Mitől zakatol a vonat?
Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot. Miből áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt elhanyagolhatjuk. Ha megnézzük a vagonokat, látjuk, hogy zakatolás szempontjából mindegyik egyforma, így elég egy vagont vizsgálni, a többit elhanyagolhatjuk. De miből áll egy vagon? Van egy felső (utazó- vagy rakodórész), és egy alsó rész, mármint az alváz. A felső rész ugye nem zakatol, azt el is felejthetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni. Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból és a kerekekből. Innen az alváz ugye önmagában nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket. Kerékből is van azonban egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt megnéznünk, a többit hanyagolhatjuk. Egy pár kerék felépítése: két kerék, és egy tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhanyagolható. Marad két darab kerék, ami viszont megint csak teljesen egyforma, így csak az egyiket vizsgáljuk. Ehhez már kell egy kis matematika, mert nézzük meg a kereket: KÖR alakú! A kör területe: ernégyzet szer pí. A képletből a pí = 3,14, ami nem zakatol, tehát elhanyagolhatjuk. Az "r" az a sugár, ami mivel állandó, megint csak nem zakatol. Mi maradt még? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL zakatol a vonat!!
| |
|