Az írnok problémái, még újabb kétradikálisú jelek, függő névmások, és a rég várt partikulák |
Ismét köszöntök mindenkit a KEMET online nyelvsulijában! Bocsi a decemberi kihagyásért, de ahogy azt már HoremWeb is mondta, elért minket (ÉSzAH-ot és engem) a rettenetes vizsgaidőszak, és Széth minden dühével tombolt egy hónapig! De túléltük, most ismét három hónap "nyugalmas" időszak következik, így aztán megígérhetem, hogy nem maradtok tanulnivaló nélkül! :)
Nézzük mivel is fogunk foglalkozni mai leckénkben. |
-
Gondolom mindenki nagy örömére újabb kétradikálisú jelekkel ismerkedünk meg. Még van belőlük bőven, de azt hiszem, ezt soha nem lehet megunni. :)
-
Szót ejtünk az "írnok" főnév illetve az "írni" ige olvasási problémájáról (merthogy van ilyen, de ígérem, hogy tényleg csak a lényegre fogok szorítkozni), valamint az írnok szó eredetéről.
-
Folytatjuk a névmások megtanulását, mai leckénkben a függő névmásokat vesszük górcső alá, és a használatukból kifolyólag megismerkedünk néhány partikulával.
-
Természetesen újabb szavakat is megtanulunk.
Akkor hát, vágjunk is bele az 5. leckénkbe!
|
A kétradikálisú jelek 4.
Némelyek ezek közül a jelek közül önálló szavak, ezeket jelentését a Szótárban megtaláljátok.
|
A sS tényleges olvasata, és az írnok főnév eredete
Igaz, hogy mi az írnok, illetve az írni szóra a sS-t tanultuk, de ez így nem teljesen helyes. Az „írni” ige kopt megfelelője ugyanis: chai, cah és ebből visszavezetve, a hangzókat megtartva lehet és kell a korábbi téves olvasatot (sS) korrigálni. Bár Gardiner még a sS olvasatot használja, mára ez a probléma tisztázódott. Az írásmód változatlan marad.
Az egyiptomi nyelvben az írnokokat sXAw-nak nevezték. A szótő a sXA, írni, festeni jelentésű szóra vezethető vissza. Éppen ezért a sXA jelenthet festőt is. Maga a kifejezés eredeti és teljes alakjában (sXA Kd.t) "körvonal kijelölőt" jelentett.
|
A partikulák
Partikuláknak nevezzük az egyiptomi nyelvben azokat a "töltelékszavakat" melyek a mondat jelentését nem befolyásolják gyökeresen, csak árnyalják, színezik annak jelentését.
Két nagyobb csoportra oszthatók:
- Nem-enklitikus, vagy magyarosan mondva bevezető partikulák
- Enklitikus, "simuló" partikulák, amik soha nem állnak a mondat elején!
A bevezető partikulák között vannak ragozhatók, mint az jw és nem ragozhatók is. A ragozhatóság azt jelenti, hogy rag-névmás áll utána.
Partikulák |
Bevezető (nem-enklitikus) |
|
Enklitikus ("simuló") |
Alak |
Átírás |
Hangzó-sítás |
Jelentés |
Alak |
Átírás |
Hangzó-sítás |
Jelentés |
|
jw |
[iu(v)] |
van Főmon- datot kezd Korábbi leckénk- ben már előfordult az "Én a házamban vagyok" mondatban. |
R
A
G
O
Z
H
A
T
Ó |
|
rf |
[ref] |
visszaható partikula ragnévmás- sal fejezi ki a személyt, akire visszahat (magam, magad, stb.) |
|
m-k (A k itt névmást jelöl! A megfelelő alakok haszná- latosak E/3 nőnem, illetve T/2 esetben.) |
[mek] |
lám, íme Általában jövőre vonatkozik. |
|
|
in |
[in] |
csakugyan, tényleg, valóban |
N E M
R A G O Z H A T Ó |
|
Hm |
[hem] |
csakugyan, valóban |
|
jsT |
[iszetj] |
íme |
|
swt |
[sz(v)ut] |
de, másrészről |
|
nn |
[nen] |
Tagadó partikula |
|
gr, grt(t) |
[ger], [geret] |
továbbá, is |
|
jxr |
[ikher] |
így aztán, ezután |
|
tj |
[ti] |
pontosan, íme |
|
wnt |
[v(u)enet] |
E/1 független névmás után (majd tanuljuk): valóban, tényleg, |
A partikulákhoz hozzátartozik, hogy valós jelentésük szövegkörnyezetben érzékelhető igazán, ebből kifolyólag a fentiektől eltérő is lehet.
|
A függő névmások
A függő névmások alakjai
A függő névmások használata
1. Az ige után állva a mondat tárgyát fejezik ki
mA wj sj (Az) ember lát engem.
Megjegyzés: ez cseles! A mA (lát) ige máshogy íródik, ha van utána főnév, illetve, ha maga az ige az állítmány! Tudom, nem igazán érthető, nekem is sok időbe tellett, mire valahogy feldolgoztam Luft tanár úr óráját! Szóval ez egyelőre maradjon így, egy aleph-fel, aztán majd egy másik leckében megemlítem, hogy miért! Igyekszem olyan közérthető lenni, amennyire csak lehet, csak hát a nyelv nem mindig hagyja!
2. Ha az állítmány melléknévi, akkor a cselekvő szerepét tölti be a mondatban
nfr sj Ő (a lány) szép.
3. Csak ez a névmás állhat a partikulák után, cselekvőként
m-k wj m pr=n Íme/Lám, én a házunkban vagyok. (Többes szám első személyű a birtokos!)
A különféle alakok közül mindegyik helyes, azért soroltam fel ennyit, mert ezek mind előfordulnak eredeti szövegekben, nem kizárólag egy formát használtak ez egyes személyekre! Ha a melléknév a mondatban jelzőként szerepel, akkor a jelzett szó mögött áll, de erről még lesz szó!
Szórend
Fontos megjegyezni a szavak sorrendjét is!
Az alapmondat
hAb sS / sXA bAk Az írnok elküldi a szolgát.
Tehát: a cselekvő az ige után áll, és utána következik a tárgy.
1. Tárgy kifejezése névmással
hAb sw sS / sXA Az írnok elküldi őt
Vagyis a függő névmás, mint tárgy (vagyis az "sw = őt"), megelőzi a névszóval kifejezett cselekvőt (azaz az írnokot).
2. Cselekvő kifejezése névmással
A tanultak alapján a cselekvőt rag-névmással fejezzük ki, ami szorosan kötődik az igéhez, így a névszóval kifejezett tárgy csak ez után állhat!
hAb.f bAk Ő elküldi a szolgát (A cselekvő hímnem egyes szám harmadik személyben)
3. A cselekvőt is, és a tárgyat is névmással fejezzük ki
Minthogy a cselekvőt most is rag-névmással fejezzük ki, ami szorosan kötődik az igéhez, a tárgy nem ékelődhet közbe, csak ez után állhat!
hAb.f sw Ő elküldi őt
Remélem, így érthető, és senkit nem zavar az az aprócska hiányosság, hogy nem tudjuk, hova küldi el az írnok a szolgát! :))))
|
Szótár
Átírás |
Hieroglif alak |
Szokásos hangzósítás |
Jelentés |
aHa |
|
[ aha ] |
felemelkedik, feláll |
anx |
|
[ ankh ] |
él |
aSA |
|
[ asa ] |
sok, gazdag |
bAk |
|
[ bak ] |
szolga |
bjn |
|
[ bin ] |
rossz, nyomorúságos Gondolj csak Oszamára! (HoremWeb közbekotyogása) |
Dw |
|
[ dzsu ] |
szomorú, ördögi, rossz |
hAb |
|
[ hab ] |
elküld (tárgyas ige) |
jb |
|
[ib] |
szív |
jkr |
|
[iker] |
tökéletes |
msH |
|
[ meszeh ] |
krokodil |
nb |
|
[ neb ] |
úr |
nb |
|
[ neb ] |
mindegyik, az összes |
nfr |
|
[ nefer ] |
szép, jó, tökéletes |
nsw |
|
[ niszu ] |
király, uralkodó |
sHA |
|
[ szeha ] |
emlékszik |
sj |
|
[szi] |
ember |
TAtjj |
|
[ tjati ] |
vezír | | |