Oly sok a
baj, s fájdalom Ez a sorsom: Bántalom? Vége nem lesz, lehet De akkor
nem élem meg Szép perceimet.
Szép perceket, melyeket Emberek százai
elnyernek. Van ki könnyen, s aki nehezen. Én egyiket sem:
Sehogysem.
Sehogysem, és lehet hogy Sohasem, mert érzem: Nincsen
vigasz, S érzelem.
És hol nincs érzelem, Ott nem boldog a
szív, Csak úgy létezik, Mint egy patak, hol Csendesen folydogál a
víz. |