A BIHAR-HEGYSÉG FÕBB LÁTVÁNYOSSÁGAI:

CSODAVÁR (CETATILE PONORULIU ) “Európa leglátványosabb karsztjelensége”, tulajdonképpen nem más mint egy hatalmas, 3 részbõl álló 150 méteres sziklafalakkal körbevett katlan (sziklagödör),amely a barlangok tetejének (töbrök) beszakadása révén jött létre. A Glavoi réttõl kb. félóra alatt elérhetõ. Itt jelennek meg a pádisi források vizei, hogy rövid barlangi szakasz után ismét a föld mélyen haladjanak tovább a Galbina felé. A katlanba való lejutás korábban létrák segítségével történt, 2002 nyarán a balesetveszélyes létrákat kidobták és a sziklába rögzített fogódzkodók segítségével kell óvatosan leereszkedni. Izgalmas terep. Hatalmas sziklák között, esõs idõszakban egy vad és hangosan lezúduló patak (a Vár-patak) morajló hangja mellett közelíthetjük meg a Nagy-Portalét azaz az I-es dolina hatalmas, közel 80 méter magas barlangi fõbejáratát. Esõs idõben bajos az ide való bejutás, de szárazabb idõszakokban sem gyerekjáték. A vizes barlangi túrát kedvelõk itt kalandos úton tudnak átjutnia 3-as dolinába, a Külsõ várudvarba (ekkor az Alvilágban óriási sziklákon, lámpánkkal megvilágítva haladunk a föld alatti barlangpatak medrében. Elemlámpa szükséges. E külön program csak edzett turistáknak ajánlható!). A külsõ várudvart 200 méterig emelkedõ szirtek határolják, köztük a hármas sziklacsúcs, a Tátra-Mátra-Fátra. Miután felkapaszkodtunk egy törmeléklejtõn, a hatalmas sziklaudvarok szélén ácsolt kilátókból, balkonokból tekinthetünk be a tátongó mélységbe, ott ahol fél órája még mi jártunk most hangyányi nagyságú alakokat, újabb túrázókat láthatunk. A Csodavárban szinte mindig akad néhány turista. Az elsõ kilátó a külsõ várudvarra (szikladolinába) nyílik, tovább a belsõ várudvar kilátója következik (2.dolina). A Csodavár - barlangi átjárókkal nem nehezített - körútja kötelezõ programja minden Pádisra látogató turistának. Czárán 1902-ben építette ki körutját a Csodavárban.

GALBINA SZOROS/KÕKÖZ/SZURDOK (Galbinária) (CHEILE GALBINEI) Czárán 1901-ben építette ki a Galbina körutat. A vidék legnagyszerûbb, legvadabb és persze legveszélyesebb része. A Padis fennsík búvópatakjai a Csodavár érintésével itt a Galbina-Izbukban (Galbina-kitörés) törnek ismét a felszínre, hogy aztán a vad szoroson keresztül vízesésekben haladjon tovább a félelmetes erejû ár.
“A kitörés egy 6-8 méter átmérõjû körmedence, amely a vizét alulról kapja, a víz látszólag mozdulatlan, de a túlfolyó víz egy 3 méter magas eséssel (a Minerva zuhataggal) zúdul le. A kitöréstõl lefelé egy 3-4 kilométeres szakaszon a völgy szintjének kb.150 méteres esése páratlan szépségû vízesés- és barlangrendszert hozott létre: öt vízesést, számtalan apróbb-nagyobb sellõt és egy csodálatos víz vájta barlangutat, amely egy vízeséssel kezdõdik és egy másikkal végzõdik. Ez a rendkívülien vad szépségû szurdok a Bihar-hegység egyik legszebb turistaattrakciója” (Klein Zoltán).
A szorost övezõ sziklafal magassága több mint 100 méter, a szorosban való közlekedés rendkívüli óvatosságot igényel: a turistának minden ügyességét össze kell szednie, hogy a Czárán által robbantott szédítõ, lábnyomnyi sziklaösvényeken ”A Pokol tornácán” haladni tudjon. A kritikus részeken láncos kapaszkodok segítik a “biztosabb” haladást. A Galbina kitöréstõl nem messze van a Hotel Galbina, azaz egy az építõmunkák során maga Czárán által is lakott barlang. A szoros elsõ szakaszának végén egy barlangba tûnik el víz, óvatosan követjük utját igen meredek és csúszós lejárón. A barlangban minden lépést kétszer meggondolva haladunk, senki se beszél, mindenki saját lépéseit fontolgatja. A barlang végénél még egy kritikus rész található, amikor is egy drótkötél foszlott sodronyát kell megmarkolni és kijutunk a biztosnak tûnõ, barlangon kívüli területre, pár méternyire tõlünk nagy robajjal zúdul le a barlangból kiszabaduló víz (Eminenciás). Persze téved az aki úgy gondolta, hogy vége a kalandok sorának: irány a kanyonmeder. A barlangból lezúduló kb. 8-10 m magas esés, az Eminenciás-esés, után a szoros szinte derékszögben elfordul és s késõbbiekben felveszi még a Lankás patak ill. a Száraz völgybõl a Rozsda-szakadék sárga iszaphordalékát hordozó vizeit, innen származik a patak neve Galbena/Galbina azaz sárga. 2001-ben az Eminenciás esés után még egy hézagos lépcsõzetû függõhídon lehetett átjutni a szoros túlsó oldalára, sajnos ez már nincs meg, helyette a sziklafalon kapaszkodókon lehet közlekedni illetve a vízbe gázolva mindenki ügyessége szerint elmerülve halad tovább (Egy rossz lépés és máris megfürdik a hideg vízben a balszerencsés látogató). Mi azonban kb. 100-150 méter után átkelünk a szoros jobb oldalára és felmászunk a szoros szélére és fent haladunk tovább a veszélyes ösvényes. A szoros végén egy meredek leereszkedés után a kövezet úton vagyunk. Innen tovább haladhatunk a Flóra-rét ill. az Eszkimó-jégbarlang, Glavoi-rét felé.
A már beteg Czárán utolsó útja ide, a Galbinába vezetett. Amikor 1905. októberében szembesült azzal, hogy az erdõirtás ismét tönkre tette nagy nehézségekkel létrehozott turistautját (a favágók éppen az õ utjain közelítették meg a Galbinát és a fakitermeléssel elcsúnyították az addig érintetlen táj arculatát). Ekkor hitét vesztve “porig sújtva távozott az õ Galbinájából”.

SZAMOS-BAZÁR (CHEILE SOMESULUI CALD, BAZARUL SOMESULUI,IZVOARELE SOMESULUI CALD)
A Szamos bazár nem más mint a Meleg-Szamos forrásvidéke, amely szorosa, vízesései, barlangjai ill. egyéb karsztjelenségei révén igazi turistacsemege. A czáráni elnevezés arra utal, hogy az idelátogató mindent megtalál, ami turistának kedves lehet: vízöntõ és víznyelõ barlangok, források, vízesések, kilátópontok, szorosok, szakadékok, mészkõfalak és különleges sziklaalakzatok kínálják magukat ebben a bazárban. A látványosságok bejárása azonban ismét rendkívüli óvatosságot igényel.
Megközelítése: mi a Pádis-fennsík ill. Biharfüred felöl is bejártuk (mindkét irányból a piros sáv majd a leágazás után piros pont vezet a Szamos-bazárhoz): a Varasó-havas felöl õsenyveseken keresztül megközelítve hirtelen elénk tárul a Babylon-kapuja (vagy Ragyásza-vára) elnevezésû barlangi bejárat (az Aragyásza-átjáróbarlang szája), a barlang maga 260 méter hosszú és érdekessége, hogy mennyezetén fény szûrõdik be. Egy viharvert létrán leereszkedünk és a patakot elõször keresztezve bemegyünk a homályos barlangba. Hamarosan véget ér a szárazabb fentebb vezetõ út és a mederbe találjuk magunkat a kanyarogó barlangban. Egyre szûkebb és világosabb lesz, a barlangnak már nincs teteje: a medúza zug szûk sziklafalai közt üggyel- bajjal haladunk, mivel a Meleg-Szamos (itt még csak patak) vízállásától függõen kisebb nagyobb nehézségekkel megküzdve kell ügyeskednünk a mohás fatörzseken illetve a csúszós sziklákon. A terep néhol egész meredek. A hely hangulata leírhatatlan, a nehéz terep ellenére mindenki tisztában van a hely nagyszerûségével. A Fortuna ligetbe (itt három felöl folynak össze a vizek) kiérve megpihenünk majd a “nagy körúton” tovább haladhatunk az 1342 m magas Belvedere kilátópont felé (vagy a kis körút bejárása: visszatérés a kiindulóponthoz a barlangok tetejénél vezetõ felsõ úton). A Belvedere kilátópontján letekintünk a szédítõ mélységbe, a Szamosra illetve a szemközti sziklafalakra. Innen elég meredeken, emiatt lassacskán leügyeskedjük magunkat Szamos medréhez, közben elhaladunk s süvegcukor-alakú Cukorvár szikla mellett. Túloldalt mészkõalakzatok alatt visszatérünk a Fortuna ligetbe, közben itt is leereszkedhetünk a mederbe és megláthatjuk a Moloch-esést rejtõ sziklatorkot. A Fortuna liget elõtt kis kitérõvel a Kis-Tunnel barlangját és egy kis vízesést is felkereshetünk. Visszatérni nemcsak a fenti úton lehet a, hanem a mederbe is próbálkozhatunk (kb.3 km-t kell megtenni, néhol derékig érõ vízben, szemet gyönyörködtetõ környezetben), ezt még mi sem próbáltuk ki, de a hírek alapján nem mindennapi medertúra lehet. Czárán 1898 tájékán fejezte be a 8 kilométeres körút kiépítését.

Vízesések:

Székelyjói vagy Havasrekettyei vízesés (Cascada Rachitele /rekiceli vízesés), kétlépcsõs, 50 méteres esés, megközelíthetõ: kb. 1 órai járással, fakitermelõ úton Havasrekettye/Rachitele felöl, kellemes erdei környezetben végig a Stanciu patak mentén. Az autót a falu központjában lévõ vegyesbolt elõtt hagyhatjuk, ettõl nem messze azonnal jobbra kell lefordulni. A vízesés száraz idõben autóval is megközelíthetõ. A vízesés alsó szakaszának megcsodálása után menjünk tovább a szerpentinen, hogy óvatosan, felülrõl is letekinthessünk a lezúduló vízre. Az úton továbbhaladva 1-1,5 óra alatt a Fehér-kövekig (1557 m)juthatunk ill. újabb 1,5 óra alatt a Vlegyászához vagy a Vlegyásza menedékházhoz érheünk (lásd Vigyázó csúcs körútja). 1897-ben az EKE utat épitett a vízeséshez, az avatón Czárán is ott volt, de nem lelkesedett az elkészített kényelmes “holt útért”, és elkészítette az un. Próba körutját a vízesés melletti legszebb kilátópontokkal, rálátással a Vigyázó gerincre ill. a lenti szakadékra. Itt található az azóta újra felfedezett “Felsõ Menedékház” is. A jövõ évben ezt is szeretnénk bejárni.

Révi barlangpatak vízesése (12 m magas) a Nagyvárad - Kolozsvár vasúti fõvonal mellett a Révi szorosban. A vízesés patakja a Révi barlangból érkezik és kis távolság megtétele után látványosan zuhog alá a Sebes-Körösbe.

Nagy-Phaëton (Bohodei/Bohogyó) vízesés (Saritorea Bohodei): kb. 80 méter magas, 1150 m t.sz.f.m.-ban elhelyezkedõ esés, megközelíthetõ: az Aló völgy (Pietroasa/Vasaskõfalva) vagy a Bohodei-nyereg (lásd Istenek-havasa csúcs) felöl igen fárasztó terepen. Nézzük ezt a második utat: indulás tehát Biharfüredrõl a piros sávon a Mezõhavas irányába, az Istenek havasa elõtt - a Bohodei nyergen - fémtábla figyelmeztet a vízesés felé történõ leágazásra. Az út nehéz, lábat igencsak igénybevevõ, meredek erdei terepen végig lefelé vezet. A visszaút történhet egy sziklamászást igénylõ másik turista ösvényen is (a Kereszt-hegyen át). Az oda- és visszaút Biharfüredrõl kb. 6 órát vesz igénybe.

Biharmezõ (Poiana) településrõl felkereshetõ vízesések: Apród-esés, Amazon-esés, Bellavista-esés, Ezüstlétra-esés, Szentháromság a Hotorán-eséssel: e középsõ esés több mint 80 m magas (ez a legnagyobb vízesés az Erdélyi-szigethegységben), Menyasszonyfátyol-esés a sleppel (vagy más néven uszállyal). Ezek jelzés nélküli “utakon”, kevesek által fellelhetõ esések. A környék jó ismerõje Egri Ferenc (Czárán Alapítvány, Nagyvárad), aki könyvet is jelentetett meg e vidék látnivalóiról.

Háromkirály (Gáspár,Menyhért és Boldizsár) vagy más néven Hárompüspök / Bulbucs vízesés (Cascada Bulbuci) a Boga telep (Satul de vacanta Boga) közvetlen közelében található. Az út nem jelzett, viszont könnyen ráakadhatunk (a Schmidl eséshez vezetõ elágazó úton induljunk el, kb. 3-400 m után kell egy patak medrét kell követni jobbra, a kövezett úttól kb. 700-800 m-re találjuk meg a vízesést). A “Háromkirályok” tulajdonképpen 3 különálló esésbõl áll, a leglátványosabb az alsó esés, amely mögé illetve alá lehet állni és a víz kb. 18-20 m magasról arcunk elõtt zúdul alá. Ez az egyetlen ilyen jellegû vízesés a Biharban. A másik 2 felsõ kevésbé látványos eséshez nehéz terepen kell felmászni. Vigyázzunk, nagyon meredek.

Schmidl- vagy Osel vízesés (Casc. Oselu) A Boga telepet elérve nem haladunk tovább a Padis fennsík irányában, hanem bemegyünk az üdülõtelepre, kb. 800 m után egy kövezett út jobbra vezet, ezen továbbmenve - a Boga-patak völgyében - kb. újabb 1,5 km után egy vízgyûjtõmû mellett, a mészkõsziklák közelében, egy mély vájatban található (jobbra) a látványos Schmidl esés. A felette lévõ sziklákon van a Czárán kilátó.

Jád vízesések: a Jadolina és Lája-esések közvetlenül a Biharfüredrõl Királyhágó felé vezetõ kövezett út (Jád völgye) mentén helyezkednek el. A Jád a Csodaforrásból való eredése után kanyargós úton, mészkõsziklákkal övezett változatos terepen igyekszik a Sebes-Körösbe. Völgyébe keskeny, kövezett út vezet, ahol óvatosan autóval is lehet haladni, de biciklis turisták is meg szoktak vele küzdeni. A Jád a Királyhágó környékén ömlik a Sebes-Körösbe. Félúton hatalmas víztározót, a Lesi tározót építették meg (üdülõteleppel).
A Lája-esés (Cascada Valul Miresei) a Murgas erdészház közelében található. A túlparton lévõ Lája-esés-kilátót még nem sikerült megtalálnunk. A Jád itt már nagyon erõs, vad sodrású. Ha nem megyünk tovább a Jadolina eséshez, balra elhagyjuk a Jád völgyét és a Kis-Jád (Jadut) vízeséseit nézhetjük meg, utána pedig a Biharfüredi utat érjük el a Feredõ-hegy környékén.

Vízesések a Kis-Jádon: Triccs-traccs esés, Szerenád (Iiedut) (15 m)esés. A Biharfüred elõtti Feredõ-nyeregrõl (egy emeletes diákszálló elöl ill. mobil telefon antenna mellõl) indulhatunk el a kék ponton, kb. 1,5-2 km után az addig velünk együtt haladó kék háromszöget elhagyva (ez a Mézgedi barlanghoz vezetõ jelzés) a jelzés jobbra fordul. Kövessük a kék pont jelzést (állomásaink: Buckás-liget, Illés rét -Poiana Ilie- az Útikalauzban leirt Jupiter visszhanggal, ami a Feredõ-hegyrõl verõdik vissza), eltévedni sem lehet hiszen a turista ösvény a Jád völgyben futó kövezett utat éri majd el a 2, Kis-Jádon található vízesés (Triccs-Traccs és Szerenád) érintése után. A szerenád esés 15 méter magas sziklafalról zúdul alá. A Jád partján épitett úton balra fordulva (onnan kb. 3 km) a Jadolina esést érhetjük el, illetve jobbra fordulva, nem messze a Lája-esést. A visszaút vagy a kövezett úton vagy az idevezetõ ösvényen történhet. Ha Biharfüred központjában van szállásunk, akkor alternatív visszaútként a Feredõ nyeregnél jobbra fordulva (ne ijedjünk meg, õrkatonák feltûnése valószínû) a Kusztura kilátóját útba ejthetjük és jelzett erdei úton érhetünk be Biharfüredre, a sípálya ill. a camping közelében.

Ördögmalom vízesés (Casc. Moara Dracului) (25 méteres esés) A Dregán keleti oldalán, a Bocsásza 1741 méteres csúcsa alatt, egy délre fekvõ sziklaszakadékban zúdul alá vadregényes, sziklás környezetben az Ördögmalom vízesés.
Biharfüredrõl jelzett úton (kék+) kb. 8-9 km, 821 m emelkedõ, 3 óra. Biharfüred - Csodaforrás - Sasok szérûje (Aria Vulturilor) - Kis-havas rét (a Kis-havasra felmenve szép kilátás a Vigyázóra ill. a Nagy-havas vonulatára) - Dregán völgy útvonalon. A Dregan völgyében, a lejtõs úton leérve a Cserepes erdészháznál megpihenhetünk (Eszmeralda forrás kiépített pihenõhelyénél vagy a Dregán partján lévõ kis pihenõpadokon) és utána balra fordulunk és a Dregán folyásával kis ideig megegyezõ irányba megyünk (kék+), majd jobbra fordulva a patak völgyében egyre magasabbra jutva közelítjük meg a vízesést. Hatalmas sziklafolyásokon megyünk át, ekkor már közel vagyunk a célhoz, egyszerre gyönyörû sziklabástyák (pl. Notre Dame bástyák) tornyosulnak elõttünk a vízesés felejthetetlen képével és a lezúduló víztömeg hangos morajával. Állítólag a sziklás részeken viperák is elõfordulnak. Mindenestre tanulmányozzuk a Biharfüred központjában ottfelejtett évtizedes táblát, ami a viperamarás utáni teendõket részletezi ábrákkal, ez úgy is útba esik az Ördögmalom felé vezetõ úton. (megj.: a Cserepes erdészháztól jobbra a Bocsásza csúcs felé indulunk, a piros háromszög a meredek hegyoldalra, balra vezet fel)
Alternatíva: A terepet jól ismerõ túrázók a Bocsásza meghódítása után nem a jelzett, biztonságos úton jönnek vissza a Dregán völgyébe, hanem a Bocsásza oldalán megkeresik a lejövõ Ördögmalom patakot és ott ereszkednek le egész a Randevú esésig, majd az Ördögmalom esés torkába ill. kerülõ úton a lábához. Látványos, odafigyelést igénylõ túra. Csak helyismerettel rendelkezõ vezetõvel!

Vércsorog vízesés (Cascada Várciorog),15 méteres eséssel, megközelíthetõ Láposról (Arieseni) kb. 1 óra alatt. A “vércsorog” jelzõ a talaj által, csapadékosabb idõben megfestett víz színére utal.

Minerva és Eminenciás esés (Casc. Evantai) a Galbinában. Lásd a Galbina-szoros leírásánál.

Szorosok:

Révi szoros (Defileul Crisului Repede) a Zichy-barlanggal (Pestera de la Vadu Crisuliui)
Vársonkolyos és Körösrév között alakult ki a Sebes-Körös festõi szépségû 3 km hosszúságú szorosa, amely így a környék turista-központja. Számos jól jelzett és látványos turistaút járja be a Révi szoros környékét, a legtöbb a turistaháztól indul. Legfõbb látványosságai: a révi-vízesés, a Zichy-barlang, Két-Püspök-szikla, Tündérvár barlangja. Sok barlang van a környéken, köztük a legnagyobb a Szelek-barlangja Sonkolyosnál, az azonban csak a barlangászok elõtt áll nyitva.

Szegyesd völgy (Valea Sighistel): Schmidl szoros
Campani településen egy kis tájékoztató tábla “Valea Sighistel” felirattal jelzi azt, hogy hol kell letérnünk. A faluba közepesen rossz úton autózva egész a falu túlsó oldaláig haladjunk. Az autót otthagyva indulhatunk neki túránknak. A kb. 6 km-es Szegyesd völgyben sok barlang található. Utunk a patak jobb és bal partján halad, mindig a szerint hogy hol van éppen hely mert a völgy elég szûk. Ügyeskedhetünk: kõrõl-kõre illetve szikláról-sziklára ugorhatunk annak érdekében, hogy többé- kevésbé szárazon megússzuk a túrát. Ha figyelmesek vagyunk a völgyben lévõ többtucatnyi barlangból néhányat felfedezhetjük )(pl. a Szeles-lyukat). A völgy egy sziklaszurdokban végzõdik (Schmidl-szoros), ahol egy patak vízeséssel zúdul alá, érdemes idáig elmenni. Turistajelzésre (kék háromszög) nemigen van szükség, hiszen folyamatosan a patak mentén vagy éppen a patakban haladunk. A sziklaszoros után továbbmenve egész a Rozsda-szakadékig juthatunk.

Medertúra a Galbina lenti szorosában (Cheile Jghiabului)
Ha szépsége a Galbina felsõ szorosához nem is mérhetõ, mégis felejthetetlen, vadregényes túrát ígér a Galbina lenti szorosa.(vízesések, barlangok, magas sziklafalak, sodró víz, jelöletlen út)

lásd még Galbina-kõköz leírását

Barlangok:

Mézgedi / Meziadi barlang (Pestera Meziad) - A barlang hatalmas bejárati nyílásának közelében (amely olyan mint egy nagy alagút) még kibetûzhetõ az 1930-ban elhelyezett emléktábla kétnyelvû szövege. Czárán, aki a turistáskodáshoz röviddel azelõtt könyv élményei alapján kapott kedvet, 1880-ban elsõként a Mézgedi barlangot kereste fel és merõ véletlenségbõl õ lelt rá arra a járatra, ami az addig ismeretlen felsõ szintre vezetett. A több emeletes barlangban az úri közönségnek a bejárásokat éjszaka szervezte, ezért nevezte el a körutját Éjféli körútnak. Ez volt az a hely, ahol - feltételezések szerint - eldõlt további sorsa, az hogy életét a Biharnak szenteli.
A barlang 4750 méter hosszú és két szintje van A többszintes barlang bejárása többórás program lehet. A barlangõr nélkül csak a kisebb, nem lezárt rész tekinthetõ meg. Érdeklõdjünk a barlanghoz közeli menedékháznál, vasárnap vagy hétfõn (?) szünnap van.

Kiskohi Medve-barlang (Pestera Ursilor, Chiscau-ban) - 1980-ban nyitották meg a nagyközönség számára a Bihari karszt 1975-ben felfedezett, egyik legszebb és legjobban kiépített cseppkõbarlangját a Medve-barlangot. A barlangban cseppkõ-alakzatok és több tucat barlangi medve csontváza, köztük egy teljesen épen megmaradt csontváz is található, innen a barlang neve. Európában csak 4 ilyen csontvázat tartanak számon. A barlang 1,5 km hosszú, a látogatók azonban csak a felsõ, 847 m hosszú járatot járhatják be: a Medvék,- az Emil Racovita- és a Gyertyák termét. A barlangban egy valóságos álomvilág tárul elénk, a cseppkövek milliói drapériákat, orgonákat, zuhatagokat, fantáziaszülte ûrhajót (rakétát), egy felfele kimászó medvealakot stb. varázsolnak elénk. A barlangi séta kb. 45 percig tart. A barlang hõmérséklete konstans, 10 Celsius fok. A barlang egész évben várja látogatóit, hétfõ kivételével, román idõ szerint 10-17 óráig van nyitva. Csak csoportosan látogatható, román nyelvû vezetõvel, a belépõjegy kb. 250 Ft.-nak megfelelõ lei-összeg. A fotózását vagy videózásért külön fizetni kell.

Eszkimó-jégbarlang (Ghatarul Focul Via), a barlangba üggyel-bajjal lejutó látogatót még nyáron is (igaz akkor már a bejárat közelében elvékonyodó) hatalmas mennyiségû (több ezer köbméter) jégtömeg ill. érdekes jégformációk (Eszkimó család, Jégkút, Nagyjég-zuhatag, Megfagyott vízesés) fogadnak. A hely különlegessége, hogy a délben - egy barlangi kürtõn át - felülrõl besütõ nap különleges fényjátékot kelt a jégalakzatok (a nagyteremben található két alakzat neve - Czárán elnevezése nyomán - Eszkimó és Eszkimóné, az Eszkimóné minden nyáron elolvad) felszínén. A barlang román neve Focul viu (azaz Pokol tüze vagy más fordítások szerint Eleven tûz / Élõ tûzbarlang) erre a jelenségre utal. Mások szerint a román elnevezés a barlang kürtõjén kiáramló, messzirõl füstnek látszó páráról kapta. A barlangba betérõk vigyenek jó meleg ruhát!

Bihar-kapu barlang (Portile Bihorului). A Bihar kapu egy beszakadt barlang portáléja (a kapubejárat 9 méter magas és 10 m széles), az elõcsarnokból fel lehet mászni a felsõbb szintre, amelyet egy mennyezet nélküli aknán keresztül napfényvilágit meg. Esõs idõben a felsõ szintrõl vízesés (4 m) formájában zuhog alá a víz. A felmászást alkalmi létra azaz fatörzsek segíthetik. Nem messze tõle található meg a Körös eredete (befalazott) barlangja, amelynek vizét az egész völgyön át csõvezetékben vezetik a település ivóvízellátását biztosítandó. E két barlang Körösbánya bányatelep (Baita-Plai) közelében található meg. A kapunál fegyveres õr van, aki valószínûleg érdeklõdik célunkról, a bejárás azonban nem ütközik akadályba.

Szkerisórai jégbarlang (Aranyosfõi/Létrási jégbarlang) (Ghetatarul Scarisoara)
Felsõ Girda (Girda de Sus) irányából többféleképpen is ide lehet eljutni. A barlangba való lejutás csekély belépési díj fejében csigalépcsõkön/létrákon át lehetséges, a barlangõr a bejárattal szembeni faházban lakozik. A barlang egy kb. 15 méter átmérõjû zsomboly aljában (kb. 30 méter mélyen) helyezkedik el. A látogatható nagy teremben hatalmas jégképzõdményeket láthatunk.

János kapu barlangja (Poartale Iunelii) az Ördöngös völgyben

Aragyásza-barlang ill. Honu-barlang (Balcazár palotája) a Szamos-bazárban

a Csodavár barlangrendszere

a Barlangok a Szegyesd-völgyben

Vörös-kúti barlang. A Boga teleprõl a Padis fennsíkra igyekvõ turista a kék kereszt rövidítõ utat használja és a Bál rét elõtt kb. 1 km-re, közvetlenül a szerpentinezõ út közelében találja meg ezt a barlangot, ahol mindenki ízelítõt kaphat a szûk járatokon való közlekedésben. Érdemes lemenni!

a révi Zichy cseppkõbarlang (általában magyar nyelvû vezetõvel, csekély díjazás ellenében csoportosan látogatható) A barlangot Handl Károly vasúti pályamester fedezte fel, de egy sziklafal utját állta a továbbhaladásnak, amit Czárán robbantott be. A barlang a Királyerdõben, a Sebes-Körös szorosában (Révi szoros) található meg, a menedékház mellett. A barlang eléggé leromlott állapotban található.

a Bárszai-katlan barlangjai Bárszai jegesbarlang (Ghetarul de la Barsa), Zapogyei barlang, Fekete-barlang (Pestera Neagra), ezek csak profi barlangászok részére ajánlottak. Felszerelés nélkül csak a barlangok legelejéig juthatunk le. A Bársza-katlan egy lefolyástalan terület, katlan, amely a csapadékot magába gyûjtve dús vegetációt éltet.

Boga-csûr ( P.Sura Boghii)

Porcika jégzsomboly (Av. Bortig) A Csodavártól a sárga pont jelzésen a Galbina-kõköz felé haladva kb. 1 kilométer után utunk egy 30 méter mély zsomboly mellet halad el. A meredek falak és a tátongó mélység ijesztõ, óvatosan pillantunk a mélybe, ahol egy megfagyott patak “vízfolyását” láthatjuk.

Csúcsok, kilátópontok:

Boga-katlan kilátója 1450 m körül: Bogakõ vagy Bogavár (?) névvel (az Amfiteatrul Boghii része) Pompás kilátással a Boga völgyére, a telep házaira, a völgy mészkõszikláira. (Pethõ-páholy). A Boga-csûr barlang a közelében van.

Kishavas (Muncei) 1414 magas csúcs, a Biharfüred környéken (3 km-re tõle, kb. 1 óra) fellelhetõ könnyedén elérhetõ csúcsok egyike. Magára a csúcsra nem kell felmenni ha a Bocsásza ill. az Ördögmalom az úticélunk. Tetején havasi legelõk vannak, utolsó túránkon néhány nagyon szép, unatkozó ló próbálta ránk erõltetni társaságát. Jó kilátásunk van ezen a helyen a Vlegyászára, a jellegzetes kétpúpú Bocsásza (1792 m) csúcsra, az Esztenácskára (Stanisoara, 1720 m), a Britei-re (Síkhavas, 1759 m), a Mezõhavasra (Poieni, 1627 m). Látni a Bocsásza és az Esztenácska közötti mély völgyet, ahol az Ördögmalom található. Ha a Dregán völgyébe folytatjuk utunkat, egy helyrõl kedvezõ látási viszonyok között felfedezetõ a vízesés is! A Kishavastól északra a Lóhavas irányában az Édenkert-kilátót (Raia, 1394 méter) érdemes felkeresni, ahol a Dregán völgyére nyerünk szép kilátást a Vigyázó elnyúló masszívumával. Szerencsére az ott létesült TV-átjátszótorony ill. a meteorológiai állomás épülete mutatja a csúcs pontos helyét.

a Nagy-Havas (Cornu Muntilor) vonulata: kifli alakú hegygerinc, amely délrõl és keletrõl szegélyezi az egyébként minden oldalról védett Biharfüredet. Kitûnõ panorámát biztosító csúcsok. A Nagy-havasi körút kb. 27-30 km hosszú, 1200 méter emelkedõvel, 9 órás havasi vándorlás. A Nagy-havas részei:

Mezõhavas vagy más néven Réthavas, Pojéni csúcs (Vf. Poieni) (1627 m), egyik legkedvesebb csúcsunk, közvetlenül az Istenek havasa mellett helyezkedik el. Jellegzetes, szabályos ívû, nem túl meredek, zöld kupolás csúcsát ill. az Istenek Havasa különös alakú sziklás csúcsát messzirõl a Fehér- Körös völgyébõl ill. a Belényesi- medencébõl messzirõl is fel lehet ismerni a Bihar kirajzolódó hegyvonulatában. A Mezõhavasról pompás körpanoráma nyílik Biharfüredre, a Fekete-Körös völgyére, a Béli hegyek vonulatára, a Harasztosi (Ferice) Magura jellegzetes vulkánszerû kúpjára, az Istenek Havasára ill. az alatta elterülõ völgyre, amely valahol a Nagy Bohodei vízesést rejti. a Nagy-Biharra, a Bocsászára ill. a Dregán-völgyre, a Vigyázóra, a Kis-havasra, tehát kis túlzással az egész Biharra. Biharfüredrõl a piros sáv turistajelzésen kb. 4 km megtételével 1,5 óra alatt tudunk felérni. Szép túra magában is. De piros sávon továbbmenve egész Pádisig juthatunk, letérési lehetõséggel a Bohodei nagy vízeséshez vagy a Szamos bazárhoz. További utunkat szegélyezi az Istenek havasa illetve a Horgas-havas (1694 m), mindkettõ jellegzetes Bihari csúcs. A Mezõhavas csúcsát a Biharfüredi Jadolina szálloda elõtti parkolóból is jól látni.

Istenek havasa vagy Bohogyõ (Vf. Bohodei) (1654), nyergébõl indul a turistaút igazán nehéz, embert és lábat próbáló terepen a közel 80 méter magas Nagy-Phaeton (Bohodei) vízeséshez. Igazi élmény ez a túra, még ha cseppet sem veszélytelen. Magára az Istenek havasára a feljutás már jóval egyszerûbb. Tetejérõl szép rálátás van a környékre és az alatta elterülõ szakadékra.

Hideg-kút (Fantana Rece,1652 m)

Szegelethavas (Cornu Muntilor 1693 m)

Horgas-Havas (Vf.Carligata) (1694), innen belátható az egész Padisi fennsík!

Síkhavas/Bricej (Britei, 1759 m)

Bocsásza csúcs / Butuesa (1792 m) jellegzetes kettõs, sziklás csúcsát könnyû felismerni, jó tájékozódási pont. Innen jó a rálátás a Vigyázó elnyúló vonulatára , a Dregán-völgyi (vagy más néven Nagy-Sebes völgyi) Floroiu víztározó látványa pedig elragadó, tiszta idõben jól látható a Mezõ-havas jellegzetes, lágy ívû csúcsa. Elsõrangú kilátóhely, körpanorámával, nem szabad kihagyni! Megközelíthetõ: Biharfüredrõl (Biharfüred-Csodaforrás- Sasok-szérûje- Drágán völgye - Bocsásza útvonalon) egynapos túra keretében, amibe a csodálatos sziklás környezetben fellelhetõ 25 méteres, vad Ördögmalom vízesés is beiktatható. A hegycsúcs része a Nagy-havasi körútnak.

Nagy-Bihar csúcs (Cucurbata Mare) (1849 m) Megközelíthetõ Biharmezõ felöl vagy a Vertop-hágó felöl. A Bihar-hegység legmagasabb pontja. A csúcson tv-torony áll. Nem messze tõle található a Bellavista vízesés.

A Csodavár kilátói, a balkonok: a várudvarok fölött ácsolt kilátok.

Galbina-szirt (Piatra Galbenei kb. 1250 m magasan) kivételesen szép kilátással a Nagy-Biharra, a Rozsda-szakadék és az alatta elterülõ a Flóra-rétre. Balra a Galbina szurdoka, mögötte Aranyosfõ hegyei, jobbra a Galbina alsó szorosa.

A “Belvedere” a Szamos-bazárban: a legszebb kilátópont a Szamos-bazárban, 1342 méterrõl letekinthetünk a Szamos medrébe.

Vigyázó vagy Vlegyásza (Kalota-hegy, Vladeasa) (1836 m) A Vlegyásza tömb csúcsát a hosszú gerince miatt nehezen lehet azonosítani, segíthet ebben a csúcson épitett meteorológiai állomás ill. egy kis TV-átjátszó. A hegység második legmagasabb csúcsa. A közelben lévõ menedékház 1450 méteren épült (innen bõ 1 óra alatt juthatunk el a csúcsra a piros pont jelzésen). A Vlegyásza körút a menedékház - Vlegyásza csúcs- Fehér kövek-menedékház útvonalon halad (15 kilométer, 4-5 óra piros pont jelzésen, néhol hiányos a jelzés)
A menedékházhoz Havasrogoz (Rogojel) községbõl hiányos jelzésen juthatunk fel (kb. 4 km, 1,5 óra hosszan tartó gyönyörû túra) A csúcs maga jó kilátópont: A csúcsról tiszta idõben látható a Nagy-Bihar csúcsa, nem is beszélve a “szomszédos” Bocsászáról (délkeletre), illetve fenséges látvány a közeli Dregan víztározó látványa (keletre), a Radnai havasokig pedig északkeletre. Állítólag akár a Fogarasi havasokig (dél, délkeletre) és a Retyezátig is ellátni kivételesen tiszta idõben. A menedékház közelében sípálya van, ide terepjáróval fel lehet jutni.

Révi szoros panorámaútja, Czárán a Sebes-Körös szorosában a környék legszebb pontjait magában foglaló körutat hozott létre, kilátópontjairól nagyszerû panoráma tárul fel a Sebes-Körösre. A menedékház mellõl, ahol a vízesés ill. a barlang is található, számos környéket bejáró jelzett turistaút, indul ki.

Kusztura hegy (Custura), Biharfüred környékén található. Kilátóhelyérõl jó lelátás van a Fekete-Körös völgyére, Belényes irányában, túloldalt a Béli hegység vonulatára. Közvetlen elõttünk a Harasztosi (Ferice) Magura jellegzetes kúpja. Délre a Petroszi (Pietroasa környéki) hegyek csúcsai kandikálnak. (A Kusztura körút része, a körút 16 km hosszú 4-5 óra idõtartamú, sárga kereszt jelöléssel, útvonala: Biharfüred- Kusztura Belvedere, Kusztura-csúcs 1386 m Mezõhavas-nyereg - Biharfüred) A Kusztura kilátóját egyszerûen elérhetjük a Feredõ-nyeregrõl is (Biharfüred elõtt kb. 2 km a szerpentinen, ahol a mobiltelefon-torony is van).

Egyéb természeti nevezetességek:

Rozsda-szakadék (Rozsdás árok)(Groapa Ruginoasá) a Vertop-hágó közelében több oldalról is egyszerûen megközelíthetõ rozsdabarna színû, nagy kiterjedésû árok, suvadás.

Ponor (víznyelõ) rét (Poiana Ponor) a Ponor kitöréssel, a rét az esõzések hatására idõszakos tóvá változik, a víznyelõje ugyanis nem tudja elnyelni a megnövekedtet vízhozamot. Szárazabb idõben egy békés patak csurdogál a rét szélén. A víz egyébként a nem túl messze található Csodavár barlangjába kerül, majd onnan újra víz alatti úton a Galbina/Galbena kitöréséhez. (A Cirkusz-ponor azaz Izbuc ponor “színpada” ez a szépségével magával ragadó rét)

Flóra rét (Pioana Florilor, “Virágos” rét) az EKE-forrással: igazi Padisi rét a legkülönfélébb havasi virágokkal , az úttól 50 méterre található az EKE-forrás, amelynek jó vize van. A Flóra rétrõl indulhatunk tovább a Galbina alsó szorosa mentén a Boga-telepre vagy Pietroasába (Vasaskõfalu) Ill. vissza a Glavoi rétre az Eszkimó-Jégbarlang érintésével vagy Aranyosfõre ill. Kõrösbányára. A Galbina szirt mintegy 300 méterrel fölötte magasodik.

Bulz-kõ (Piatra Bulzului) a Boga telep közelében, a fõvölgyben a Kukoroca (Rea) és a Boga patak vizét egyesítõ tiszta vizû Bulz (késõbbi Köves-Körös ) zúgó habjai fölé emelkedik. Fentrõl szép kilátás van a völgyre. A Boga-követ a sziklából kirajzolódó különös fejalak miatt Indiánkõnek vagy De Gaulle sziklának is nevezik.

Csoda-forrás vagy Csodaforrás (Izvorul Minunilor) Biharfüred nagyon régi, 2002 nyarán felújított nevezetessége, a Jád forrása, elsõrendû ásványvíz, amelyet nagymennyiségben palackoznak is. A csoda jelzõt azért kapta mert gyógyhatásúnak hitt vizében hajdanán a környékbeliek nyavalyáikra gyógyírt reméltek. Biharfüred központjától kb. 10 percnyi járásra található, eddig a kövezett út is kiépített és díszkivilágítása is van. A forrás vizét csõvezetéken szállítják a Fekete-Körös völgyében, Szedres közelében felépített modern és hatalmas méretû feldolgozóüzembe, hogy aztán nagy “IZVORUL MINUNILOR” feliratú teherautók tucatjai szállítsák az ásványvizet és egyéb termékeket (pl. üdítõital) “Biharországba” ill. a környezõ megyékbe.

Fehér-kövek (Pietrele Alba) egy a Vigyázó masszívumához tartozó, ahhoz közelesõ, a természet által “félbevágott ”hegy, vakítóan fehér mészkõsziklákkal. Csúcsa 1557 méter magas. A kb. 1,5-2 km hosszú sziklaperem biztonságosabb részein végigsétálva gyönyörködhetünk az elõttünk elterülõ alacsonyabb tájban. A sziklák megközelíthetõk a Vlegyásza körút részeként vagy úgy, hogy a Havasrekettyei vízesés elérése (kiindulás Havasrekettye/Rachitele román község központjából) után továbbfolytatjuk utunkat kb.1-1,5 órán át a kék pont jelzésen. A Fehér köveket jól lehet látni a pl. a Nagy-havas körút Bocsásza csúcs felé vezetõ részérõl is.

Fekete-kövek (Pietrele Negre) A Vertop (Bihar- vagy Aranyos-hágó/Saua Vartop/Vertop néven is ismert) hágótól nem messze, a szerpentin felett elhelyezkedõ sziklaalakulat, legmagasabb pontja 1260 méter. A Rozsda szakadékot érintõ körút mellékprogramja lehet e hatalmas sziklafalak megtekintése.

A Bihar-hágó közelében van a Vertopi sípálya (hossza 7-800 méter), ahol felvonó is mûködik. A nagyváradiak kedvenc síterepe. Sok magyarországi síelõ is ismeri (Gyula, Békéscsaba).

Király-hágó (Piatra Craiului): a Nagyváradot Kolozsvárral összekötõ nemzetközi fõút halad rajta, Erdély tulajdonképpeni kapuja (582 m).

A Sasok szérûje (Aria Vulturilor), nem önálló úticél, de a Bocsásza csúcs (piros D ) ill. az Ördögmalom vízesés (kék +)felé vezetõ Biharfüredrõl kiinduló turistaút elsõ nevezetes állomása. 2 kilométerre van Biharfüredtõl 1348 m magasságban, félórás út emelkedõvel. Indulás a Csodaforrástól (a kék kereszt - ill. piros háromszög jelölésen)

Várak a Biharban:

Sebesvár (Bologa) a Sebes-Körös völgyében

Hunyadvár néven is ismert. Elõször 1319-ben említik létezését. A Székelyjó (Henc) patak melletti hegyen, annak a Sebes-Körösbe való beömlési pontja elõtt nem messze helyezkedik el. Elérhetõség: A Nagyvárad-Kolozsvár fõútról Bologa település magasságában (tábla persze nem jelöli a települést) térjünk le jobbra a vasúti megállótól nem messze. A faluban mindaddig haladjunk, míg meg nem látjuk jobbra egy hegytetõn a vár romjait (kb. 1,5 kilométer lehet a fõúttól)

Kispapmezõnél (Pomezeu) az útikönyv festõi várromot jelez, nem voltunk restek és megkerestük e helyet, de egy pár méter magas - nem túl látványos - falmaradványon kívül semmit sem találtunk, ez is magánterületen, óriási sártengerben, ólak mellett áll. Az egykori vár történetérõl semmit sem lehet tudni.

Nagyvárad vára( Cetatea din Oradea) ugyan nem a Bihar-hegység területén fekszik, de megyeszékhelyen átutazóban érdemes felkeresni. A vár bár igencsak siralmas állapotban, de mégis eredeti formáját megõrizve áll a Fõtértõl délre.

Egyéb erdélyi, partiumi túráink nevezetesebb helyei:

Túri hasadék, Tordai hasadék a Jókai teljesítménytúrán

Kolozsvár: Mátyás szobor

Magyarlétai Géczi vár a Gyalui havasokban. A Jára patak bal partja felett romantikus, hegyi környezetben emelkedik az egyik legfestõibb erdélyi várrom.

Magyarléta (Liteni) magyar ajkú községbõl könnyedén közelíthetõ meg a hegyek között meseszerûen megbúvó vélhetõen XIV. századi vár romjai.

Aradi városnézés: Aradi 13-ak emlékoszlopja, Szabadság-szobor, Minorita templom, Maros-part, a vár egyenlõre még sajnos zárt terület

Arad-hegyaljai hegyvidék: Solymos vára a Maros kanyarulatában, Máriaradnai kegytemplom, Világosi vár, Lippafüredi ásványvíz-források

Várfenesi vár (Bélavár vagy Belényes vára /Cetatea Finis) a Béli hegységben. Várfenes (Finis) jórészt magyarok lakta település, a település közelében lévõ hegy tetején lévõ várat kb. 30 perc alatt érjük el. A várat 1711 után rombolták le. Egy bástyatorony és falmaradványok állnak még romosan.

Békéscsaba-Nagyvárad (városnézés: Belváros, Vár, Kálváriadomb)- Rév (Révi szoros gyalogtúra, Barlangi vízesés) - Körösszeg (õrtorony a mai határsávban) - Május 1.-fürdõ (Püspökfürdõ)- Somlóhegy - Békéscsaba kerékpáros túra

Békéscsaba-Nagyszalonta (Csonka-torony benne az Arany János múzeum) - Kisjenõ - Gyula - Békéscsaba kerékpáros túra 140 km

Páring-hegység, Kis-Páring csúcs (2070 méter)

Déva vára , Vajdahunyad vára (Hunyad megye)