Tegyen többet a szívéért!

Nem kell beletörõdnünk abba, ha úgy érezzük, már nem megyünk fel olyan könnyen a negyedik emeletre; ha kapkodva vesszük a levegõt, miután egy kicsit futottunk a busz után. Szívünket is tornáztathatjuk, és fontos is, hogy eddzük: így egy sor szívbetegséget megelõzhetünk! Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága és az ebbõl adódó halálozások száma az európai országokhoz képest kiemelkedõen magas. 1970-tõl az elmúlt évtized közepéig 35 százalékkal nõtt a szívinfarktus okozta halálesetek száma, ami azt jelenti, hogy hazánkban évente mintegy 15 ezren halnak meg szívinfarktusban, és a szív rossz vérellátásából fakadó betegségek következtében még egyszer ennyien. Az összes halálozás felét Magyarországon szív- és érrendszeri betegségek okozzák. Tippek, hogyan õrizheti meg szíve egészségét!

Erõsítsen!

Az egyre fáradó szív idõvel mindjobban veszít erejébõl: egyre gyengébben húzódik össze és tágul, így mind kevésbé fogadja és küldi vissza a vért az izmokhoz és a szervekhez, amelyek egyre kevesebb oxigénhez jutnak. A legkisebb erõfeszítéstõl is – mint a lépcsõn járás – felpörög, és hosszabb ideig tart, míg visszaáll korábbi ritmusa. A rendszeresen edzett szív éppen fordítva viselkedik: hatékonyabban mûködik, több vért pumpál minden összehúzódásnál. Kíméletesebben dobog, a fizikai erõfeszítésektõl lassabban és könnyebben szorul össze.

Számolja ki!

Az emberi szív percenként legfeljebb kétszázhúsz dobbanást bír ki. Ez a teljesítmény azonban a korral csökken: negyvenévesen már nem bírjuk ki ugyanazt a megterhelést, mint húszévesen. Hogy az ön szíve hány dobbanást bír ki percenként, könnyen kiszámolhatja: a kétszázhúszból vonja ki az életkorát! Ha tehát például ön 35 éves, a szíve nem doboghat percenként 185-nél többet, terhelés alatt.

Csak vidáman!

A depresszió tünetei, a szomorúság, a magány, az érdektelenség akár 40 százalékkal növelhetik a keringési betegségek kialakulásának kockázatát. (A mániás depresszióban szenvedõknek 50 százalékkal magasabb az esélyük a szívinfarktusra, mint másoknak.) Ne hagyja elhatalmasodni a depressziót, már az elsõ tünetek jelentkezésénél forduljon orvoshoz!

Relaxáljon!

A stressz, ha csak rövid ideig tart, felpörget, és segít, hogy gyorsabban és hatékonyabban oldjunk meg egy-egy helyzetet. Ennek azonban ára van: a szívritmus, a légzés és a vérnyomás mind felpörög. A gyakori stresszt azonban, ha elkerülni nem tudjuk, ellensúlyoznunk kell! A szívünk megnyugtatására több technika is megállja a helyét: jóga, masszázs, autogén tréning – válasszon!

Le a vérnyomást!

Sokszor a magas vérnyomás az oka a szívinfarktusnak és sok keringési rendellenességnek, nagyon megterheli ugyanis a szívet és az érrendszert. Ezért különösen fontos, hogy rendszeresen ellenõriztesse a vérnyomását. Ha idejében felismerjük, még gyógyszerek nélkül megszüntethetjük a magas vérnyomást! A rendszeres mozgás, a só- és alkoholfogyasztás csökkentése, illetve minél több gyümölcs és zöldség fogyasztása rendkívül hatásos lehet.

Dobja el a cigit!

A dohányzás csökkenti a tüdõ és a szív teljesítményét, és roncsolja a keringési rendszert. Idõvel a cigaretta miatt megkeményednek és gyors öregedésnek indulnak az érfalak. Ezért fontos mielõbb abbahagyni a dohányzást. Ha fogamzásgátló tablettát is szed, azzal még tovább növeli a szívkoszorúér-problémák kialakulásának veszélyét.

Mit együnk?

Évszak szerint minél több friss zöldséget és gyümölcsöt, mint paprika, padlizsán, tök, fokhagyma, zöldbab, édeskömény, saláta, szõlõ, barack, bab, lencse, csicseriborsó.

Kevés és világos húsokat: baromfit, pulykát, bárányt, sok halat

Tejtermékek közül: juh- és kecskesajtot.

Ami nagyon árt

Szakértõk vizsgálatai szerint az alábbi tényezõk fokozzák leginkább a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát: a dohányzás (a magyar lakosság 35%-a dohányzik); a mozgásszegény életmód (a férfiaknak csak 21 százaléka, a nõknek csak 13 százaléka végez rendszeres testedzést);a magas vérnyomás (a lakosság negyedének magas a vérnyomása); a helytelen étkezési szokások: a mértéktelen zsír- és sófogyasztás, illetve a ritka zöldség- és gyümölcsfogyasztás.