"Éltél túl az Óperencián, És soha
nem féltél, míg jól voltál, Lassan felnőttél, mégis mások döntik
el Hogy úgy kell majd élned ahogy ők képzelik el De
soha ne lépj ki, a sorba ne állj be mások után ameddig élsz Soha
ne szégyeld ha másképp élsz, Amíg érzed hogy így többet érsz, Soha ne szégyeld, légy önmagad Ne félj, álmaid nem kell
hogy megtagad, És hogyha rosszul döntöttél mondd hogy tévedtél, S kezd újra el, úgy hogy magadban hiszel Álmunkban mindig
Kishercegek vagyunk És amikor ébredünk, mindig vissza változunk Ha nincs többé senki, akit megszelidíthetnél, Ne hidd
hogy így van jól, csak azért mert felnőttél!" |