólítás módjával is

Itt az augusztus vége. A nyári forróság lassan véget ér. Bár azt hiszem a forróság egy igazi írnokot sosem tántoríthat el a tanulástól! :) Minthogy a KEMET-en csak igazi írnokokat találunk, tudásszomjuk kielégítésére itt az új lecke! Melyben:

folytatjuk a kétradikálisú jelek megtanulását (már nincs sok!) Megismerkedünk a mutató névmások népes táborával! Végül megtanuljuk, hogyan szólították meg az egyiptomiak egymást (vokatívusz). Bővítjük a szókincsünket is. Akkor hát, lássuk az újabb leckét!

A kétradikálisú jelek 7.   Jel Olvasat Hangzósítás Mit ábrázol (Gardiner szerint) Jelentése (ha "|" jellel kiegészítve áll) js [ isz ] papirusztekercs   ms [ mesz ] három róka bőre összefogva (?) neveknél előforduló jelentése: "gyermek", "szülött(e vkinek)" ns [ nesz ] ökörnyelv (?)   Hs [ hesz ] hosszúkás víztároló edény "Hesz-korsó"   Ss [ sesz ] kötél, zsineg   gs [ gesz ] meghatározhatatlan   aq [ ak ] kormorán   sk [ szek ] növényi rostokból készült rongy (?)   mt [ met ] fallosz   mt, mwt [ met ] [ m(v)ut ] keselyű neveknél előforduló jelentése: "anya" Xt [ khet ] faág   st [ szet ] tehénbőr, nyíllal átlőve (de HoremWeb csak úgy hívja, hogy "a balszerencsés mókus")   Némelyek ezek közül a jelek közül önálló szavak, ezeket jelentését a   Szótárban megtaláljátok.

A mutató névmások [ 1 ]   A mutató névmások alakjai   Ez Az Ez később elavult később melléknév lett (közel hozzám) korábbi alakja későbbi alakja később állandó névelővé válik Egyes szám hímnem hieroglif alak ritkábban átírás pw pwjj pn pf; pfjj pfA pA hangzó- sítás [p(v)u ] [ p(v)ui ] [ pen ] [ pef; pefi ] [ pefa ] [ pa ] Egyes szám nőnem hieroglif alak átírás tw twjj tn tf tfA tA hangzó- sítás [t(v)u ] [ t(v)ui ] [ ten ] [ tef ] [ tefa ] [ ta ] Többes szám hieroglif alak   átírás nw nn nf nfA nA hangzó- sítás [n(v)u ] [ nen ] [ nef ] [ nefa ] [ na ] A táblázatból látható, hogy a különböző nemeket illetve a többes számot a p, a t és az n mássalhangzók jelölik.  A mutató névmások általában a szó mögött állnak! Kivéve a többes számot és az utolsó pA, tA, nA alakot, ami az újegyiptomi nyelvben a névelő szerepét tölti be. Nem lehet azonban éles határt húzni arra vonatkozóan, hogy pontosan mikor is alakultak át névelővé. Vannak olyan szövegek, mint például a Hórusz és Széth története, amikben vegyes a nyelvtan. Így aztán jóformán minden nyelvész máshol húzza meg a klasszikus és az újegyiptomi nyelv közötti határt. Azt hiszem, nekünk most az a legfontosabb, hogy tudjuk, ez az alak névelővé vált az idők folyamán, aztán ha majd valaki odakerül, hogy szöveget fordítson, tudni fogja, melyik alakot használja. Elárulja a lelőhely, a kor, a kontextus. Ezenkívül a pf, tf, nf, pfA, tfA, nfA alakok is megelőzik a főnevet! A pw-t leginkább személyek megjelölésére használták: Ra pw Ré az / Ő az, Ré. A vallási szövegekben a pw, tw forma inkább a pwjj, twjj alakban fordul elő, és jelző szerepét tölti be a mondatban. [ 2 ] nTr pwjj aA ez a nagy isten / eme nagy isten Ezt a jelzői jelentést mi a magyar fordításban nem tudjuk visszaadni, megjegyzem az angol sem. Onnan tudjuk, hogy melléknévi alakú lett, hogy a szó végén ott találjuk a dupla iodh-ot , ami a melléknevek képzője. De ezzel részletesebben majd a 10. leckében foglalkozunk, addig érjétek be ennyivel! :) Néha egyes újbirodalmi feliratokon, első sorban azokon, amelyeknél kifejezetten cél volt, hogy dekoratív legyen, a pA és a tA névelő így is előfordulhat: , Figyelem! A pf, pfjj, tf későbbi alakjai: pfA tfA, nfA. Ne felejtsétek le a szó végéről a kis út determinatívumot! Ne is kérdezzétek, miért írták oda, fogalmam sincs, de kiírták az biztos! [ Azért természetesen nem ennyire egyértelmű a dolog, hiszen az egyiptomi nyelvről van szó! Szóval: A nfA alakok helyesek lehetnek az utacska determinatívum nélkül is (a jegyzeteim itt Luft Tanár Úrra hivatkoznak); előfordult, hogy az egyiptomiak is lehagyták. Alapelv, hogy ne felejtsük le, ez így igaz; de ha előfordul, az sem baj. ]

A vokatívusz [ 3 ] Az egyiptomi vokatívusszal, vagyis a "megszólító móddal" nem lesz sok gondunk. Két formában fordul elő a mondatokban: 1. Főnév formában szólítjuk meg az illetőt: sDm rk n=j, hAtjj-a Figyelj rám, (ó) hercegem!  [ 4 ] 2. Illetve a vallási, vagy félig-meddig vallásos tárgyú szövegekben  az – j fordul elő. J nb snD Ó, félelem ura….  [ 5 ] Ennek másik formája a hA; sokkal ritkább. Ugyanazt jelentik, de ez utóbbit ritkábban használták, azért említettem meg, hogy ha valaki találkozna vele a későbbiekben, tudja, miről is van szó. hA sS Nbsjj Ó, Nebeszi írnok….  [ 6 ] A vokatívusz helye a mondatban A vokatívusz a mondatban két helyen lehet: 1. A mondat elején - Az j mindig ott áll! 2. A mondat végén.

Szótár Átírás Hieroglif alak Szokásos hangzósítás Jelentés hAtjj-a [ hatia ] herceg, vezető snD [szenedzs ] félelem Haq [ hak ] elfoglal jmntjj [ imeneti ] [ ameneti ] nyugati jmnt / jmntt [ imenet ] [ imentet ] [ amentet ] nyugat jAbtjj [ iabeti ] keleti jAbt [ iabet ] kelet jAbjj [ iabi ] bal kéz wr [ v(u)er ] nagy, fontos, sok kAS [ kas ] Kús, Aithiópia jrtt [ irtet ] tej mnw [ menu ] emlékmű (lehet, hogy innen származik az angol monument, vagy a latin eredetű monumentális szó? - HoremWeb közbekotyogása) mnmnt [ menmenet ] marha (nyáj) rmT [ remetj ] ember(ek) rd [ red ] láb nHH [ neheh ] örökkévalóság tAS [ tas ] határ mr [ mer ] piramis jt [ it ] búza, mag Xt [ khet ] test XAst [ haszet ] idegen ország Xr [ kher ] alatt, visz, cipel mint prepozíció aq [ ak ] belép zj; s st [ szi ] [ zi ]  [ szit ] [ zit ] Férfi, ember nő