Immáron negyedik alkalommal köszönthetlek Benneteket! Hogy szalad az idő! Lassan mindenkiből írnok lesz! :) Persze, ehhez még nagyon sokat kell tanulnunk, éppen ezért nem is szaporítom a szót, vágjunk bele a következő leckébe!
HoremWeb volt oly kedves és felhívta figyelmemet egy apró elmaradásra: nem beszéltünk még a hangzósításról. Vagyis a lényegről, hogy hogyan mondjuk ki az egyiptomi szavakat. Tehát ezt a hiányosságot most pótolom. HoremWebnek pedig köszönöm a figyelmét és arra kérek mindenkit, hogy ha valami hasonló (de lehet ettől gyökeresen eltérő is!) kérdése van, bátran írjon nekem, vagy a Kemet szerkesztőinek.
A hangzósítás mellett mai leckénk is tartogat néhány kétradikálisú jelet. Bizony, sokan vannak! Remélem, hogy mára mindenki megtanulta az előzőket!
Aztán beszélünk a személyes névmásokról és használatukról, valamint ezek kapcsán az egyiptomi mondatszerkezetről, az ún. sDm.f formáról.
Végül pedig a házi feladat sem maradhat el, és az új szavakat is szótárba rendeztük.
Mielőtt ténylegesen belekezdenénk a tanulásba, szeretnék mindenkinek Boldog Új Évet kívánni! Igaz, hogy mi egyiptológusok máskor ünnepeljük az Újévet, de azt hiszem egyet értetek velem abban, hogy ilyen bulit nem lehet kihagyni! :)
Hangzósítás
Már említettem, az első leckében, hogy az egyiptomiak nem írtak magánhangzókat, így tehát az a (áin), A (aleph), j (iod), w (waw) hangok sem magánhangzók! De igazándiból nem is mássalhangzók, hanem valahol a kettő között állnak. Ez az, amit félhangzónak hívnak. Az egyiptomi szavak egy részének kiejtését a kopt nyelvből következtették ki, ami természetesen nem volt minden esetben célravezető, nem szabad megfeledkeznünk a közben eltelt százévekről! A fennmaradó szavak többségét mindenki "kedve szerint" ejti ki, egyetlen megállapodás van csak, általában "e" hangot helyettesítünk a mássalhangzók közé.
Így a ház szó, a pr ejtése: per. A fent említett néhány hanggal azonban problémák lehetnek. Az jw kiejtése például változó. Nincs kimondott szabály arra vonatkozóan, hogy mikor milyen ejtést használunk, erre rá kell érezni. Az jw esetében, lehet "iu"-a kiejtés (én is ezt használom) de hallottam már "ju"-nak is, ami egyáltalán nem helytelen. A waw-ot (w) ejthetjük v-nek is. Az a-hangzókat (a, A) egyaránt á-nak ejtjük, az aleph (A) eredetileg enyhe zárhang volt, míg az ájin (a) torokhangnak felelt meg. Ez az a hang, amit ember fia nem tud kimondani, ez is bizonyítja az egyiptomiak isteni eredetét! :))))
És ott van még négyféle "h" hang! Az általunk használt h-nak leginkább a "sima" "h" felel meg: h. A "pontos" h (, H), ennél jobban hallható, talán olyasmi, mint a méh szavunk. A "félkörös" h (, x) a legkeményebb h, leginkább hörgéshez hasonlítható. Az "aláhúzott" h (, X) ennél gyengébb, a német ich szóhoz lehet hasonlítani. Azok kedvéért, akik nem tudnak németül, ennek a h-hangnak a képzésekor az ajkak változatlanul maradnak, tehát, mondd, hogy "í"! És most mondd, hogy "h", úgy hogy ne mozgatod az ajkaidat! Na, valahogy így hangzott az "aláhúzott" "h" is! :))
A kétradikálisú jelek 3.
Jel |
Olvasat |
Hangzósítás |
Mit ábrázol (Gardiner szerint) |
Jelentése (ha "|" jellel kiegészítve áll) |
|
mj |
[mi] |
Szállításhoz hálóba fogott edény |
mint, hasonlóan |
|
tj |
[ti] |
mozsártörő |
? |
|
wa |
[(v)uá] |
egyhorgú szigony (one-barbed harpoon) |
egy, egyetlen |
|
xa |
[khá] |
domb mögött felkelő nap |
felragyog, felkel, megjelenik |
|
rw |
[ru(v)] |
? |
oroszlán |
|
jw |
[ju(v)] |
újszülött kecskegida (hartebeest / bubalis) |
? |
|
mw |
[mu(v)] |
hullámzó vízfelszín |
víz |
Némelyek ezek közül a jelek közül önálló szavak, ezeket jelentését a Szótárban megtaláljátok
A személyes névmások
Az egyiptomi, klasszikus nyelv háromféle személyes névmást használt: a rag-névmást, a függő-névmást és a független-névmást. Természetesen mind az alakjuk, mind a használatuk eltérő volt. A következő három leckében mindegyikkel meg fogunk ismerkedni.
A rag-névmások (más néven szuffix-névmások) |
Egyes szám |
|
Többes szám |
Hímnem |
Nőnem |
Átírás |
Hangzó- sítás |
Névmás |
Átírás |
Hangzó- sítás |
|
j |
[ i ] |
Első személy |
|
n |
[ (e)n ] |
|
|
k, T |
[ (e)k, (e)tj ] |
Második személy |
|
Tn |
[ tjen ] |
|
|
f, s |
[ (e)f, (e)sz ] |
Harmadik személy |
|
sn |
[ szen ] |
A rag-névmások használata
A rag-névmások, vagy más néven szuffix-névmások igék, főnevek illetve a ragozható nem-enklitikus partikulák (nem kell megijedni, ha ott lesz az ideje, mindenki megtudja mik azok a partikulák, de azért elárulom, hogy egyet már ismertek közülük, az jw-t) után egyaránt állhatnak. Igék után a mondat cselekvőjeként szerepelnek, főnevek után birtoklást fejezhetünk ki velük.
Az igék után az átírásban ponttal választjuk el a szuffixum-névmást, ezzel jelezve, hogy nem az igéhez tartozik a jel.
A főnevek után, mint már említettem birtoklást fejezhetünk ki, például a ház - pr ragozása így nézne ki:
Bizonyára feltűnt, hogy ebben az esetben a főnév után = jellel jelezzük a névmást.
A szuffixumok továbbá állhatnak a már megismert prepozíciók (elöljárók) után is.
Példa
|
|
r.f |
n.f |
hozzá |
neki |
Ezeknek a pontos jelentése természetesen a mondattól és a prepozíciótól függ.
Az un. sDm.f forma
Ez a kifejezés egy egyiptomi mondatszerkezetet jelöl. A sDm az igére vonatkozik, lehet bármely ige, az f pedig a mögötte álló szuffixumra, vagy más néven rag-névmásra.
A mondat képzése a következő:
az ige + rag-névmás vagy névszó + többi mondatrész
Példa
Ő felkel a horizonton
wbn.f m Axt
A mondatok ilyenkor mellérendelő és alárendelő viszonyban is állhatnak a főmondattal. Ez viszont egy másik lecke témája lesz. A sDm.f típusú mondatokat jelen idővel szokás fordítani, természetesen mint minden esetben, itt is a szövegkörnyezet a mérvadó!
Szótár
Átírás |
Hieroglif alak |
Szokásos hangzósítás |
Jelentés |
dpt |
|
[ depet ] |
csónak |
grh |
|
[ gereh ] |
éjszaka |
xa |
|
[kha] |
felragyog, felkel, megjelenik |
xd |
|
[ khedzs ] |
lefelé hajózni dél felé hajózni |
xm |
|
[ khem ] |
ige: nem tud valamit, nem ismer valamit mn: tudatlan |
hrw |
|
[ heru ] |
nap, nappal |
jaH |
|
[ jáh ] |
Hold |
mAA |
|
[ máá ] |
lát |
mj |
|
[mi] |
mint, hasonlóan |
mw |
|
[mu] |
víz |
njwt |
|
[ niut ] |
város |
rx |
|
[ reh ] |
tud valamit |
rSwt |
|
[ resut, resvet ] |
fn: örvendezés, boldogság, ige: örvendezik |
rw |
|
[ru(v)] |
oroszlán |
sxr |
|
[ szekher ] |
terv, ötlet |
sS vagy sXA |
|
(Később még visszatérek rá, mert az olvasata problémás) |
fn: írnok, ige: ír |
ta |
|
[ tá ] |
föld, ország |
wa |
|
[(v)ua] |
egy, egyetlen |
wbn |
|
[ v(u)eben ] |
felkel felemelkedik (nap, Ré) |
w | | |