1853 augusztusában lovas kocsi haladt Ischl városka felé. A hintóban egy bajor hercegnő, Ludovika és két szépséges lánya foglalt helyet. Valamennyien fekete gyászruhát viseltek, mégis örömteli szorongással várták, hogy végre megérkezzenek. Gyászolták a család nemrég elhunyt távoli rokonát, de most egy másik rokonhoz, Ludovika nővéréhez, Zsófiához, és annak fiához, Ferenc Józsefhez igyekeztek. A két nővér rég nem látta egymást, hiszen Zsófia osztrák császárné lett, Ludovika pedig Wittelsbach Miksa bajor herceg felesége.
A kocsiban ülő 20 éves Ilona nagy napja ez. Az utazás célja ugyanis nem más, mint Ferenc József, jövendő osztrák császár és Wittelsbach Ilona eljegyzése. A fiatalok csupán gyerekkorukban látták egymást, unokatestvérek, és házasságukkal a Habsburg-udvar a német szövetséget akarta erősíteni az 1848-as forradalmak után. Az elbűvölő, művelt és felkészült menyasszony feszülten ült nem kevésbé feszült édesanyja mellett. Csupán Ludovika kisebbik lánya, a tizenhét éves Erzsébet volt teljesen nyugodt. Ő volt az, akinek nem volt vesztenivalója, akit csak azért hozott magával anyja és nővére, mert éppen nem volt kire hagyni a vadóc, csélcsap leánykát.
Terv szerint megérkezett az ara Ischlbe, csakhogy a házasság soha nem köttetett meg. Ferenc József királyfi ugyanis megpillantotta Erzsébetben az ő kis hercegkisasszonyát; szerelem volt első látásra. Sissi - ahogy családi körben nevezték Erzsébetet - azonnal a császári herceg szívének királynője lett. Ezt a vőlegény egyetlen pillanatig sem rejtette véka alá nem kis megrökönyödésére a császári udvarnak és a bajor családnak. A meglepődés fő oka az volt, hogy Sissit rút kiskacsának könyvelték el tündöklő nővére mellett, és nem is részesült olyan alapos okításban, mint Ilona. Zsófia is megpróbálta lebeszélni fiát, és ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, Ilonához. De Ferenc József félreérthetetlenül jelét adta elhatározásának: az esti bálon virágcsokrot adott át Sissinek, és ez egyértelműen azt jelentette: őt választja. Sissi csak annyit tudott szólni: "Annyira szeretem a császárt! Bárcsak ne volna császár!"

Ez a két mondat bizony egész házasságukat meghatározó két mondat volt. Sissi ténylegesen szerette a férjét, de a császárnő soha nem tudott mit kezdeni terhes pozíciójával. A bajor hegyek közt vadon nőtt ifjú lánynak, aki a természet és a mulatságok nagy barátja volt, most szabályozva lesz élete minden perce a szigorú bécsi protokoll szerint. Sissit nem részesítették olyan gondos nevelésben, mint nővérét, hiszen nem őt szánták császárnénak.

 Sisinek rengeteget kellett tanulnia. Az esküvoig hátralévo pár hónapban pótolnia kellett mindazt, amit a neveltetésben és képzésben elmulasztottak. Ausztria történelme volt a legfontosabb, melyet Majláth János gróf,