Egy matek tanár gondolatai
Ez igen! Erre számítottam! Bámulnak maguk elé, mint borjú az új kapura. Még nem tértek magukhoz az első megdöbbenéstől. Úgy teszek, mintha rájuk se figyelnék, had kezdjenek mozgolódni. Baráth már lapozgatja is a könyvet. Azt hiszi nem látom. Símán kiküldhetném. De minek!? Úgy is rossz képletet másolt ki. Így is elégtelen és nem is voltam szigorú. Még puskázhatott is. Aha! Gyuri rátalált a jó képletre. Legalább is azt hiszi, de téved. A jó képlet benne sincs a könyvben. Helyesebben benne van, csak hibásan. Nem véletlenül választottam ezt a példát. Itt ma mindenki egyest ír. Majd a nagydolgozatra rendesen felkészülnek. Akkor majd kapnak egy primitív példát, amit egy általános iskolás is meg tud oldani. Éppen ez fogja őket megzavarni. Majd túl bonyolítják az egészet. Helyes! Gyuri kirakta a pad szélére, a háta mögött ülő már másolja is. Rózsa meg leírta egy kis fecnire a példát, s odaadta az elötte ülőnek. Nagyszerű!! A várt sebességgel terjed az egyes! Sovány túl akar járni az eszemen. Megint jól felkészült és a jó képletet is tudja. Már legalább öt perce kész van és büszkén feszít. Na nem sokáig! Számítottam rá, ezért tegnap délután felírtam a padjára a helyes összefüggést. Most szépen arra ballagok és véletlenül észreveszem. Na, megvolt. Még neki áll feljebb! Nagyon elkanászodtak ezek a mai fiatalok!! Úgy látom, mindenki befejezte, beszedhetem. Így kell dolgozatot íratni! Nem kell utánna órákig vesződni. Az egészet kijavítom egy perc alatt.
| | |