Újabb kétradikálisú jelek, és a partikulák részletesebb áttekintése

Gondolom már mindannyian nagyon vártátok a következő leckét. Remélem sikerült megbarátkoznotok a partikulákkal, de ha nem az sem nagy baj, mert ez a lecke egy kicsit más lesz, mint a korábbiak. Íme:

Folytatjuk a kétradikálisú jelek tanulását, ahogy azt már megszoktátok, de utána nem új anyag következik, hanem visszatérünk egy kicsit a partikulákhoz, mert még sok mindent kell tudni róluk. Természetesen az új szavakat is az eszünkbe véssük.  Remélem, senkit nem keserítettem el! A feladatokat úgy állítottam össze, hogy áttekinthetőek, "magyarázgatósak", problémamegoldók legyenek. Ha pedig ezen is túl vagyunk a következő leckében újabb titkok várnak rátok! De ne szaladjunk ennyire előre, előbb sikerüljön jól a házi feladat! :) Nos, lássuk hát a 6. leckét!

A kétradikálisú jelek 5.   Jel Olvasat Hangzósítás Mit ábrázol (Gardiner szerint) Jelentése (ha "|" jellel kiegészítve áll) nm [ nem ] henteskés   Hm [ hem ] egy vízzel teli kút   km [ kem ] egy másik, vízzel teli kút   gm [ gem ] talán egy állat két bordája   tm [ tem ] szán   jn [ in ] hal   wn [ wen ] sivatagi nyuszi   wn (ritka!) [ wen ] talán virág   mn [ men ] táblás játék   nn [ nen ] sarjadó vízinövény   Hn [ hen ] (gyógy-) növény   xn [ khen ] kecskebőr   xn [ khen ] evező kéz   Sn [ sen ] összehurkolt zsineg   sn [ szen ] kétszálú íjvessző feje   Némelyek ezek közül a jelek közül önálló szavak, ezeket jelentését a Szótárban megtaláljátok.

A partikulák - gyakorlás Ahogy azt már tudjátok, a partikulák a beszéd olyan kisebb elemei, amik a prepozíciókhoz vagy a kötőszavakhoz hasonlíthatóak. Szerepük nem annyira hangsúlyos, de árnyaltabbá teszik a mondatokat, hangulatot adva a mondatnak. Talán csak a tagadó (nn, ) és a kérdő (jn, ) partikula kivétel ez alól, mivel ezek meghatározzák a mondat módját. Kétféle partikulát ismerünk: Nem-enklitikus, vagy más szóval: bevezető partikulákat, Enklitikus, "simuló" partikulákat, amik nem állhatnak a mondat elején.   A már megismert bevezető partikulák a következők: 1.      jw Főmondatot bevezető partikula, fordítása létigeként történik. Néha írták alakban is.   2.       m-k Jelentése: lám, íme. Előfordulhat egyetlen bagollyal írva is (), azonban nagyon ritkán. [ 1 ] Az archaikus írásmódja: - m-k, amit később általános formaként használtak, vagy egyes szám hímnemben. Nőnemben: - mT vagy csak simán - mt Többes számban: - m-Tn, később - m-tn A XVIII. dinasztiától az a (ain) -nal való írás gyakori: - mak A  m-k-nek van egy sajátságos szerepe: olyan tényeket fest le, ami élénken él az ember emlékezetében, de nem feltétlen múlt idő, sőt, gyakran jövőre vonatkozik! Ez a jelentés szövegkörnyezetből derül ki igazán, így itt most ezt nem tudom reprezentálni, hiszen a fordítás az eddigiekkel azonos lenne. Ha nem igei forma áll utána, hanem főnév vagy függőnévmás, arra utal, ami a jelenben történik: mk wj itt vagyok [ 2 ]   3.       - jn Jelentése: valóban, csakugyan, tényleg. A kérdő partikula szerepét is betölti, olyasmi szerepet játszik a mondatban, mint nálunk a kérdőjel, tehát kérdővé teszi a mondatot! Nem kérdőszó! Hangsúlyozza a mögötte álló főnevet, pl. Ő az, aki…. stb. a "ki? mi?" kérdőszóval összekapcsolva a cselekvőre kérdezhetünk vele.   4.       - jsT Jelentése: íme Írásmódja a XVIII. dinasztiától kezdve gyakran - jst, vagy (ritkábban)  - sT. Használata: történések leírására, körülmények bemutatására (amik egy cselekvést kísérnek).   5.       - nn Jelentése: tagadó partikula, "nem" Rövidebb írásmódja:   6.       - jxr Jelentése: így aztán, ezután, és. Írásmódjai: , , Használata: arra utal, ami következni fog.   7.       - tj Jelentése, mint az jsT-nek: íme, lám. Írásmódjai:  , Használata: mindig főnév vagy függő névmás áll utána (a függő névmásokat a következő leckében tanuljuk.)   A már megismert enklitikus partikulák a következők: 1.       - rf Jelentése: visszaható partikula. Használata: Rag-névmással fejezi ki, a személyt, akire visszahat (magam, maga stb.) Írásmódjai: az E/2. alakja: - rk a paradigma szerint, írásmódja azonban lehet: - jrk is. Felszólító mód után gyakori. - rs alakja ritka, általában általánosságban használták: xpr n rs Megtörtént (az) ... [ 3 ] (a partikula nyomatékosít!) 2.         - Hm Jelentése: csakugyan, valóban. Írásmódjai: , Használata: kijelentésekben, ígéretekben, jövőre utaló előrejelzésekben   3.            - swt Jelentése: de. Használata: kijelentő mondatokban az ellentét megjelölésére   4.           - grt jelentése: is, továbbá, eredetileg, de később jelentését vesztette. Fordításban az angol „now”- most áll a legközelebb hozzá. Írásmódja: - jgrt   - grt A XVIII. dinasztiabeli feliratokon fordul elő a - gr.   Használata: elbeszélések kezdetekor, narratíva. A következő kifejezésben: jr grt Most, hogy…   5.        - wnt Jelentése: valóban, tényleg. Írásmódja: (az óbirodalmi nyelvben.) Használata: független névmás vagy igei állítmány után áll. Tudod, tudom, ez még így is száraz egy kicsit, de a most következő feladatokból remélem, hogy mindenki ráérez majd a partikulák használatára, amiknek inkább egyiptomiról magyarra való fordításnál van jelentőségük. Ezenkívül az előző anyagrészekhez kapcsolódva is lesz egy-két mondat, csak hogy ne felejtsetek! :) De előbb lássuk az új szavakat!

Szótár Átírás Hieroglif alak Szokásos hangzósítás Jelentés spr [ szeper ] könyörög, fordul valakihez, kérelmez mAA.t [ maát ] igazság, Maat Dd [ dzsed ] (nem csak igeként, hanem főnévként is szerepelhet, merő véletlenségből a jelentése:) mondás, kijelentés, beszéd Hm=f [ hemef ] őfelsége Hm=j [ hemi ] (én-) felségem (amikor a király magáról beszél) js [ isz ] sír (hely vagy építmény) sbj [szebi ] lázadó kA [ ká ] lélek, ka-lélek ka HqA [ heká ] fejedelem, uralkodó, herceg rnpt [ renpet ] év, esztendő jr [ ir ] tesz, csinál valamit Xn [ kheni ] evez jqr [ iker ] tökéletes (lehet, hogy ezt már írtam, de mi is a tökéletesre törekszünk!)