Tudtam: hogy nem mondtál igazat
s csak hamis volt minden mozzanat
Tehettél volna sokkal jobbat,
ha bevallod az igazat
s megszakítod álmaimat.

De helyette az álmokat adtad
mit egy kegyes hazugsággal indítottad
akkor én bár nehezen, de elhittem
hogy léteznek csodák, nem csak meseszinten.

Mostmár tudom mi az élet,
megtanítottál engemet
mit látok, ha tényleg hamis az élet
és csak képzelem, hogy boldogan élek.

De majd egyszer talán
boldogan süt le rám a Nap,
új útat mutat,
új reményt ad nekem
s cukormázzal aranyozza be életem.