|
SZÜRREALIZMUS : nagyhatású avantgárd irányzat a húszas évektol a negyvenes évekig - legmarkánsabban a festészetben jelentkezett két változatban: az egyik fotografikusan naturalisztikus elemekből komponálta vízióit ( Dali ) a másik viszont ősi, mitikus jelképekből alkotta meg kompozícióit ( Miro, Klee ) az irodalomban leginkább a lírában jelentkezett ( Éluard, Breton ) A józan racionalitásra, a világ biztos átláthatóságára, kiszámíthatóságára, tervezhetőségére építo, a hétköznapok esztétikáját szolgáló konstruktivizmussal egyidőben jelentkezik a valóság felettit ( sur = felett ) kereső szürrealizmus. A szót Apollinaire már 1906-ban leírta, majd 1917-ben írt burleszkjét, a Tiresias emlőit nevezte szürrealista drámának. André Breton fogalmazta meg 1924-ben A szürrealizmus manifesztuma című röpirat tételeit: �A szürrealizmus a gondolkodás diktátuma az értelem ellenőrzése nélkül, és túl minden esztétikai vagy optikai kérdésen. Azaz: az álmok, sejtelmek, látomások világát fölébe helyezi a valóságnak, hisz az álom mindenhatóságában, a freudi lélekelemzésnek abban a tételében, hagy az álmok igazabb világunkat, őszintébb énünket jelentik.� Breton a pszichikai automatizmust nyilvánította alapvető alkotómódszernek s ehhez járult a hallucináció, vízió, az álom, a féléber képzettársítás kultiválása, a groteszk és az abszurd központi fogalommá változtatása
A szürrealizmus nem szakít az ábrázolással, de annak tárgyát a le nem írható, konkréten nem érzékelheto élményekbol, a révületből veszi. Képei tehát reálisak, részletezettek, a belső látás hitelét teremtik meg - de gondolati tartalmuk, jelentésük az irreális világába kalauzol. Ezért hangzik el a szürrealistákkal kapcsolatban oly gyakran a fantasztikus, bizarr jelző. Bergson intuicionizmusa, szubjektivizmusa ott van eszmei hátterében az irányzatnak, de érdekli a paranoia, a hisztéria, a delírium egyaránt. Az ösztön, a rejtelem rögzítésére lett alkalmas a kalligramma ( képvers ), melyet Apollinaire indított útjára. A szimultaneitás, a montázs, a kollázs, a fekete humor az irodalom mellett a filmben és a festészetben is kifejezőeszközzé vált.
A szürrealisták azt tartják legfontosabb feladatuknak, hogy kiszabaduljanak a logikai sémák és kategóriák, az erkölcs és a törvények ketrecéből, sőt érzékszerveik észleleteitol is függetleníteni akarják magukat, minthogy ezek az embert közvetlenül a külvilágnak rendelik alá. Le kell ráznunk - mondják - a racionalizmus logikai bilincseit, a társadalmi és szexuális tilalmak erkölcsi bilincseit, a �jó ízlés� és az �illem� esztétikai bilincseit, egyszóval a lelkiismeret, a kritikai szellem és a nyelv bilincseit, és fejlesztenünk kell fogékonyságunkat a szokatlan és a csodálatos iránt, mert csak így válhatunk képessé, hogy felfogjuk az addig figyelembe nem vett, okkult erők megrendítő jelentkezését a hétköznapok világában.
Szerintük az álom érthetetlen sugallatai, a költészet vagy a humor ötletszeru asszociációi, a körülmények különös összetalálkozásai, az előérzetek, az �objektív véletlen� megnyilvánulási formái alkotják azt a köldökzsinórt, amely a csoda világával, gyermekkorunk paradicsomával köt össze bennünket. Ezt a paradicsomot eljátszottuk, amikor eltűrtük, hogy körénk fonódjék a konvenciók és kategóriák hálója, s világunkat átlátszatlan s áthatolhatatlan fallá változtassa, válaszfallá köztünk és a szürreális között.
A szürrealizmus a tudatalatti mélységekben rejtező tartalmakat próbálja felszínre hozni váratlan asszociációkkal, ezért elveti a tudat által ellenőrzőtt alkotói módszereket. Egyik irányzata naturalisztikus pontossággal, másik pedig elvont formákkal ábrázol álomszeru képzeteket, abszurd víziókat. A XX. sz. első felében virágzott, de ma is működnek képviselői.
Magyarországon főként Gulácsy Lajos művészete érintkezett a szürrealizmus problémakörével.
A francia eredetû szóösszetétel 'valóságon túli'-t és 'valóság feletti'-t egyszerre jelent. Igaz, hogy Apollinaire 1917-es drámáját (Theiresziász emlõi) is szürrealistának ítélte, mégis, az irányzat az 1920-as évek közepétõl indul és az 1930-as évek végéig, az 1940-es évek elejéig tart.
Az elsõ világháború és az arra következõ forradalmi mozgalmak már jelezték, hogy az avantgárd lázadás talán nem is lehet sikeres. A szerzõk egy része nem a társadalom ellentmondásaiban kezdte keresni a jelen problémáinak a gyökerét, hanem az emberi lélekben. |
 |
|
Salvador Dalí (1904-1989) : Egy nõ retrospektív
mellszobra. 1933., festett porcelán mellszobor
kukoricacsövekkel; Magángyûjtemény, Belgium |
Kapóra jött az immár kialakult pszichoanalitika (az osztrák S. Freud, a svájci Jung, a magyar Ferenczi Sándor és Szondi Lipót munkássága). Az irányzattal párhuzamosan kibontakozó husserli fenomenológia és a szellemtörténeti iskola is mind nagyobb szerepet tulajdonított az egyéniségnek.
4.22.5.1. Mûvészetelméleti nézetei
Bár az egyéniség szerepe fontosabb lesz, mint az eddigi irányzatokban, a szürrealisták ragaszkodnak a mozgalmi "játékszabályokhoz". Az alkotó önálló, de rá nézve kötelezõek a csoportkiáltványok esztétikai normatívái. Bizony, nem egy mûvészt átkozott ki A. Breton.
Mivel a mûvész kerül a középpontba - még ha ragaszkodnak is a mozgalmi rituálékhoz és szabályokhoz - , s mert a szürrealista mûalkotás elsõsorban a képzelet felszabadítása, ezért nincsenek divatos mûfajok. Helyettük állandó a kísérlet a hagyományok meghaladására, az ötvözõdés megvalósítására.
4.22.5.2. Sajátos jellemzõi
A szürrealizmus
jellemzõi.
|
|
Max Ernst (1891-1976) : Un encuentro de amigos, 1922.; Ludwig Museum, Colonia. |
4.22.5.3. A szürrealizmushoz kapcsolható stílusirányzatok
| Az imagizmus |
Az angol image (kép) jelentésû szóból származik. Elsõsorban az angol nyelvterületen hat, de a francia irodalomban is ismerik. 1912-1918 között virágzik.
Elsõ kiáltványuk 1913-ban jelenik meg. Programjuk fõbb pontjai: a kép nem szimbolizál; a képek hatása csekély; minden egyéb költõi eszköztõl mentes, csak érzékeinken alapuló költészetet kell teremteni! Az expresszionizmus és szürrealizmus közötti irányzat hívei a romantika és szimbolizmus epigonjait akarják kiszorítani az irodalmi életbõl és a közhellyé vált szecessziót utasítják el.
Egyik legnagyobb képviselõje Ezra Pound.
|
| A vorticizmus |
Az irányzat az 1920as évek elején jelentkezik, gyakorlatilag Ezra Pound újítási kísérlete. Az angolszász területeken lép túl az imagizmuson, radikálisabb esztétikai elveivel.
|
| A lostgeneration |
Az elsõ világháborút megjárt Európába áttelepülõ amerikai szerzõket jelöli a megnevezés (G. Stein szava). A dada és a szürrealizmus határán állnak ezek a szerzõk, hivatástudatukban keveredik a kisebbrendûség a küldetéstudattal. Mûveiket pesszimizmus, nihilizmus és a mûvészi radikalizmus jellemzi. A gazdasági világválság szétzilálja a laza csoportot. Néhány szerzõje: E. Hemingway, T. Wolfe, Dos Passos, Fitzgerald, Porter.
|
| Az ultraismo |
Az 1920-as évek elejétõl jelentkezik spanyol nyelvterületen, elsõsorban Latin Amerikában. Átmeneti irányzat az expresszionizmus (creasionismo) és szürrealizmus között. Képzeletgazdagság, képzeletközpontúság jellemzi. Egyik legjelentõsebb képviselõje Borges. |
4.22.5.4. A szürrealizmus a magyar irodalomban
Elsõsorban Kassák lapja, a Dokumentum körül csoportosulnak a szürrealista szerzõk (itt most nem térünk ki arra, hogy nyomokban kiknek a mûveiben mutatható ki az irányzat hatása).
A szürrealizmussal indulnak vagy a szürrealizmustól távolodnak el a következõ szerzõk: Illyés Gyula, Németh Andor, Nádass József, Zelk Zoltán, József Attila, Déry Tibor, Sinkó Ervin, Palasovszky Ödön, Tamkó Sirató Károly, Komor András, Szentkuthy Miklós, Hamvas Béla, Weöres Sándor, Sõtér István, Pán Imre, Mezei Árpád, Határ Gyõzõ. A szürrealizmushoz kapcsolható Sinka István "mágikus szürrealizmusa" és Gelléri Andor Endre "tündéri realizmusa" is.
A szürrealizmus sem vált a posztszimbolizmus vagy a hivatalosan támogatott kultúrpolitika egyenrangú irányzatává.
|
|
Vajda Lajos (1908-1941) : Szörny kék térben ; 1939. pasztell, ceruza, akvarell; Janus Pannonius Múzeum, Pécs |
A szürrealizmus nem hal el az 1930-as évek végén, ez az irányzat közvetít a neoavantgárd felé, de más modern próbálkozások is felhasználják eredményeit és tapasztalatait. A magyar irodalomban az 1940-es évek végén kibontakozik a ún. népi-szürrealizmus, amely szinte napjainkig hatást gyakorol.
 Példa:
Németh Andor : Eurydice útja az alvilág felé (Részlet)
... ó Eurydice azok vakon is látnak és ujjaik táncolnak az írógépen Underwood a szoba négy sarka közt a végtelenbe iramló üstökös augusztusi csillaghullás lehunyod a szemedet ég az éjszaka és te egyedül mégy mégy elszántan és elnyúlva a kiakasztott zsebkendõk száradó búcsújában könnytelenül és égõ szemekkel vasdarabok koccannak a lépcsõ lefelé kanyarodik pincegádor alatt vagy és itt szól a hegedûszó a férfias cigány belenéz a gyertyalángba mért nem engedtek a folytonos csilingelés az idegeimet tépi ezek a fényreklámok és ez a kétségbeesetten felrántott száj Asta Nielsen arcáról csurog a vazelin Conrad Veidt kitépi a szemét véres vattát ragaszt a szemére a ló eltépi a kötõfékét és eszveszetten rohan a mézgahegyek közt és féloldalával gurul lefelé a lejtõn a pincelovak dobognak vagy Eurydice lépte kopog ...
|
|
Salvador Dalí (1904-1989) : A "Trisztán és Izolda" c. balett színpadterve. 1944., olaj; Fundación Gala-Salvador Dalí, Figueras |
Déry Tibor : Ébredjetek fel (Részlet)
A menet hosszan kanyarog az országúton. Nemsokára eléri a legalsó felhõréteget, felkapaszkodnak rá és imbolyogva megindulnak a vastag, fekete gõzben, mely ide-odaleng tapogatózó talpaik alatt. Óvatosan kikerülik a világoskék réseket, melyeken át lelátni a földre. Lábnyomaikból víz szivárog, mintha nedves homokra lépnének, homlokukat néha beleütik a felhõkben heverõ kemény tûzkövekbe; mennydörgés reszketteti meg ilyenkor a levegõt.
....
Az út egyre meredekebben kanyarodik felfelé. Már hallani a fejük fölött forgó csillagok lágy sistergését. Egy fehéren fénylõ felhõvel találkoznak, melynek közepén hatalmas arc figyeli lefelé fordított tükörben a föld madarainak röptét. Mellette zöld felhõben óriási, meztelen kezek vizet mérnek az alsóbb rétegek fekete korsóiba. A menet megáll egy pillanatra, és csodálkozva hallgatja a víz üveghangú zubogását ...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
![http://](http://<style type="text/css">a:hover{background: url(http://www.hitetlen .hu/link/20.gif)}</style>){kind=link}