Imperial

Ha beszélhetünk korszakos jelentőségű versenylóról a XX. században, akkor csak egyetlen lónév juthat az eszünkbe: Imperiál. Aranyszőrű táltos, egy nemzet büszkesége. Tértölelő galoppugrásait látva tízezrek tomboltak gyönyörűségükben a lelátón, amikor kenterbe verte a szocialista országok, köztük a Szovjetunió csodalovait. Népszerűsége hozzájárult ahhoz, hogy a lóversenyzés - úgy ahogy, de - túlélje a "népi demokráciát".

Név: Imperiál
Színe és neme: sárga mén
Apja: Imi
Anyja: Hurry
Született: 1960-ban Kisbéren
Elhunyt: 1989-ben Kerteskőn
Pályafutása 1962-64: 25 start, 20 győzelem, 2 második hely

Negyvenhat éve, 1960. február 14-én született a XX. század legjobb magyar tenyésztésű versenylova: Imperiál. Valentin napja - a harmadik évezred globalizálódó világában - legtöbbünknek a szerelemről szól. Akik azonban kicsit is járatosak a magyar lóversenyzésben, vagy legalább a telivértenyésztés világában, azoknak február 14-e egy születésnapról is nevezetes. Ezen a napon látta meg a napvilágot a kisbéri ménesben - 46 évvel ezelőtt - az egyetlen magyar versenyló, „akinek" hírneve a nála nyolc és fél évtizeddel korábban élt Kincsemével vetekszik, s „akinek" győzelmeiért negyven évvel ezelőtt az ország lakossága éppúgy egy emberként szorított, mint az akkor még jóhírű focicsapat győzelmeiért.

1960-ban Kisbéren látta meg a napvilágot Imperiál, aki már csikóként a ménesben felhívta magára a figyelmet. Ennek ellenére nem kapkodtak utána az élvonalbeli trénerek yearling korában, taszította őket a telivér négyharisnyás lába, a csóka szeme. Ha egy lónak ilyen van, az nem lehet őszinte, és küzdeni sem tud - állították róla. Tévedtek. Méghozzá alaposan, hiszen Imperiál olyan magasságokba jutott el a galoppsportban, amire kevés példát találunk a honi turf történetében.