Mallior Megtartója
Bevezetés
Az elf kalahorák közül Mallior igen kevéssé tárgyalt, ezért sok
esetben félreértelmezett, viszont a különböző írásokban sokszor felbukkanó
alak. Ugyanez vonatkozik követőire is, ezért a megtartó kaszt bemutatásához
egy kis bevezető mindenképpen szükséges.
Malliort két helyen két különböző módon tisztelik; Kránon belül
és Kránon kívül. A kettő nem azonos egymással, és az itt bemutatásra
kerülő megtartó kasztnak semmi köze sincs a kráni elfekhez és a kráni
Mallior-hithez. Kránban azonban az elf harcos és varázsló kasztokon kívül
lehet fejvadász, lovag, de akár boszorkány vagy boszorkánymester is. Az
külvilágban, ahol a játék inkább folyik, Mallior követői három különböző
kasztra bonthatók: a tisztán harcosokból álló Bosszúállókra, avagy
Sereneyákra, Mallior Kiválasztottaira, a prófétaként tisztelt testi-lelki
nyomorékokra, akik már Mallior arcát látják, és végül a Megtartókra,
akik azonban nem azonosak egyik féllel sem.
Mallior Megtartóit (Sereneyáit és Kiválasztottait szintén) hiába
keresnénk Elfendelben vagy Sirenarban. Malliort elfogadják, és mint
kalahorát tisztelik mindkét hazában, de az Éjben Kacagó alapjaiban
különbözik mindattól, amit egy “rendes elf” értékrendnek, életcélnak és
életvitelnek elfogad. Nagyon helyesen szerepel a fontosabb szabálykönyvekben
és világleírásokban, hogy Mallior követői a kiszakadott elfek
közül állnak össze, azok közül, akik ki vannak téve az elf hazákon kívüli
élet viszontagságainak, akik találkozhatnak életük során olyan dolgokkal,
amikbe lelkileg beleroppannak, és az alapvetően életszerető és életet
tisztelő elf vért felválthatja az élet kioltására, de legjobb esetben is a lelki
terrorra való hajlam.
Mallior követői, s így Megtartói is nagyon kevesen vannak.
Szektáik és tagjaik titkosak. A Sereneyák ráadásul mindenben igyekeznek
elhatárolódni a Kiválasztottaktól, nem kívánnak osztozni társaságukban,
céljaikban és módszereikben. Mallior Megtartói másképp látják a dolgokat;
ha kell, felkarolnak egy-egy Kiválasztottat, természetesen egy kalahora
érintését magán viselő elfhez méltó tisztelettel. Erre jó példát találunk
Wayne Chapman Jutalomjáték c. novellájában, ahol egy – nyilvánvalóan
– Megtartó igazgatta az északi nemesurakon vérbosszút álló Sereneyák
és az egy Kiválasztott lépéseit. Szektája bukása után ugyanez a Kiválasztott
később a Karnevál c. regény lapjain magánosan bukkan fel. Ebből
következik, hogy bár a Megtartók “használhatják” Mallior élő fegyvereit,
nem feltétlenül és nem minden esetben tesznek így.
Mallior Megtartói annyiban különböznek a Kiválasztottaktól,
mint egy pap a fejvadásztól, és annyiban hasonlítanak a Sereneyákhoz,
mint lovag a harcoshoz. Természetesen a maguk módján őrültek ők is –
elf szemmel nézve legalábbis biztosan –, hiszen a bosszúállás angyalaivá
váltak, márpedig más elf kalahorák tanításai inkább a csapások elviselését,
a nemes büszkeséget, mintsem a gyűlölködést és véres leszámolásokat
tanítják a Szépek Népének. A Megtartók korántsem annyira bomlottak,
és testileg egyáltalán nem torzak, mint a Kiválasztottak, lelkiekben sokkal
inkább elhivatottak, mint a Bosszúállók harcosai.
A kaszt pontos megértésének még egy záloga van: a hagyományos
értelemben vett lovag, mint nemesi származású birtokúr, mint másokat
születésénél és rangjánál fogva kijáró joggal igazgató-elnyomó hatalom
az elfek között nem létezik. Mallior Megtartói sem lovagok, de többek a
papoknál. Ahogy a kalahorák istenek, de mégsem azok, ahogy a Megtartók
papok, de mégsem azok, úgy Mallior – de csak Mallior – Megtartói is
paplovagok, ha nem is teljesen a szó hétköznapi értelmében. Mallior a
nem-kráni elf világ legharciasabb, mi több, a harcot, mint megoldást
előnyben részesítő hérosza. Az ő esetében ezért van lehetőség a
harciasságról beszélni. Mallior ráadásul népe érdekében önfeláldozó
módon hatolt be Ediomad tárnáiba, legendákba, hőskölteményekbe illő
csatát vívni, párbajra hívni a legrettegettebb aquir Valóvérűeket, és diadalt
aratni, vagy hősként halni meg. Mallior megítélésében ezért ez az eszme
központi szerepet kell, hogy kapjon. Természetes, mint minden mást,
sokféleképp lehet értelmezni, így lehetséges, hogy a Kiválasztottak
tetteiben és cselekedeteiben a leghalványabb nyomát sem lehet felismerni
a lovagi eszményképek erényességeinek.
A Megtartók azonban a hagyományok szerinti módon értelmezik,
életüket és halálukat ezért nem tehetik akárhogyan. Ez az a pont, ahol
paplovaggá válnak, még ha nem is azok: becsületességük, erényességük,
eltökéltségük, vezetői rátermettségük, fellépésük és megjelenésük,
fegyvereik és felszereléseik, az igazságosság és az egyenlőség érdekében
elkövetett (legritkább esetben élet kioltásával végződő) tetteik
tulajdonképpen mind-mind az emberek lovagkép-ideáljait mintázzák. Ez
a hasonlóság persze nem szándékos, merőben a véletlen szülte, ám nem
szabad figyelmen kívül hagyni.
Ennyi bevezető után következzen Mallior megtartóinak leírása
Leírás
Thulúviel társának Megtartói az elf Bosszúálló szekták kitüntetett
tagjaiként, és azokkal szorosan együttműködve igyekeznek igazságot
szolgáltatni, és elégtételt venni a népükön esett sérelmekért. Minden egyes
bosszúálló szektában van legalább egy megtartója az Éjben Kacagónak,
nem ritkán a közösség szellemi vezetőinek posztját foglalják el. Harcos
fegyverforgató társaikhoz hasonlóan hol magánosan, hol több Sereneyával
együtt indulnak egy-egy küldetésre. A felderítői munkával ellentétben a
Titkos Várossal való kapcsolattartási teendőket gyakran vállalják magukra.
Olykor, főbenjáró vétség, és kemény ellenfél esetén több Megtartó indulhat
útnak több Serenya – és esetleg egy Kiválasztott – kíséretében. Ez ritka
alkalmaktól eltekintve Mallior Megtartói irányítják a közösséget, a
felderítők és hírvivők beszámolói alapján összehangolják a harcosok
munkáit, kiosztják a feladatokat, megszervezik az akciókat.
Habár nem minden esetben ők a szekta vezetői, a Megtartók azok,
akik ismerik azon testileg-lelkileg megnyomorodott Kiválasztottakat, akik
már meglátták Mallior arcát, akik a tökéletes élő fegyvert jelentik a
Bosszúállók számára. Míg maguk a Sereneyák élesen elhatárolódnak
ezektől a Küldöttektől, a Megtartók ismerik búvóhelyeiket, ismerik
kilétüket, és a kalahora által megérintett, kiválasztott keveseknek kijáró
tisztelettel bánnak velük. A Megtartók számára Mallior Küldöttei jelentik
a cél érdekében szentesített eszközt.
Ettől eltekintve alig különböznek a többi Bosszúállótól. Habár
megtehetnék, nem (vagy nagyon ritkán és indokolt esetben) élnek a
rangjuk biztosította lehetőségeikkel, amelyek minden, a megkülönböztetett
bánásmódban részesülő személyek elnyerhetnek. Együtt laknak szektáik
harcos tagjaival, együtt étkeznek, együtt alszanak. Jó vezető módjára
testvériesen osztoznak a Sereneyákkal jóban és rosszban. Nem kétséges,
hogy ezért képesek társaik a halálba is követni őket.
Mallior Megtartói lelkiekben és mentalitásban sokban hasonlítanak
az idealizált lovagokhoz és paplovagokhoz: szigorú szabályok és
regulák határozzák meg életük mindennapjait, évezredes kódexek
tartalmazzák a bűnök lajstromát és megtorlásuk kívánatos módjait, a
kiválasztottakra jellemző kiszámíthatatlansággal és őrülettel ellentétben
rendezett, rendben tartott, elfekhez méltóan teljes életet élnek, a vétkesek
életét csak a legritkább esetben veszik el, megtorlásaikban érzelmi szálak,
erkölcsi mondanivalók húzódnak meg és bukkannak napvilágra. Ha a
jobb megértés miatt hasonlatot keresünk, rendjük és életük a pyarroni
Uwel szolgálatában álló harcosok és lovagok mintáját követi.
Természetesen hiba lenne bármilyen elfet és bármilyen elf cselekedetet
emberi értékrenddel, emberi mintájára megítélni. Mindenesetre tény, hogy
Uwel lovagjai, paplovagjai és Mallior Megtartói a maguk külön-külön
területén többé-kevésbé hasonló elvek szerint élnek és viselkednek.
Bár aktív tagjai a Bosszúállóknak, nem azonosak a Sereneyákkal.
A Sereneyák a szekták katonái, harcosai, önálló vagy csoportos akciókra
mesterien kiképzett tagjai. A Megtartók nem, vagy nagyon ritkán, indokolt
esetben vesznek részt azokban a terepet és helyszínt előkészítő, megtisztító
feladatokban, amelyek a Sereneyák feladatainak oroszlánrészét képezik.
Az Éjben Kacagó Megtartói sok esetben egy sorral az előttük “takarító”
Sereneyák után haladnak, az ő feladatuk a megfigyelés, az eligazítás, a
2
zajtalanul és csendben fejvadász-módra osonó Bosszúállók mozdulatainak
összehangolása. A Megtartó sok esetben fajsúlyosabb, komolyabb, rangban
és vétségben kiemelkedettebb ellenfélre vár, a főbűnösök alantasaival
vajmi ritkán foglalkozik.
Mallior Megtartói leplezés nélkül, emelt fővel, a bosszúállás és
megtorlás angyalaiként lépnek színre. Szinte lovaghoz méltó módon,
egyenlő esélyek biztosítása mellett győzik le ellenfeleiket – ha csak lehet,
inkább lelkiekben, mint testileg. Amennyiben a vétség és a vétkes személye
a véres leszámolást nem indokolja, megelégszenek a leckéztetéssel.
Megtartói mivoltára, kiemelkedettségére büszke elf, aki maga Mallior –
ha nem is a fegyvere, de - kinyújtott karja.
Éppen ezért Mallior Megtartói nem osonnak, nem lopóznak, a
belső lelki tűzön kívül semmi sincs belőlük a Sereneyák harcos-fejvadász
szerepéből. Inkább lovagokra, szakrális varázshatalmuk miatt paplovagokra
hasonlítanak. Nem szabad azonban emberi szemmel mérni
lovagságukat: erényességükben, igazságosságukban és önzetlenségükben
nemesek-lovagok, nem módszereikben vagy eszközeikben. Ezt tükrözi
fegyvertáruk is.
Mallior Megtartóinak jelleme nem lehet Élet, viszont tartalmaznia
kell a Halált. A fentiekből következően kézenfekvő választás lehet a Rend
– Halál párosítás. Káosz jellem első helyre való felvevése indokolatlan,
hiszen Mallior Megtartóinak számos olyan vonásai vannak, amelyek
következetes, átgondolt, szabályok közé sorolt életet követel meg.
Ajánlott irodalom:
Summarium 53. o. (a kiszakadottakról),
58. o. (Malliorról, mint kalahoráról),
61. o. (Megtartó főkaszt), 65. o. (Sereneya)
Wayne Chapman: Jutalomjáték, Karnevál I-II.
Fegyvertár és vértezet
Mallior Megtartói gyakorlatilag bármilyen fegyverrel
harcolhatnak, de ha csak tehetik, a tradicionális elf fegyvereket részesítik
előnyben. A levéltőr mellett elsődleges fegyverük a rövidebb pengéjű,
|