Gyomorégés vagy fekély?

Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk” – tartja a közmondás. Jó, jó, de valljuk be, sokan hódolunk a kulináris élvezeteknek. Már, ha nem gyötör utána gyomorégés, az egyéb következményekrõl nem is beszélve. Ha ez csak egy-kétszer fordul elõ, akkor orvoshoz sem fordulunk. Nem ártana pedig, mert a gyomorégés nem tekinthetõ normálisnak még savas étel, éhgyomorra fogyasztott kávé vagy alkohol után sem.

Ha azonban a gyomorégés gyakoribbá válik, nemcsak ég, de már éles fájdalom is jelentkezik – mintha kést szúrtak volna a gyomrunkba –, nyomásérzékeny lesz a gyomortáj, hányinger, hányás gyötör, akkor orvost kell keresnünk.

E tünetek mögött fekélybetegség gyanítható. Jellegzetes a hajnali gyomorégés. Az evés valamelyest enyhíti a panaszokat, majd étkezés után pár órával visszatér a fájdalom, gyomortáji, felhasi, olykor mellkasba sugárzó. E betegségnek leggyakrabban a nyombél, illetve a gyomor nyálkahártyája van kitéve. Egy vagy több területen kifekélyesedik, kisebesedik, ami a nyálkahártya izomrétegére is ráterjed.

A nyombélfekély ötször gyakoribb, mint a gyomorfekély. Ez utóbbi azonban veszélyesebb, mert gyakrabban perforálódhat, magyarán kilyukadhat. Ez aztán hasnyálmirigy-gyulladást, életveszélyes állapotot idézhet elõ. Tehát a fekély következményei, szövõdményei a vérzés (véres kávézaccszerû hányás, illetve fekete szurokszerû széklet), perforáció vagy idõvel rosszindulatú daganat, rák.Szerencsére a szövõdmények csak elhanyagolt esetekben fordulnak elõ. Itt meg kell említeni, hogy a nyombélfekély 30-50 százalékban tünetmentes lehet. (Ma már azonban a Voll-féle módszer és egyéb vizsgálatok birtokában a tünetmentes esetek is kiszûrhetõk, s a komolyabb bajok megelõzhetõk.)

Míg korábban a magas, szikár férfiak betegségének tartottuk a fekélybetegséget, addig már a férfiak és nõk aránya 3:1 lett.

Mi okozza a gyomor- és nyombélfekélyt?

Változatlanul nagy a szerepe a stressznek. A fekélybetegség pszichoszomatikus betegség, amikor a lelki, idegi tényezõk szervi elváltozást okoznak, erre hajlamosítanak. De az életmódnak, a táplálkozási szokásoknak is szerepük van a fekély kialakulásában. Az erõs ételek fogyasztása, a dohányzás, az alkohol önmagában nem okoz fekélyt, de mindenképpen hajlamosít rá.

A tudomány, a genetika fejlõdése már tisztázta a genetikai tényezõk szerepét. A fekélybetegségekre a HLA B 5 antigénnel bírók hajlamosak. Megfigyelték a „0” vércsoport és a nyombélfekély közti összefüggést is.Gyomor-, illetve nyombélfekélyt gyógyszerek is okozhatnak, elsõsorban a szteroidok (mellékvesekéreg-hormon) vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentõk.

A medicina sikertörténetének tartom azonban azt a felfedezést, miszerint a fekélybetegséget mikroba okozza. Ki gondolta volna, hogy az ártatlannak vélt Herpes Simplex vírus – amely egy kiadós ünnepi ebéd után vagy a „valaki után ittam” esetben hólyagocskákat okoz az ajakon vagy az ajkak körül – más belsõ szervi betegedésért is felelõssé tehetõ? Azt meg végképp nem gondolnánk, hogy a tömény sósavas közegben, mint amilyen a gyomornedv, baktérium is élõsködhet. Pedig élõsködik!

Marschal és munkatársa 1983-ban fedezte fel azt a baktériumot, amely fekélybetegséget képes okozni. Ez a baktérium a Campylobacter. Kimutatható vérbõl, szerológiai vizsgálattal, gyomortükrözéssel, nyombéltükrözéssel nyert mintavétellel vagy a Voll-módszerrel. Utóbbiról pedig tudni kell – mint arról korábban is írtam –, hogy kényelmes, gyors, nem jár beavatkozással, és egyben a homeopátiás kezelés azonnal kitesztelhetõ vele. Egyértelmûen kiegészíti, pontosítja a diagnosztikát. Akár elsõ vizsgálat is lehet a fekélybetegség, illetve Campylobacter kimutatásában.

Mára a fekélybetegség kezelése is megváltozott. Már nemcsak pihentetésbõl, diétából, savkötõkbõl, antigastrinból, protonpumpa-gátlókból, majd mûtétbõl áll, hanem a Campylobacter kiirtását célzó ún. eradicatiós kúrából vagy homeopátiából. Az utóbbi, mint tudjuk, a hasonlót a hasonlóval gyógyító, természetes anyagokból készülõ, biofizikailag ható szereket jelenti.