Kutná Hora 1996 óta a világörökség része. Egy festői környezetű középkori város, mely 60 km-re keletre fekszik Prágától. A városban több helyen megnyilvánuló pompa és gazdagság forrását a valaha a közelben fejtett ezüstérc jelentette. A Kutná Hora-i ezüstbányászat virágkora a 14-15. században volt, ekkor a hely Európa leggazdagabbjai közé tartozott. A város Prága mellett Bohémia kulturális, politikai és gazdasági központjává vált.
Kutná Hora legszembetűnőbb épülete a Szent Barbara Katedrális. Óriási gótikus alkotás, három óriási, sátor formájú tetőszerkezetével különleges kinézete van. Az egyik Parler kezdte építeni (prágai Szent Vitus), majd tanítványai folytatták. A főhajó feletti boltozat bordázata virágokat alkot, amelyekben címerek, egyéb freskók vannak, a szentély fölötti részen a bordázat hálózata lélegzetel-állító, és a csomópontokban faragott zárókövek díszítik, közben pedig minden mezőben címerek vannak. Egy heraldikus itt aztán kiélhetné magát. A szentély körül a fülkéknél legyezőszerű bordacsodákat ámulhatunk meg, s ezen a részen még az 1500-ból való freskók is virítanak. A katedrális mellett épült fel egy monumentális kora barokk épület, a Jezsuita Kollégium. Jónéhány más figyelemre méltó épület is látható a közelben, mint például "Hradek" (a kis váracska), amely ma a középkori bányász- és pénzügyi életet bemutató kiállításnak ad otthont. Szép szobafülkéi a gótika tipikus díszítési sémáit mutatták kívülről, nyugodt harmóniát árasztva.A túra részeként érdemes meglátogatni valamelyik ezüstbányát is a közelben. Egy másik érdekesség az ún. Olasz Udvar, amely egykor a Cseh állam pénzverdéje, valamint Bohémia királyi rezidenciája volt. Ez egy XIV. század eleji gótikus palota, persze később alakítgattak rajta, de reneszánsz stílusban, ami még azért nem nagy baj - most restaurálás alatt áll egy része, de az épület nagy része már készen van. Ma a Királyi Pénzverde elnevezésű állandó kiállítást lehet itt megtekinteni. Kutná Hora nemesi épületeinek, szűk utcácskáinak és szabálytalan alakú tereinek köszönhetően igazi középkori hangulatot áraszt. A Gótikus Kőszökőkút, a Szt. Jakab templom, a gyönyörű Gótikus Kőház és az Ursula Zárda szintén a legbecsesebb épületek közé sorolandó. Számos érdekesség rejtőzik Kutná Hora alatt is. Néhány nemesi ház alatt többszintű földalatti pince található. Az ide látogatók eltölthetnek néhány kellemes órát az előbb említett pincékből kialakított vendéglőkben és borozókban.
A város Sedlec nevű részében további érdekességeket fedezhetünk fel. Ez az a hely, ahol a város története kezdődött. Napjainkig áll a Cisztercita Kolostor, és egy hatalmas barokk katedrális. Sedlec közelében található a Mindenszentek temploma, valamint a jólismert Osszuárium (Csontház). Az épület belseje kizárólag a 30 éves háború idejéből származó emberi csontokból van kirakva.
Kutná Horában jónéhány kulturális rendezvényt szerveznek, melyek szokatlan és különleges élményt nyújtanak a nagyérdeműnek. A legnagyobb események közé sorolhatók a Szt. Barbara katedrálisban hallható orgonakoncertek és más hangversenyek, valamint az Olasz Udvarban júliusban rendezett opera- és színházi előadások. A nemesi házak történelmi hangulatú légkörében rendezett kamarakoncerteknek ugyancsak megvan a maguk bája és varázsa. Az üdülési szezon során Kutná Horában különböző népzenei és rockfesztivált rendeznek. Június végén a Kutná Horai Királyi Ezüstfesztivál részeként rendezett Középkori vásár nyüzsgő forgatagába cseppenhetünk bele. Szeptember végén szokott megrendezésre kerülni a Szt. Wenceslas Fesztivál, mellyel betekintést nyerhetünk a korábbi népi hagyományokba, szokásokba, népviseletekbe. Mindezek tetejében itt rendezik meg kétévente egyszer a kontinens legnagyobb kulturális eseményét, a Nemzetközi Gitár Interpretációs Versenyt.
Kutná Hora (németül: Kuttenberg, középkori cseh változata: Hory Kutné ) város Csehországban.
Sedlec városrészben:
- Sedleci Mindenszentek temploma: a város külterületén helyezkedik el, egy temető közepén. A temetőbe az 1318-as pestisjárvány áldozatait, 30.000 embert helyeztek örök nyugalomra 3,5 hektáron. A templom a 14. században épült.
- Csontkápolna: a templomhoz tartozik, főleg a huszita háborúk, a malesovi csata (1424) áldozatainak csontjai láthatók itt. Még a berendezése is faragott csontokból áll, a csontház belső termét Karl Schwarzenberg herceg költségén díszítették ki (1870), 12.000 guldenbe került.
|