Ne hidd
Ne hidd
hogy nem szeretlek, Mert messze vagy, Ne hidd hogy
elfeledlek És hogy nem szenvedek.
Ne hidd hogy nem
sírok Titokban érted, Ne
hidd hogy én Nem szeretlek téged.
Ne hidd
hogy megcsallak én Szívem szerelme, Inkább legyek én a megcsalt, Mintsem én csaljalak meg
téged.
Csak
boldogságot kívánok Ezek után neked, Isten áldjon
meg Szívem egyetlen szerelme!
Szívem
vágya
Esténként a könnyeim hullnak, Mert
álmaim meg nem valósulnak, Álmaimban gátlásaim földre hullnak S vágyaink egybe fonódnak.
Ez az érzés
furcsa lehet, S talán nem is tetszik neked Hogy
szeretnék eggyé válni veled De csak szívből igazán s ha
engeded.
Fáj nekem hogy szívem szeret S nem mondhatom szóban mit érzek S mit adnék neked ha
még egyszer Lehetnék veled.
Nagy szó
a szerelem tudom, Sok az a boldogság amire vágyakozom S álmaimban veled találkozom E kínzó vágyat érted
kibírom.
Akarom hogy átöleljen karod s Csókod érezzem ajkamon Ha boldogság látszana arcomon Mondanám: Én is akarom.
Mesébe illő
álmok ezek S talán megbántam hogy leírtam neked Mert sejtem szíved nem szeret S szívemet a tiédhez nem
engeded.
Még igazi énemet nem ismered De remélem hamar felfedezed S ha megismerted lelkemet
Talán megérted a szívemet.
Újra Veled!!
Olyan
boldog vagyok, csak is te miattad, Örülök, hogy szíved ismét nekem
adtad, Ígérem vigyázok rá, Mindig szeretlek majd, Fogom a kezed, Megvigasztallak akármi a baj, Tudd meg rám mindig számíthatsz, Hisz erre vártam
régen, Ismét velem vagy, Megint van miért élnem, Mond mért kellett ennyit szenvedni, Hogy újra velem
legyél? Miért kellett oly sokat sírni, Miért szól
rólunk ennyi szomorú költemény? Hát legyünk mostmár végre
boldogok, Nevess ahogy én, Örülj szívből
mindennek, Ismét él a REMÉNY...
|