Erzsébet királyné és a magyarok
Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés elõmozdításában Erzsébet királyné jelentõs szerepet játszott. Ennek kapcsán került személyes ismeretségbe a kor kiemelkedõ politikusaival, gróf Andrássy Gyulával, báró Eötvös Józseffel, Deák Ferenccel. 1867 februárjában Ferenc József helyreállította a magyar alkotmányt, és kinevezte a felelõs magyar minisztériumot. Ferenc József az osztrákok császára és a magyarok királya lett. A koronázásra 1867. június 8-án került sor, ebbõl az alkalomból a magyar nemzet a királyi párnak ajándékozta a gödöllõi kastélyt. Tíz hónappal a koronázás után Budán megszületett Sisi negyedik gyermeke, Mária Valéria, akit gödöllõi királykisasszonynak tartottak. A bécsi pletykák szerint a kislány atyja Andrássy Gyula, Magyarország miniszterelnöke volt. Hiába akarták bebizonyítani Sisi félrelépését, Mária Valéria nagyon is hasonlított a császárra. A királyi pár magyarországi tartózkodásának – Buda után – legfontosabb színhelye Gödöllõ volt. Erzsébet királyné összesen 6 évet töltött itt – többet, mint Schönbrunnban. Gyakori és hosszú magyarországi tartózkodásai a bécsi udvar örökös nemtetszését váltották ki, a rossz nyelvek megjegyezték, hogy a császárné a legbájosabb vendég a Hofburgban.
Sisi számára a szabadság szimbólumává nemesült a gödöllõi kastély, ahol a természet, a lovaglás, a hosszú séták, s az õt nagy szeretettel befogadó magyarok között mindig otthon érezte magát. Itt minden, ami történt, valójában az õ kényeztetésére szolgált, hiszen imádott népe minden kívánságát, gondolatát elleste, hogy itt soha semmiben se szenvedjen hiányt. Hogy az uralkodó párt az itt-tartózkodása alatt senki se zavarhassa, a kastély elé, a bástyafal köré sûrûn ültettek lombhullató és örökzöld fákat, cserjéket. A király kertje egyszerûbben volt kialakítva, míg Erzsébet királyné oldalán minden az õ igénye szerint készült. Ilyen volt az elõkertbe épített faveranda és folyosó, amelyen rossz idõ esetén is átsétálhatott a lovardába kedvenc lovaihoz. A verandát és a hozzá csatlakozó teraszt szobrok díszítették, az építményt vadszõlõvel futtatták be. E terasz hangulatához szorosan illeszkedett a kis elõkertben kialakított virágágyás, melyet – a királyné érkezését megelõzõen az évszakoknak megfelelõen – kedvenc virágaival ültették be. Ugyanitt temették el a királyné két kedvenc kutyáját, amelyek közül az egyiknek a márványtáblája még ma is látható. A királyné legszívesebben az Alsóparkban lévõ fácánosban sétálgatott, melyet a gödöllõi erdõség gyöngyszemeként tartottak számon. Gyönyörû sétautakkal, kis pihenõházzal ellátva méltán lehetett Erzsébet királyné pihenõterülete.
|